Az elmúlt másfél évben nyilvánvalóvá vált, hogy az atomenergia nemcsak fennmarad, hanem folyamatosan fejlődik is – mondta a Szocsiban rendezett Atomexpo zárórendezvényén Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese, nemzetközi üzletfejlesztési igazgató. Felidézte, hogy a Dubajban tavaly rendezett COP28 klímavédelmi konferencián a részt vevő országok jelezték, hogy meg kell háromszorozni a globális nukleáris kapacitásokat. Ez egyfajta kötelezettségvállalás is volt a részükről, amely szerint a jelenlegi 370 gigawatt beépített globális atomkapacitás mintegy 1000 gigawattra emeléséről lenne szó.
Fotó: Hárfás Zsolt
Oroszországban kiadták a feladatot
Ettől függetlenül az összes, bár egymástól részben eltérő előrejelzés is azt mutatja, hogy elérkezett a nukleáris energia reneszánsza. Ez – mint Kirill Komarov jelezte – a Roszatomra is kötelezettségeket ró. Oroszországban jelenleg 36 atomerőműblokk működik 30 gigawatt együttes beépített teljesítménnyel. Ezt 2035-re 25 százalékkal meg kell növelni, ami 35 további kis-, közepes és nagyméretű új blokkot jelent.
Törökország és Banglades már hátradőlhet
Oroszország már most is piacvezető a folyamatban lévő nukleáris blokkok építése terén, továbbá az élmezőnyben van az uránbányászat és a nukleáris üzemanyaggyártás piacán. Jelenleg a világban 25 blokk épül, ezek közül 22 Oroszországban, ami 88 százalékos orosz részesedést jelent. Tavaly befejeződött a két blokkból álló fehéroroszországi atomerőmű második blokkjának építése. Ez a létesítmény adja az ország áramellátásának 40 százalékát, mégpedig környezetkímélő technológiával. Fehéroroszország ezen atomerőművel a nulláról indult a nukleáris iparban. A Törökországban és Bangladesben épülő atomerőművekhez tavaly már odaszállították az első adag üzemanyagot. Közben folyik az építkezés Iránban és Kínában. Az atomipar beruházási környezete kapcsán a vezérigazgató-helyettes rámutatott, hogy bár a természetes urán árának fontja 100 dollárra, a dúsítotté 160 dollárra nőtt a közelmúltban, ennek semmi köze a normális piaci folyamatokhoz. Oroszországnak például van bőven uránja és urándúsító kapacitása is.
„A háttérben a politikai spekuláció áll, ami senkinek sem jó – jelentette ki –, hiszen emiatt a beruházók, végső soron pedig a felhasználók szenvednek”– magyarázta.
Mint leszögezte, nincs rossz vagy jó atomenergia, csak olyan, amelyet szakszerűen és biztonságosan kell használni. Nem szabad a technológia piacát politikai okokból megingatni.
Elhúzott a tavalyi exportbevétel
Az tavaly 16 milliárd dollárral járult hozzá a Roszatom bevételeihez, az egy évvel korábbi több mint a kétszeresével. Ebben a tételben szerepelnek az atomerőmű-építések mellett az üzemanyag-eladások és más értékesítések. A bevétel növekedése annak is köszönhető Kirill Komarov szerint, hogy azok az országok, amelyeknek a társaság szállít, nem váltak az említett politikai turbulencia részévé. További növekedési lehetőséget Kína és India mellett Afrika és a délkelet-ázsiai országok ígérnek a Roszatomnak. Afrikában már csak azért is jelentős az igény a környezetkímélő energiatermelés iránt, mert a földrészen jelenleg 600 millió lakos él áramellátás nélkül. Az állami atomipari csoport bevételeiből 10 milliárd dollárt tett ki az új technológiák és termékek eladása. Itt például akkumulátor-technológiáról, szénszálas megoldásokról, nukleáris medicináról, gyógyászati diagnosztikai berendezésekről és szélenergiáról van szó.
