Orosz-ukrán háború 370. nap - friss hírek

Egyetlen év alatt megduplázódott a kereslet a Lockheed Martin Himars rakétatüzérségi rendszere iránt – derült ki a fegyvergyártó cég vezetőinek nyilatkozatából.

A Himarsot (High Mobility Artillery Rocket System), azaz nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszert a Lockheed Camdenben, az Egyesült Államokban gyártja, eddigi éves kapacitása 48 darab volt. Az orosz–ukrán háborúban való felhasználása nyomán jelentős mértékű pozitív sajtóvisszhangra tett szert, amit a potenciális megrendelők sem hagytak figyelmen kívül: a Himars iránti kereslet megduplázódott, ezért bővíti kapacitásait a fegyvergyártó cég.

Az orosz erők változatlanul ostromolják a Donyeck megyei Bahmut városát, Herszon és Zaporozzsja térségében pedig egyes területeken a megszállók igyekeznek megteremteni a feltételeket az offenzíva megkezdéséhez – közölte kedden az ukrán vezérkar jelentése alapján az MTI. 

 Kedden az orosz erők egy rakétatámadást és két légicsapást hajtottak végre, továbbá 20-szor lőttek rakéta-sorozatvetőkkel. Az Oroszországi Föderáció fő erőfeszítéseit változatlanul a Harkiv megyei Kupjanszk, Donyeck megyében pedig Liman, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányában tervezett offenzív műveletekre összpontosítja – írta a vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat sajtószolgálata közben arról számolt be, hogy hét ukrán energiablokkot teljesen átállítottak az amerikai Westinghouse üzemanyagának használatára. Az Enerhoatom kiemelte, hogy 2024-től az ukrajnai atomerőművek mind a 15 blokkját ezzel a fűtőanyaggal kívánják ellátni. "Ennek köszönhetően Ukrajna atomenergia-ipara véglegesen függetlenné válik az Oroszországi Föderációtól" – hangsúlyozta a vállalat. Az Enerhoatom a Westinghouse-szal közösen – az amerikai vállalat technológiáját használva –,nukleáris üzemanyag ukrajnai gyártásának létrehozásán dolgozik. Ez nemcsak az atomerőművek üzemanyag-ellátásának biztonságát javítaná, hanem a fűtőanyag minőségének javulásához is hozzájárulna – tette hozzá az Enerhoatom. Emlékeztetett arra, hogy a nukleáris ellátás diverzifikálásának folyamata 2000-ben kezdődött. 

 – tette hozzá az ukrán vállalat.

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz államfő azt a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz–amerikai Új START-szerződésben. A jogszabály értelmében Oroszországnak a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet.

Putyin a múlt kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be a szerződésben való részvétel felfüggesztésének szándékát, majd az erről rendelkező törvénytervezetet maga terjesztette be. Ezt szerdán a törvényhozás mindkét kamarája egyhangúlag megszavazta.

A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új Start vagy Start-3 néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta: 

(interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet.

Állítólag a hétvégén fehérorosz ellenzéki aktivisták felrobbantottak egy orosz katonai gépet a főváros közelében. A fehérorosz vezetés szerint ez álhír. Jurij Ambrazevics fehérorosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy az ilyen hazugságok azt a célt szolgálják, hogy lejárassák Fehéroroszország nemzetbiztonsági képességeit.

Rég nem látott csapást mért Oroszország Ukrajnára február utolsó napján. A délelőtti órákban arról érkeztek hírek, hogy a Wagner-csoport a legjobban képzett zsoldosaival öt irányból is lerohanta a donyecki Bahmutot, ahol már hónapok óta megrekedt a front. Eközben az ország több városát is rakétákkal támadják, Herszon is találatokat kapott. Az ukránok civil áldozatokról számoltak be.

Itt az ideje, hogy a még hiányzó tagországok is ratifikálják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását és teljes mértékben befogadják az észak-atlanti szövetségbe a két észak-európai országot – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Helsinkiben, a ratifikációt még nem teljesítő Magyarországra és Törökországra utalva. Sanna Marin finn kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg elmondta: a Törökországgal folytatott egyeztetéseken sikerült haladást elérni, és a jövő héten tárgyalást folytatnak majd Brüsszelben a török, a svéd és a finn kormány képviselői.

Lukasenka Hszi Csin-ping kínai elnök és kommunista vezető hivatalos meghívására érkezik Pekingbe, néhány nappal az ukrajnai orosz invázió megkezdődésének évfordulóját követően, a háború közepette, amelyben Moszkva felvonulási területnek használta Fehéroroszországot, amely nem lépett a háborúba, csakúgy, ahogy az Ukrajnának fegyvereket és lőszert szállító NATO-szövetségesek.

