Messze nem a legnépszerűbb szak fizet a legjobban rögtön a diploma után
Kirobbanthatatlan a legnépszerűbb szakok listájának éléről a gazdálkodás és menedzsment, amit tavaly és idén is a legtöbben jelöltek meg az első helyen a felsőoktatásba jelentkezők közül. Csakhogy a várható kezdőfizetések tekintetében messze nem ez a legjövedelmezőbb választás.
Miként az Oktatási Hivatal jelzi: a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2010 óta gyűjt adatokat a frissdiplomások státuszáról és munkaerőpiaci helyzetéről, a felületet pedig nem csupán a végzettséggel rendelkezőknek, hanem a pályaválasztás előtt állóknak is ajánlják. Okkal, mert a legfrissebb adatok szerint
jelentősen eltér a legnépszerűbb szakok top tízes listájának sorrendje a jelentkezési számok, illetve a legmagasabb kezdőfizetések tekintetében:
a legkedveltebb szak csak az ötödik legnagyobb kezdőfizetéssel kecsegtet, a kezdőket legbusásabban javadalmazó munkához kapcsolódó szak viszont csak az utolsó a jelentkezések top tízes listáján.
Miként alakul a kezdőfizetés a legnépszerűbb szakoknál?
Az első helyes jelentkezések szerint a legkedveltebb a gazdálkodás és menedzsment, amit idén 6801-en jelöltek meg elsőnek. Ilyen diplomával a legutóbbi, 2023-as adatok szerint a várható bruttó kezdőfizetés 488 035 forint – ami viszont nincs feleannyi sem, mint az általános orvosoknál mért 1 060 541 forint.
Ez nemcsak a legnagyobb várható kezdőpénz a toplistás szakok közül, de az egyetlen, amely átlépi az egymilliós határt.
Az első helyes jelentkezési számokat tekintve 2428-cal mégis csak a tizedik ez a képzés.
A következő a pályakezdő fizetések sorában a mérnökinformatikus-képzés, amely nyomán 719 587 forint a várható pénz és miként az Eduline oktatási szakhonlap rámutatott, ez 140 ezerrel magasabb összeg, mint az esztendővel korábban mért 572 ezer forintos bruttó kezdő.
A listának persze vannak kellemetlenebb érdekességei is.
Négy szak 400 ezer bruttó alatt
Például a 2023-as adatok szerint a pedagógusképző szakok elvégzése után viszonylag alacsony kezdőfizetésre lehet számítani – ám ebben a mintában még nem jelentkeztek az idei fizetésemelések hatásai.
A jelentkezési számok alapján toplistás szakok közül csupán négy kezdőfizetése marad a 400 ezer forintos bruttó határérték alatt:
- gyógypedagógus,
- jogász,
- óvodapedagógus,
- pszichológia.
Muszáj elismételni ugyanakkor, hogy a teljes kutatás a kezdőfizetésekre vonatkozik, tehát a munkában töltött évek során a kezdéskor kialakuló sorrend is jelentősen módosulhat.
Mindenesetre a 120 990 összes felsőoktatásba jelentkező közül 67 százalék alapképzésre, 20 százalék mesterképzésre, 10 százalék osztatlan szakokra, 3 százalék pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. Az Oktatási Hivatal megerősítette, hogy a tavalyi évhez képest
erősödött a vidéki egyetemek iránti érdeklődés, és szintén az átlagnál jobban nőtt az érdeklődés az MTMI-képzések, azaz a műszaki, informatika, természettudományi képzési területek szakjai iránt,
valamint az agrár, a pedagógusképzés, az orvos- és egészségtudományi területek iránt is.
Nemcsak a felsőoktatási, hanem a középiskolai felvételihez is kapcsolódik, hogy a szülők már a világ minden pénzét elköltik a gyermekeik különóráira, egyébként pedig egyre sürgetőbb volna a mesterséges intelligencia használatának szabályozása a tanulmányok során.
Más lett a pontszámításFontos változás lesz az idei felsőoktatási felvételi kapcsán, hogy részben módosult a pontszámítás: immár az egyetemek, főiskolák határozzák meg, hogy milyen eredményekért, követelményekért adnak úgynevezett intézményi pontokat (legfeljebb 100 pontot) a tanulmányi és az érettségi pontok mellé (maximum 400 pont). Az érettségi pont számításakor pedig az emelt szintűért járó pontokat 100 százalékos értéken, a középszintűért járókat viszont csak 67 százalékos értéken számítják át. A felsőoktatási felvételi ponthatárait várhatóan 2024. július 24-én hirdetik majd ki. |
