Bár a ChatGPT és más, nemrég bemutatott mesterséges intelligenciák (MI) képességei lenyűgözték a kutatókat, az etikusok és a törvényhozók egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a szabályozás nélküli rendszerek milyen károkat okozhatnak a társadalomra. Az olasz tilalom volt az első, most pedig más országok követhetik – írta a CNBC.
Fotó: Csuan Csuan
Múlt héten az olasz adatvédelmi hatóság, a Garante elrendelte, hogy az OpenAI ideiglenesen állítsa le az országban élő felhasználók adatainak feldolgozását, és vizsgálatot indított az európai szabályok feltételezett megsértése miatt.
Ezzel Olaszország lett az első nyugati nemzet, amely betiltotta a ChatGPT-t, a forradalmi és egyre népszerűbb amerikai MI-chatbotot.
A Garante három problémára hívta fel a figyelmet: egyrészt a felhasználók bármikor megnézhetik, hogy a ChatGPT másokkal milyen témákban folytat beszélgetéseket – véleményük szerint ezzel adatvédelmi szabályokat szegnek meg. Másrészt a terméknél hiányzik a korhatár-korlátozás, így gyermekek is elérhetik az chatbot szolgáltatásait. A legnagyobb probléma azonban az, hogy az MI hatalmas mennyiségű téves információt tényként oszt meg, ami ellen semmiféle korrekciós eszköz nincs beépítve a programba.
A Microsoft által is támogatott OpenAI-t mindezek miatt 20 millió eurós bírsággal, azaz a globális éves bevételének a 4 százalékával fenyegetik, ha 20 napon belül nem orvosolja a helyzetet.
Nem Olaszország kormánya az egyetlen, amely számol az MI gyors ütemű fejlődésével és annak a társadalomra gyakorolt hatásaival, a közeljövőben több szigorú törvény jelenik meg világszerte, amely keretet adna az új technológiának.
Bár az utóbbi években rengeteg szervezet szólította fel a törvényhozókat, hogy a fejlett MI-rendszerek megjelenése előtt fektessék le a szabályokat, eddig ilyen döntések nem születtek meg. A technológia fejlődésének az üteme pedig most olyan mértékű, hogy a kormányok alig tudnak lépést tartani velük. A számítógépek ma már képesek másodpercek alatt valósághű művészeti alkotásokat létrehozni, egész esszéket írni vagy akár kódsorokat generálni – ki tudja, hogy mire lesznek képesek pár hónapon belül? Egy ilyen környezetben nagyon nehéz lesz új törvényeket hozni.
Fotó: NurPhoto via AFP
Nagy-Britannia
Múlt héten a brit kormány bejelentette, hogy egy új szabályrendszert fektetne le az MI korlátozására. Valójában nem új törvényekről lenne szó – az Egyesült Királyságban a szabályozó testületek most azon dolgoznak, hogy meglévő törvényeket találjanak és használjanak keretként. Ezeket elvileg könnyebben és gyorsabban lehetne átalakítani, hogy magukba foglalják az új MI-rendszereket.
A javaslat emellett egy szabályrendszert dolgozna ki, amelyet a vállalatoknak követniük kellene, ha mesterséges intelligenciát akarnak használni a termékeikben. A britek célja egyelőre nem a tiltás, hanem a korlátozás.
Az Egyesült Királyság a vállalatokat tenné felelőssé, hogy etikus, biztonságos és átlátható rendszereket fejlesszenek ki, és a felhasználóknak biztosítsák a hozzáférérést a róluk gyűjtött információkhoz.
Az Európai Unió
A kontinens várhatóan sokkal szigorúbb álláspontot képvisel a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az unió sok szempontból élen jár a technológiai szabályozásban, és a felelős intézmények az MI esetében is hasonló módon járnának el.
Az „európai MI-törvény” egy új szabályrendszer, amely keretet adna a kritikus infrastruktúrában, az oktatásban és az igazságszolgáltatásban használt technológiáknak.
