Miközben az idei felsőoktatási jelentkezési számok nem hoztak meglepetést, a mesterséges intelligencia (MI) nagyon is újdonság: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) tízpontos kiáltványt írt arról, hogy szerinte miként kellene használni.
A HÖOK előrebocsátotta, hogy a mesterséges intelligencián alapuló eszközök felsőoktatásban való felhasználásához egyértelmű szabályokat kellene rendelni, amelyek támogató környezetet teremtenek az ilyen eszközök felelős felhasználásához. Mindez jelentős elmozdulás lenne az eddigi kaotikus helyzetből, amelyben intézménye válogatja, miként viszonyul az MI használatához.
Egyre inkább használni kéne, nem pedig tiltani
Már tavaly tavasszal tanácskoztak a kérdésről az ELTE-n és a Szegedi Tudományegyetemen is – az utóbbi bölcsészkarán 2023 februárjában éppenséggel úgy határoztak, hogy „a plágiummal azonos elbírálás alá esik a mesterséges intelligencia bármely formájával – részben vagy egészben – készült munka”. A HÖOK mostani nyilatkozatában leszögezte:
kiemelten fontos annak meghatározása, mikor minősülhet plágiumnak az MI-használattal létrehozott szöveg.
Ugyanakkor a szervezet továbbra is többek között azt javasolja, hogy „ha átfogó szabályozás születik a területen, mindenképpen arra ösztönözze a felsőoktatási intézményeket, hogy az oktatási és tanulási folyamatok minél több fázisába építsék be a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát”.
A HÖOK részletezése szerint minden kötelező tantárgy első előadásán be kéne mutatni, hogy az adott tárgyra vonatkozóan melyek az MI használatának javasolt határai, ugyanígy rögzíteni kéne a szakdolgozatokra vonatkozó MI-hivatkozási szabályokat is. Továbbá nemhogy tiltani és kerülni kéne az MI használatát, hanem:
- mindenkinek lehetővé tenni a hozzáférést,
- legalább bevezető kurzusokat indítani a hatékony és etikus használatról hallgatóknak és oktatóknak egyaránt,
- a vizsgakövetelményeket pedig úgy átalakítani, hogy a lexikális tudástól a készségek és a gyakorlat felé tolódjon el a hangsúly.
Meggyőződésünk, hogy a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának teljes körű tiltása kontraproduktív lenne
– jelentette ki a HÖOK, hozzátéve, hogy az MI fejlődése a munkaerőpiacra is erőteljes hatást gyakorol, ezért a munkáltatók oldaláról hamarosan elvárás lehet az ilyen eszközök ismerete.
A felhívás szerint a hallgatók átfogó és világos tájékoztatására irányuló kötelezettségeket prioritásként kell kezelni – és lesz számos új hallgató ősztől is, hiszen ismét 120 ezernél többen jelentkeztek a felsőoktatásba.
Miként alakultak a felsőoktatási jelentkezések?
Tavaly 126 449-en, idén valamivel kevesebben, 120 990-en jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézmény szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésére. A megoszlás a következő:
- 67 százalék alapképzésre,
- 20 százalék mesterképzésre,
- 10 százalék osztatlan szakokra,
- 3 százalék felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.
A legnépszerűbb szakok csoportja nagyjából állandó, hiszen az élen idén is a gazdálkodás és menedzsment végzett, továbbá a következő öt helyen is ugyanazon szakok állnak, csak más sorrendben: például a pszichológia a harmadikról fellépett a második helyre, a jogászképzés a hatodikról a harmadikra. Változás inkább a top 10-es lista második felében látható, ahol felsorakoztak a pedagógus- és orvosképzések.
Az Oktatási Hivatal kiemelte, hogy tovább erősödött a vidéki egyetemek iránti érdeklődés, és szintén az átlagnál jobban nőtt az érdeklődés az MTMI-képzések, azaz a műszaki, informatika, természettudományi képzési területek szakjai iránt, valamint az agrár-, a pedagógusképzés, az orvos- és egészségtudományi képzési területek iránt is.
Más lett a pontszámítás
Az is fontos változás lesz, hogy részben módosult a felvételi pontszámítás: immár az egyetemek, főiskolák határozzák meg, hogy milyen eredményekért, követelményekért adnak úgynevezett intézményi pontokat (legfeljebb 100 pontot) a tanulmányi és az érettségi pontok mellé (maximum 400 pont).
Az érettségi pont számításakor pedig az emelt szintűért járó pontokat 100 százalékos értéken, a középszintűért járókat viszont csak 67 százalékos értéken számítják át.
A felsőoktatási felvételi ponthatárait várhatóan 2024. július 24-én hirdetik majd ki.
