BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Pretty,Young,Female,Tourist,Studying,A,Map,At,St.,Peter'sPretty young female tourist studying a map at St. Peter's square in the Vatican City in Rome

Fizetett szabadság: kiderült, hogy mennyit pihenhetnek az európaiak

Európában széles skálán mozog, hogy mennyi szabadságot kapnak a munkavállalók. A fizetett szabadságok és szabadnapok számának megítélésében ugyanis eltérő a gyakorlat a különböző országokban. Az Európai Unió tagállamaiban azonban egy közös van: az éves szabadság minimális ideje húsz nap.

A fizetett szabadságot sok munkáltató nem szívesen adja ki, sokan pedig úgyszintén nem akarják kivenni, nehogy elússzanak a munkában. A pihenés márpedig bizonyítottan nemcsak javítja a mentális és a fizikai egészséget, hanem növeli a hatékonyságot és a teljesítményt is. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataiból kiderült, hogy a tagállamai körében nagy a szórás a pihenőnapokban.

A fizetett szabadságok és szabadnapok számai eltérők az OECD és az Európai Unió országaiban.


Pretty,Young,Female,Tourist,Studying,A,Map,At,St.,Peter'sPretty young female tourist studying a map at St. Peter's square in the Vatican City in Rome
A fizetett szabadságok és szabadnapok számai eltérők az OECD és az Európai Unió országaiban.
Fotó: Shutterstock

 

Hol van a legtöbb fizetett szabadság Európában?

A legtöbb uniós tagállamban az alapszabadság 20-25 nap. Az Európai Unió tagállamaiban az éves fizetett szabadság minimális ideje 20 nap, de ennél többet is adhatnak a munkavállalónak. Az uniós jog szerinti minimumot Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország kínálja. Ausztria, Franciaország, Luxemburg, Svédország és Dánia azonban évente legalább 25 nap fizetett alapszabadságot nyújt a munkavállalóknak.

Az Európai Unióba nem tartozó Svájc 20 napot ad, míg az Egyesült Királyság 28-at.

A vállalatok a minimális éves szabadságnál többet is felajánlhatnak. Ezt gyakran a szolgálati évek, a szerződés és a foglalkozás típusai határozzák meg. Sőt, egyes országokban a szakszervezetek munkájának köszönhetően a munkavállalók akár öt nappal több fizetett szabadságot élvezhetnek egy évben.

A betegszabadságot, a heti pihenőidőt, a szülési szabadságot és a szülői szabadságot a fizetett éves szabadságtól mindenhol elkülönítve számítják, míg a legtöbb országban a munkaszüneti napokat is így veszik.

Kötelező és fizetett szabadság és munkaszüneti napok száma
2020
 

A kötelező éves munkaszüneti napok száma az uniós országokban széles skálán mozog a görögországi hat naptól a litvániai és szlovákiai 15 napig. A legtöbb uniós tagállamban ezt meghaladva a tíz napot adott 2020-ban, míg az átlag akkor 11,7 nap volt.

Ha összesítjük a kötelező minimális éves fizetett szabadságot és a törvényes munkaszüneti napokat, akkor az EU-ban a legkevesebbet a görög dolgozók élvezhetik (26 nap), míg a legtöbbet az osztrákok és a máltaiak (38 nap). Az uniós átlag 33 nap.

Mi történik, ha a munkaszüneti nap hétvégére esik?

A gyakorlat országonként eltérő, ha egy munkaszüneti nap hétvégére vagy pihenőnapra esik. Egyes helyeken a következő munkanapot kínálják helyette, míg máshol nem biztosítanak további szabadnapokat. Amikor pedig munkaszüneti napokon kell dolgozni, gyakran a munkáltató dönti el, hogy felajánl-e helyette más  napot az alkalmazottaknak, így megtartva a szabadnapok számát.

Az Egyesült Királyságban például a munkaszüneti napok beleszámítanak a 28 napos törvényes minimumszabadságba, így ha az alkalmazottak ezeken a napokon dolgoznak, akkor helyette más napot vehetnek ki pihenésre – foglalta össze az Euronews.

A ledolgozott órák számában is nagy az eltérés az OECD-országok között. Ez folyamatosan változik, ahogy a politikai helyzet és a munkaerőpiac szűkössége megkívánja. Legutóbb Szlovákiában röppent fel a hír, hogy Robert Fico miniszterelnök a négynapos munkaét bevezetésén gondolkodik.

Ledolgozott órák száma
 

Mindenesetre a fejlett gazdaságokban egyre többet foglalkoznak a négynapos munkahét kérdésével, fontos ugyanis, hogy a vezető gazdaságok úgy tartsák fenn a termelékenységet, hogy mellette megtartsák az elért munkaerőpiaci versenyképességet.

Egyre több az érv a négynapos munkahét mellett

Az elmúlt években több kísérletet is végeztek a rövidített munkahéttel kapcsolatosan. Ezek mind hasonló eredményre jutottak: a tesztelők többségének bevált az új munkarend. A munkavállalók és a cégek inkább pozitív tapasztalatokat szereztek. Jelentősen csökkent a munkavállalók fluktuációja, a hiányzások száma, a termelékenység a korábbi szinten maradt, az alkalmazottak pedig kiegyensúlyozottabbnak érzik magukat.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.