A munkaügyek terepén 2023-ban valószínűleg azt latolgatták a legtöbbször, hogy kinek mikor veszi majd el – vagy az enyhébb változatokban: könnyíti meg – a munkáját a mesterséges intelligencia (MI). A válasz még mindig homályos, de az biztos, hogy az MI már a toborzásnál felüti a fejét: a Világgazdaság is megírta, hogy egyre több álláskereső küld a Chat GPT-vel szerkesztett önéletrajzot az álláshirdetésekre. Bár külföldön már zéró toleranciát hirdettek az ilyen típusú CV-kel kapcsolatban, itthon nem eszik olyan forrón a kását.
A lapunk által megkérdezett HR-szakértő szerint
egy frissen végzett álláskereső esetében a tapasztalatot nem tudja felturbózni egy robot sem,
csak a körítést, amivel viszont egy gyakorlott HR-es nem sokat foglalkozik. Ő – ha felismerné, hogy robot írta valakinek a jelentkezését, és ha ez elterjed, gyorsan fel fogják ismerni a HR-esek – akkor is behívná egy személyes találkozóra, ha az illető megfelel az első körös kívánalmaknak. A felvételi beszélgetésen pedig rákérdeznek arra, ami homályos vagy bizonytalan az önéletrajzban, így a ferdítésekre gyorsan fény derülhet. A szakértő szerint a kérdés megítélésénél az sem elhanyagolható, hogy milyen állásról van szó, az IT-osztályra vagy kreatív szövegírónak jelentkezik-e valaki – az utóbbi esetében nyilván semmiképp nem pluszpont, ha idegenkezűség fedezhető fel a beadott anyagában.
Mely szakmákat „fenyegeti” az MI?
Egyes hozzáértők szerint az első munkahelyek, amelyeket a mesterséges intelligencia kiválthat, a belépő szintű munkakörök lehetnek, például az adatbevitel vagy az ügyfélszolgálat. Ugyanakkor az új fejlesztések kezdik fenyegetni
a magasabb képzettségű, tudásalapú munkaköröket is, mint például a grafikusok vagy a zenei producerek,
ezek a munkavállalók többnyire azt hitték, hogy egyelőre biztonságban vannak.
A Világgazdaság az ügyvédi szakmát vette górcső alá, hiszen ugyanúgy, ahogy a múltban az internet megjelenése alapjaiban változtatta meg a jogi munkavégzés folyamatát, az MI elterjedése szintén „game changer” lehet a piacon. A ChatGPT-t már ma is sokan használják arra, hogy egy jogi elemzés eredményét összegezzék az ügyfélnek, meghatározva annak stílusát, hosszát és egyéb paramétereit. Ezt egyébként az ügyvédjelöltek évekig tanulják.
Kevesebb ügyvédre lehet szükség
Mivel az MI-alapú rendszerek sokkal nagyobb mennyiségű dokumentumot sokkal rövidebb idő alatt tudnak majd áttekinteni, a jogi kutatómunkával, a fordításokkal töltött idő rövidülni fog, és ez várhatóan kihatással lesz az ügyvédi iroda szervezeti felépítésére. „Míg most az ügyvédi irodák szerkezete piramis alakkal írható le – lent sok ügyvédjelölt, fent a partnerek és a managing partner –, ez valószínűleg változni fog, hiszen a piramis alja kicsit szűkülhet, ha már kevesebb emberre lesz szükség” – mondta el a Világgazdaságnak Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnerügyvédje.
Óradíjas elszámolás helyett: értékalapú
Jelenleg sok ügyvédi iroda óradíjas elszámolással dolgozik, érdekes kérdés, hogy ez átváltozik-e értékalapú árazássá – vetette fel Párkányi Rita. Ha a mesterséges intelligencia használatának az a lényege, hogy a munkaórák száma csökkenjen, akkor elképzelhető, hogy
nem a dokumentum előállításához szükséges órákat fogják beárazni a jogászok, hanem azt, hogy maga a létrejött jogi dokumentum mennyire értékes egy adott cégnek.
Hol dolgozunk: az irodában vagy otthon?
