A nagy AI-sztori: zsebünkben lesz a magyar jogrendszer – nincs még egy ilyen a világon, ilyen lesz az AI-jogtár
Magyarország hamarosan olyan fejlesztést indít el, amely európai és nemzetközi összevetésben is egyedülálló lehet: egy mesterségesintelligencia-alapú jogi rendszer, mely nemcsak keres, hanem értelmez, összefoglal, sőt a jövőben akár ügyintézést is végez. A nagy AI-sztori új epizódjának vendége Tuzson Bence igazságügyi miniszter volt, aki részletesen beszélt arról, hogyan működik a hamarosan induló AI-jogtár, miért kellett újragondolni a jogi digitalizációt, és miért fékezi Európa a saját innovációját. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy MI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
Az igazságügyi miniszterről sokan tudják, hogy nagy technológiarajongó, saját okosotthonát is ő programozta. Ezért folyamatosan biztatja kollégáit az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia használatára is. Elmondása szerint az MI-hez való hozzáállás nem feltétlenül korfüggő. A gyerekekkel kapcsolatban viszont már más a helyzet:
Nem szabad túl korán a gyerekek kezébe adni, mert rátapadnak ezekre az eszközökre
– mondta Tuzson Bence.
A miniszter beszélt arról is, hogy az Európai Unió túlszabályozása visszaveti a kontinens innovációját: „Az európai gondolkodás rossz. Ha így folytatjuk, kizárjuk magunkat az AI-fejlesztésekből”. Aczél Petra ehhez hozzátette, hogy a jelenlegi szabályozás 6-12 hónappal hosszabbítja meg egy új technológia piacra jutását, mint az Egyesült Államokban, ez pedig nagy hátrány a Nyugathoz képest. Abban egyetértettek, hogy a mesterséges intelligencia versenyképességi kérdés, nem csupán technológiai, és hogy már rég túl vagyunk az „aki lemarad, kimarad” hozzáálláson, mert már most látszik, hogy az, aki kimarad.
A világ első AI-jogtára magyar fejlesztésű lesz
Tuzson Bence igazságügyi miniszter nemrég nyilvánosan is felfedte Magyarország egyik legnagyobb MI-fejlesztését: azt az AI-jogtárat, ami az átlag polgároknak könnyebbé teszi Magyarország és az EU-s törvények megértését. Elmondása szerint három nagy újítása lesz ennek a rendszernek:
- Ez egy zárt, tiszta adatbázisok alapján dolgozó rendszer lesz, ami így nem fog hallucinálni, fog tudni nemet mondani: „Megoldottuk, hogy tudja azt mondani: ilyen jogszabály nincs”.
- A jogszabályokat nem egyben, hanem feldarabolva dolgozza fel, ezzel a rendszer megfelelő méretű, értelmezhető egységekre bontja a feldolgozandó adatmennyiséget. A miniszter szerint ez volt az a pont, ahol más országok elakadtak.
- Segítséget kértek a NAV-tól, átvéve azt a módszert: a rendszer felismeri, mely bírói gyakorlatok a valóban meghatározó precedensek. „Több ezer ítéletből végül tizenhat maradt releváns. Ezek határozzák meg a magyar bírói gyakorlatot” – magyarázta a miniszter. A rendszer így nemcsak keres, hanem kontextusban tud dolgozni.
Kutyás zoknit gyártanánk kisvállalkozóként? Az AI-jogtár elmondta, mit kell tennünk
Tuzson Bence szerint az volt a cél, hogy az átlag polgárnak ne kelljen jogásznak lennie ahhoz, hogy tájékozódni tudjon a hazai és EU-s törvények világában. „A cél az volt, hogy a felhasználó olyan választ kapjon, amit meg is ért” – mondta a miniszter. Tuzson Bence azzal a példával élt, hogy ha kisvállalkozóként szeretnénk kutyás zoknit gyártani – ami megfelel a hazai és EU-s szabályoknak is –, akkor az AI-jogtár segíteni fog, melyik pontokat kell szem előtt tartani, milyen törvényeknek kell megfelelni.
Ennek megkönnyítéseként
a végcél az, hogy ne csak a felhasználó kérdezhessen az AI-jogtártól, hanem rendszer is vissza tudjon kérdezni, kiegészítve az eredeti kérést.
Emiatt is fontos, hogy a végső rendszer chatbotszerűen legyen használható, tehát köznyelven lehessen beszélni a nyers jogi témákról.
Nem fogja kiváltani a jogászokat az AI-jogtár
Aczél Petra felvetette, hogy sok jogász a saját bőrén érezheti majd a változást. Az igazságügyi miniszter erre egyértelmű választ adott: „a jogászi munka át fog alakulni; a keresgélős, papírtöltögetős rész meg fog szűnni, de a jogász személye nem”. A jogászok továbbra is értelmezni fogják az adott jogi kérdést, tanácsot fognak adni (amit a rendszer csak feltételesen tehet), és továbbra is ők lesznek azok, akik kreatív jogi gondolkodással oldanak meg problémákat.
Magyarország olyan jogi mesterségesintelligencia-rendszert épít, mely egyszerre segíti a lakosságot és a jogászokat, miközben jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket. A fejlesztés egységesítheti a bírói gyakorlatot, növelheti a befektetők biztonságérzetét, és nemzetközi szinten is újdonságnak számít. Ahogy Aczél Petra fogalmazott: „Egy ilyen fejlesztés nem csak technológia. Egy gondolkodásmódot is létrehoz”.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Az MI használata különböző generációkban (00:30)
- Az EU túlszabályozása és a versenyképesség (05:00)
- Mi az AI-jogtár és miért világelső? (10:00)
- Hallucinációmentes működés (13:30)
- Így segít a NAV módszere (20:30)
- Chat-mód és automatizált ügyintézés (24:00)
- 32:10 – Vissza lehet élni majd a rendszerrel? (32:00)
- 40:59 – Mikor indul? Lesz mobilapp? (40:30)
- 44:23 – Kiváltja-e az AI a jogászok munkáját? (44:00)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