A törvény az EU általános adatvédelmi rendeletével együtt fog működni, és a vállatok ellenőrzésén lesz a hangsúly. A szabálytervezet korlátozná a ChatGPT-hez hasonló rendszereket, és magasabb elvárásokat fogalmazna meg a kockázatértékelés, az adatvédelem és az algoritmusok oktatása területén.
Miközben Brüsszel az általános törvények kidolgozásán dolgozik, néhány uniós ország elkezdett az olaszok irányába araszolni, a kormányok pedig azon vitatkoznak, hogy kövessék-e a teljes tiltás példáját.
Elvileg Németországban is lehetséges egy hasonló eljárás, de a franciák és az írek is figyelemmel követik az olaszországi eseményeket. Írország jellemzően a legaktívabb, ha szabályozásról van szó, hiszen sok technológiai vállalat európai központja náluk van
– mondta Ulrich Kelber, Németország szövetségi adatvédelmi biztosa.
Fotó: Bernd von Jutrczenka
Az Egyesült Államok
Az MI-fejlesztés anyaországaként az USA-ban egyelőre nem javasoltak hivatalos szabályokat a mesterséges intelligenciák felügyeletére. A nemzeti tudományos és technológiai intézet (NIST) kiadott egy országos keretrendszert, amely az MI-t használó, tervező vagy telepítő vállalatoknak biztosít iránymutatást a kockázatok és a lehetséges károk kezelésére.
A keretrendszer azonban önkéntes alapon működik, és a cégek, amelyek nem tartják be a szabályokat, még nem szembesülnek következményekkel.
A múlt hónapban azonban a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz panasz érkezett egy nonprofit kutatócsoporttól, amely szerint a GPT-4, az OpenAI legújabb nyelvi modellje „elfogult, megtévesztő, a magánéletet és a közbiztonságot veszélyeztető” rendszer, és sérti a ügynökség technológiai irányelveit.
A panasz miatt akár nyomozás is indulhat a vállalat ellen, és átmenetileg felfüggesztheti az ilyen rendszerek kereskedelmi célú alkalmazását. Az ügyet azonban még nem vizsgálták ki.
Kína
A ChatGPT nem érhető el Kínában, sem pedig más, erős internetes cenzúrával rendelkező országokban, például Észak-Koreában, Iránban és Oroszországban. Igaz, hivatalosan még nincs blokkolva, de az OpenAI nem ad hozzáférést a kormányoknak, és nem engedi, hogy az ország felhasználói regisztráljanak.
Kínában több nagy technológiai vállalat, például a Baidu, az Alibaba és a Tencent is fejleszt alternatívákat, amelyeknek egy szigorú, a kommunista vezetés által előírt szabályrendszernek kell megfelelniük.
A múlt hónapban Peking a maga nemében először vezetett be törvényeket az úgynevezett deepfake-ek, azaz a mesterséges intelligencia segítségével előállított, szintetikusan generált vagy módosított képek, videók vagy szövegek ellen. A kínai szabályozó hatóságok pedig már korábban is lefektették az algoritmusok működtetésének szabályait.
Ennek egyik alapeleme, hogy az ilyen technológiákat felhasználó vállalatoknak adatokat kell szolgáltatniuk a kibertérrel foglalkozó hatóságoknak – a kínai TikTok is emiatt került a nyugati törvényhozók célkeresztjébe.
Bár nemzetközileg az olaszországi tiltásra még nem volt példa, a legtöbb országban már elkezdték bevezetni azokat a szabályrendszereket, amelyek az MI megfelelő működését biztosítanák. Ennél keményebb fellépésre valószínűleg csak akkor lehetne számítani, ha valamelyik mesterséges intelligencia elszabadulna – egy ilyen esetben azonban a törvényhozás lenne a legkisebb problémánk.
Valóra vált sci-fi: az MI-fejlesztések leállítását sürgeti Elon MuskA több mint ezer szakértő nyílt levélben figyelmeztetett a mesterséges intelligenciák veszélyeire. |
