Világszerte több mint 80 kis moduláris atomreaktor (small modular reactor, SMR) fejlesztése folyik, megugrott ugyanis irántuk a kereslet a sokféle hasznosítási lehetőségük miatt. Alapértelmezésben bevethetők az áramtermelésben, használhatók hibrid energiarendszerek részeként, energiájukkal fűteni lehet, vizet sótalanítani, vagy az iparnak gőzt előállítani. Megkerülhetetlen megoldásnak számítanak másfajta energiatermeléssel a földrajzi távolságok vagy más okból ki nem szolgálható térségek ellátása esetén.
Fotó: AFP
Magyarországon leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor beszerzése, ezt Lantos Csaba energiaügyi miniszter tavaly augusztusban közölte a Világgazdasággal, néhány napja pedig azt, hogy tart a lehetséges típusok felmérése, de meg kell várni a valóban moduláris típusok megjelenését. (A moduláris reaktorok gyártástechnológiája szabványosított lesz, a sorozattermék pedig az egyedinél várhatóan jóval olcsóbban gyártható, gyorsabban engedélyezhető, építhető és bővíthető is.)
A miniszter korábban azt is jelezte, hogy nem Pakson képzeli el az új létesítményt, inkább az ország olyan részén, ahol nő az energiaigény.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) besorolása szerint a nagy, hagyományos atomreaktorok áramtermelő teljesítményének alsó határa 700 megawatt (a paksi atomerőmű négy 500 megawattos blokkból áll), míg az SMR-ek 10 és 300 megawatt közöttiek, a mikroreaktorok pedig 10 megawattosnál kisebbek. Tíz megawattosból Magyarországon is van kettő, az egyiket oktatásra használják a Budapesti Műszaki Egyetem területén, a másikat kutatásra és piaci célra szintén a fővárosban, Csillebércen.
Biztosnak tűnik, hogy szükség lesz kis atomreaktorra
A beszerzendő egy vagy több SMR-től elvárt tulajdonságokat, mindenekelőtt teljesítményt a mostanitól jelentősen eltérő piaci igényhez igazítják majd a döntéshozók. Számolnak majd a 2030 utáni években üzembe helyezendő két új 1200 megawattos paksi blokkol, az együtt 1650 megawattnyi három gázüzemű blokkal (eggyel a mátrai, kettővel a Tisza II. Erőmű területén), valamint a naperőművek megállíthatatlan térnyerésével, esetleg egy szivattyús-tározós erőművel is, bár az az energiatárolás eszköze lenne. Közben több okból, de elsősorban a járműiparhoz köthető beruházások miatt megnő az energia iránti kereslet, ráadásul a hazai energiaellátás jelenleg erősen függ az importtól.
Bár az így is nyitott, hogy hány és mekkora teljesítményű SMR-modult lesz érdemes beszerezni, az kézenfekvőnek tűnik, hogy a létesítménynek olyan technológiája legyen, amilyenhez Magyarországon rendelkezésre áll a szaktudás. Ez a megfontolás a Paksi Atomerőműben is alkalmazott nyomott vizes (Pressured Water Reactor, PWR) technológia kiválasztásának kedvezne, amely mellett azonban van még féltucatnyi alaptípus.
Ilyenből a NAÜ összeállításában 28 szerepel, de ebből kettő mikroreaktor. (A mikoreaktorok piaca is ígéretesnek tűnik.)
Néhány kis moduláris atomreaktor már épül
Az összeállítás tavaly készült, jellemzően 2022-es adatokból. Azóta bővülhetett a projektlista, haladhattak a fejlesztések, de ki is eshettek kísérletek a sorból, például, mert műszakilag zsákutcának bizonyultak, vagy nem ígérkeztek gazdaságosnak. Ez utóbbit a NAÜ ki is emeli:
bár az SMR-ek egységenkénti kezdeti tőkeköltsége alacsonyabb, a gazdasági versenyképességüket a gyakorlatban, az üzembe helyezésük után még be kell bizonyítani.
A 26 nyomottvizes típusból
- egy 30 megawattos építése folyt Argentínában (Carem modell),
- egy 100 megawattos épül Kínában is (ACP100),
- egy 77 megawattos egységekből álló (VOYGR) pedig 2022-ben a berendezések gyártásánál tartott.
Ám ez utóbbival, amelynek az amerikai Nuscale társaság a kivitelezője, tavaly leálltak, mert a költségei elszálltak, a befektetők pedig sorra visszaléptek.
Működik viszont a kétszer 35 megawattos orosz SMR, a KLT 40S modell, csakhogy egy hajón, a Lomonoszov Akadémikuson, Magyarország pedig aligha gondolkodik úszó atomerőműben. A modell gyártója, a JSC Afrikantov kínál majd szárazföldi integrált PWR-t is, az 55 megawattos RITM-200N-t. Ennek 2022-re a részletes tervei készültek el, de részletes tervvel más gyártók is előálltak.
SMR-terv van bőven
Ilyen a 200 megawattos, kínai Happy200 vagy az SMR-ek világában óriásinak számító, 470 megwattos Rolls-Royce SMR, illetve a 22 megawattos amerikai Open20. A felsorolás további nyomottvizes SMR-jei a tervezés, alap-, koncepcionális és végső szakaszában lévő projektek.
Európa több országban is vennének SMR-t
Nem csak az Energiaügyi Minisztérium illetékesei mérik fel a világ SMR-piacát. A kis reaktorokkal tavaly májusban például Kövér László, a magyar parlament elnöke ismerkedett Dél-Koreában, ahol más modellek mellett egy 170 megawattos, integrált PWR-típus tervein dolgoznak. Az említett, argentínai Carem építését 2022-ben vette szemügyre a Budapesti Műszaki Egyetem és az Országos Atomenergia Hivatal küldöttsége, egy együttműködési megállapodást is aláírtak.
Néhány példa a terítéken lévő európai SMR-telepítésekre:
- Tavaly áprilisban két lengyelországi SMR engedélyeztetését indították el
- Olaszország atomterveiben is szerepel az SMR-ek esetleges bevetése
- A franciaországi atompark bővítését is szolgálnák nagy blokkok mellett kisebbek is,
- Romániában az említett Nuscale-lel összefogva létesülnének kis, moduláris rektorok
- A finnországi Fortum egy éve a Rolls-Royce-szal indított az SMR-eket érintő együttműködést, néhány napja a partnerség haladásáról is beszámolt.