A home office kérdése még mindig hot topic a cégeknél, hiszen a pandémia óta folyamatosan változik a távmunkához való hozzáállás. Valóban nehéz megtalálni a vállalatra szabott és egyben hatékony keretrendszert.
A munkavállalók felől stabil elvárássá vált, hogy pár napot otthonról dolgozhassanak, s egy cég munkaerőt is veszthet, ha megtagadja ennek lehetőségét.
A Profession.hu adatai szerint ma tízből hét cégnél dolgozhatnak otthonról a munkavállalók – ennek mértéke munkakörtől, beosztástól, illetve egyéni elbírálástól (például kisgyerekes anyák esetében) függhet. A munkavállalók kétharmada gondolja úgy, hogy a távoli munkavégzés lehetősége nélkül nem tudja elképzelni, hogy egy cégnél maradjon. Ha ezzel az alapállással egy vállalat nem tud vagy nem akar lépést tartani, az rejteget veszélyeket. Ma az álláshirdetések 10 százalékában szerepel a home office opciója, és ez jelentősen növeli a hirdetésre jelentkezők számát.
Az álláspiaci szakértők szerint azért is jelentős a mozgás ezen a területen mostanában, mert eltérő aránnyal, de az irodai munkára, a home office-ra és a hibrid megoldásra is van lehetőség, és ez hozza a váltás szándékát is magával. Az egyre gyakoribb hibrid felállással együtt jár, hogy a vezetőknek meg kellett és kell tanulniuk kezelni, összehangolni ezt a típusú munkakultúrát. Illetve motiválni, megtartani a főként otthonról dolgozó kollégákat – ez még folyamatos gondolkodást, ötletelést igényel a cégek részéről.
Bértranszparencia – apró lépésekben haladunk
Nagy áttörés lenne, és némi elmozdulás talán már tapasztalható abban, hogy a magyar cégek – Nyugat-Európához felzárkózva – az álláshirdetésekben feltüntessék a várható fizetés összegét. A Profession.hu felméréséből kiderült, hogy
a fizikai munkát végző célcsoport 75 százaléka szerint a bérre vonatkozó információ alapvetés egy hirdetésnél.
Míg 2023 elején a hirdetések 25,2 százaléka tartalmazott erre vonatkozó információt, szeptemberre már 27,6 százalék volt ez az arány, ami az álláshirdetések teljes számát tekintve még mindig nem túl sok. Miközben, ha egy hirdetésben szerepel a bérajánlat, akkor 50 százalékkal több jelentkező reagál rá.
„Nyilván emögött az a munkáltatói félelem húzódik, hogy ha transzparenssé kell tenni a fizetéseket, akkor az kényszerű béremelésekhez vezethet, elkezdhetnek egymásra licitálni a piaci szereplők, és kialakul egy ördögi kör. A munkaerőhiány és az infláció miatt az elmúlt másfél évben a cégek amúgy is kényszerpályára kerültek. Vagy hozzányúltak a bérekhez, vagy nem kaptak elegendő minőségi munkaerőt. Ha még erre rájön ez a nyílt ajánlattétel, amellyel versenyképesnek kell maradni, akkor az végképp ellentmond a legjobb áron a legjobb munkaerőt munkáltatói elvnek, ami napjaink álláspiacán amúgy sem működőképes” – véli Póta-Salgó Réka szervezetfejlesztési coach és HR-tanácsadó. A szakértő hozzátette,
az ajánlott bért akkor tudja beleírni egy cég az álláshirdetésébe, ha házon belül már rendezte a bérpolitikáját.
Ezt is nézhettük: felmondás élőben a TikTikon
A TikTok a munkaerőpiacot is elérte, a fiatalok között hullámként söpört végig egy új trend, amely 2023-ban is kitartott, a jelenség neve a #quittok, amely során a felmondásukat posztolták ki élőben a felhasználók, esetleg arról is beszéltek, mi vezetett a döntésükhöz, hogy érzik magukat utána, vagy a gyűlölt munkahelyükön töltött utolsó pillanatokat rögzítették. A Világgazdaság által megkérdezett coach szerint egyértelmű, hogy a korosztályra jellemző lázadás mellett
a #quittok-videókban megjelenik az új generáció tudatossága az öngondoskodás és a testi-lelki egészség irányába.