Kína még ennyire sem részese az eseményeknek, de nyugati nyomásra sem volt hajlandó agresszorként elítélni Vlagyimir Putyin Oroszországát, amelytől szívesen vásárolja olcsón a Nyugaton szankciók alá helyezett orosz árukat, főképp az olajat. Peking a múlt héten béketervvel állt elő, az amerikaiak meg vádakkal, hogy a kínaiak komolyan fontolgatják a fegyverek szállítását az oroszoknak, sőt máris segítik a hadiiparukat. 

Kiterjedt offenzíva indult kedden Bahmut ellen, a csata egyre véresebb a városban. Mint arról a Világgazdaság is beszámolt: ukrán jelentések szerint az oroszok öt irányból indultak meg. Kedd délig egyre súlyosabb csatákról érkeztek hírek, és a közösségi oldalakon az terjed, hogy a Wagner-zsoldoscsoport északon és délen is benyomult a városba.

A Twitteren arról írnak többen, hogy a Wagner a legelitebb csapatait küldte a támadásba, hogy minél előbb pontot tegyenek a csata végére. Zsabahmutka körzetet már elfoglalták az oroszok, és ha lassan is, de tovább nyomulnak előre. Annak ellenére, hogy a jelentések szerint komoly veszteségeket szenvednek el, több százra tehető a halottak száma csak a keddi összecsapások során. Így is zárul az olló a város körül, és már az utolsó, ukránok által ellenőrzött utakat támadják, de a település utcáin is harcok dúlnak. 

Lezuhant egy drón száz méternyire a Gazprom gázkompresszor-állomásától a Kolomnai járásban lévő Gabasztovo községben - közölte Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója kedden a Telegramon. A kormányzó szerint – akit az MTI idézett – a drón lezuhanását követően nem történt robbanás, a földön sérülés nem történt, kár nem keletkezett. A helyszínen tűzszerészek, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és más szervek munkatársai dolgoznak. A drón eredetéről egyelőre nem adtak ki tájékoztatást.

Vlagyimir Putyin elnök nyitott volt és marad minden olyan kapcsolatfelvételre, amely valamilyen módon segítheti Oroszországot biztonsági céljainak elérésében – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Izvesztyija című lapban kedden megjelent interjúban. Peszkov a terjedelmes beszélgetésben a biztonsági koncepcióban változást sürgetett a Nyugat részéről: a biztonság oszthatatlansága elvének elismerését, vagyis azt, hogy egy ország biztonsága nem szavatolható egy másik rovására. Nehezményezte, hogy a háborút megelőzően semmibe vették Moszkva Washingtonba, Brüsszelbe és Bécsbe eljuttatott biztonsági aggályait.

Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távoztak, ahol ideiglenes menedékre leltek. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megvizsgálta a menekülthullám hatásait az Európai Unió országait tekintve, és arra a következtetésre jutott, hogy az ukránok felélesztették a külföldi államok gazdaságát és mérsékelték a világméretű gazdasági válság hatását. Az NBU szerint a menekültek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, munkát kerestek és adót fizetnek. Ám az EU általuk termelt nyeresége az ukrán gazdaság vesztesége is. 

Lezárták a szentpétervári repülőteret és kétszáz kilométeres körben a teljes légteret, miután ismeretlen tárgyat észleltetek a területén. Az azonosítatlan repülő tárgy miatt azonnal riasztották az orosz légierőt, a városba tartó járatokat visszafordították, így sok közülük Moszkva felé vette az irányt. 

Amerikai vegyi provokáció van előkészületeben a az ukrajnai műveleti övezetben: a donyecki régióban lévő Kramatorszkba pszichotróp anyagokat szállítottak – közölte Igor Kirillov altábornagy, az orosz nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erők parancsnoka a sajtó számára kedden kiadott nyilatkozatában. Kirillov ezen állítását John Sullivan volt moszkvai amerikai nagykövetnek egy múlt szerdai nyilvános kijelentéséből vezette le, amely szerint Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi a műveleti övezetben. Mint mondta, ezt az információt az orosz védelmi tárca olybá veszi, hogy az Egyesült Államok és bűntársai készülnek mérgező vegyi anyagokkal provokációt végrehajtani.

Nagyszabású tavaszi hadjáratra készül az ukrán hadsereg. A tervek szerint az ukrán erők Zaporizzsja régióban nyomulnának előre, hogy kettévágják az orosz sereget, illetve elszigeteljék a Krím félszigetet Oroszország többi részétől. Az orosz speciális hadművelet egyik elsődleges célja volt, hogy a Krím félszigetet összekössék a szárazföldön is Oroszországgal. Ez Mariupol tavaszi elestével sikerült. Az ukránok ősszel megpróbáltak itt is előrenyomulni, de végül az oroszok sikeresen megvédték a területet. Azóta is folyamatosan erősítik a zaporizzsjai régiót, hogy megakadályozzanak egy ottani ukrán támadást. Kijev pedig a hírek szerint pont erre készül.