Ahol jobban ismerik az atomenergiát, ott jobban el is fogadják
Kirill Komarov összességében úgy értékeli, hogy az atomenergia komfortosabbá, biztonságosabbá, végső soron boldogabbá teheti az életünket. Éppen azért nagyon örül annak, hogy az Atomexpo és a hozzá hasonló rendezvények segítenek a nukleáris technológia elfogadottságának növelésében. Ez az arány egyébként Oroszországban 75 százalék, ezen belül a nukleáris létesítményekkel rendelkező úgynevezett atomvárosokban 90 százalék. Azokban azért ilyen magas, mert az ilyen objektumok közelében élők jobban ismerik, reálisabban látják az atomipart.
Mindazonáltal a Világgazdaság kérdésére elmondta:
„A Roszatomnak meggyőződése, hogy a szankciós környezetben is fenntartható a fejlődés, tehát pont azoknak a legrosszabb, akik a szankciókat bevezetik. Csak maguknak ártanak, ezt más ágazatok példája már bizonyította.
Bár a mi esetünkben valóban nincs szó szankciókról, az azokkal kapcsolatos pletykák, várakozások ártanak.
Ezért drágult meg az urán is, a drágulás pedig végső soron a vásárlót sújtja. Ismétlem: nincs jó vagy rossz atom, csak helyes vagy helytelen politika” – válaszolt Kirill Komarov.
A vezérigazgató-helyettes további újságírói kérdésekre elmondta:
- Bolívia az egyik legjelentősebb lítiumlelőhely, de a fémet gazdaságosan és környezetkímélő módon kell kibányászni. Büszke rá, hogy e munkában a dél-amerikai ország a Roszatomot választotta partneréül.
- Hamarosan sok nukleáris hír érkezik Afrikából, azonban meg kell találni e projektek forrását, és ki kell képezni a helyi nukleáris szakembereket. (Ez utóbbiak sok olyan országra érvényesek, amelyek most készülnek atomerőmű-építésre.)
- Az örmény energiaellátás 30-40 százalékát adja az ország egyetlen nukleáris blokkja, amelynek a közelmúltban meghosszabbították az üzemidejét. Az örmény kormány döntésén múlik, hogy egy újabb projekt révén a fennmaradó energiaigény kielégítésére törekszik-e egy kisebb blokkal, vagy egy nagyobbat rendelne, hogy exportálhassanak áramot Grúziába. A Roszatom kínálatában mindenesetre van blokk 40 megawattól 1200 megawattig.
- A kisebb teljesítményű blokk építése fajlagosan nyilván drágább, ezért az új atomblokk építésére készülő országoknak pontosan a saját igényeiknek megfelelő létesítményt kell rendelniük.
- A Roszatom bázisegyeteme helyi kart nyitott Üzbegisztánban. Az országban külföldi partnerekkel már felmérték egy atomerőmű ideális helyszínét. A társaság kész atomerőművet építeni akár úgynevezett száraz technológiát használó hűtőtoronnyal.
Ennek kapcsán megemlítette a technológiában jártas Magyarország lehetséges részvételét is. Jelezte, hogy a projektben kínai, dél-koreai vagy francia cégek is részt vehetnek.
- A társaság által telepített szélerőművek gyártásához szükséges berendezések 60 százaléka Oroszországban készül, de a cél a 80 százalék. A Roszatom által tervezett 1,7 gigawattnyi szélerőmű-kapacitás már 1 gigawatt elkészült, 9 szélparkban. Dagesztánban épülnek a következő szélparkok, a Roszatom kirgiz szélprojektet most véglegesítik.
- Burkina Faso vagy Burundi, illetve a többi új belépő esetében is a legfontosabb, hogy először is legyenek szakemberek, akiknek a képzésében a Roszatom kész segíteni, fontos a törvényi és szabályozói háttér megteremtése, miután a rendezték a projektek finanszírozási kérdéseit.