Ezek a fiatal munkavállalók ugyanis nem kívánnak a szüleik, nagyszüleik sorsára jutni, akik a kiégésből fakadó betegségek arzenáljától szenvednek, amelyek jelentős része a túlterheltség vagy a testi-lelki szempontból egészségtelen munkakörnyezet következménye, inkább munkahelyet váltanak, ha nem érzik jól magukat valahol. Üdvözölhetjük tehát a jelenséget pozitívumként, még ha van is benne némi ifjonti túlkapás.
Ha ezt a szakmát választja, nem nyúlhat mellé
A fenntarthatóság, a kiberbiztonság, az adatelemzés és az üzletfejlesztéssel kapcsolatos pozíciók a legnépszerűbbek Európában a LinkedIn Economic Graph kutatói szerint, akik a közösségi portál által az utóbbi négy évben meghirdetett több millió álláshirdetést vizsgálták. „Ezek az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági bizonytalanság ellenére a megfelelő készségekkel rendelkező jelöltekre igenis nagy a kereslet. A munkáltatók Európa-szerte olyan szakembereket keresnek, akik a vállalkozások előtt álló mai problémák kezelésében profik” – mondta Josh Graff, a LinkedIn ügyvezető igazgatója. Ezek a problémák 2023-ban főként a környezetvédelem és az adatbiztonság köré csoportosultak, illetve – mint mindig – az értékesítéssel foglalkozó szakemberek iránt volt nagy a kereslet, mivel a vállalkozások a kihívásokkal teli makrogazdasági körülmények között is növekedést szeretnének elérni. Várhatóan ez a tendencia tovább erősödik, így például
egyre több cég fedezi majd fel és vezeti be a mindennapi működésbe az adatalapú szemléletet,
ehhez pedig olyan szakemberek kellenek, akik egyfajta adatkommunikátorként a technológia nyelvéről az üzleti területek számára is érthetővé és hasznossá teszik a számokat. Valószínűleg új szakmák nőnek ki a digitális marketing és a felhasználói élmény területén is, ahogy a szolgáltatások egyre nagyobb szelete kerül az online térbe.
Előre a négynapos munkahét felé!
A négynapos munkahetet 2022-ben kezdték el tesztelni, majd 2023-ban világszerte elterjedt a köz- és a magánszektorban egyaránt. Magyarországon a Libri-Bookline, a közép-európai régió egyik legjelentősebb kulturális, könyvpiaci vezető vállalata öt hónapon keresztül alkalmazta budapesti központjában a négynapos munkahetet, és a kiértékelést követően döntött úgy, hogy áttér erre a rendszerre. 2023. június 1-jétől a központi szervezetükben (vagyis nem az üzleteikben) véglegesítették ezt a munkarendet, amely a 650 alkalmazottból 130-140 irodai dolgozót érint. Ugyancsak fontolgatta a rövidített munkahét bevezetését a Magyar Telekom. A kísérletben részt vevő 150, majd 300 munkatársuk 92 százaléka érezte úgy, hogy a munkája mellett elegendő ideje jutott a tesztidőszakban a magánéletre,
90 százalékuk jelezte, szívesen folytatná a négynapos munkavégzést.
Erre azonban még várniuk kell. „Túl nagyok vagyunk ahhoz, hogy egy csapásra meg tudjuk tenni, ezért vannak a pilotprojektek” – nyilatkozta Bierbaum Gyöngyi, a távközlési szolgáltató HR-kontrolling és kompenzációs vezetője, a négynapos munkahét projektmenedzsere. A szakember hozzátette, sem a német anyavállalat, sem pedig más a cégcsoport nem tesztelte még ezt a foglalkoztatási formát. Ahogy a Libri-Bookline-nál, úgy a Magyar Telekomnál is állítják:
a fizetésekhez nem nyúlnak akkor sem, ha rögzítik ezt a foglalkoztatási formát.
