BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Két világhatalom már sok? Érkezőben a harmadik is – és nem Nyugaton

Évek alatt átformálta a politikát és az életünket a növekvő gazdaságú Kína megérkezése a világhatalmi státuszba. Ha ismeretlennek és veszélyesnek látszik az új képlet, mire hozzászoknánk, még bonyolultabbá válhat a helyzet: könnyen lehet, hogy az új generációknak már három világhatalomhoz kell hozzáedződniük.

A Szovjetunió bukásakor még nem láthattuk előre, hogy ha meg is feleződött a világhatalmak száma, három évtized sem kell, hogy visszaduplázódjon, bár más összeállításban. Az utóbbi évek-évtized, főképp az ukrajnai háború kitörése óta eltelt időszak már az amerikai–kínai versengésről szólt, így nem csoda, hogy meglódult a fantázia. Immár azt elemezgetik, hogy nem várható-e újabb földindulás a belátható jövőben. Akadnak, akik szerint igen, és az erről szóló elemzéseknek új lendületet adtak azok a hírek, hogy India népessége áprilisban meghaladhatja Kínáét, sőt, ez talán már meg is történt.

Fotó: AFP

A kérdés tehát az: két világhatalom helyett lehet-e három évtizedeken belül? A harmadik helyre jelenleg egyetlen kézenfekvő jelölt van: India.

Az igenre és a nemre is bőven soroltak fel érveket, azaz marad izgalom a jövőt fürkészők számára. 

Akárhogy is: ha nem is közelítené meg az amerikai és a kínai gazdaság méretét, India mindenképp emelkedőben van, ami semmiképp sem ígér unalmas geopolitikai felállást. Ami ma látszik: India meglehetősen barátságtalan viszonyban áll a szomszédos Kínával, és rengeteg gazdasági szál fűzi a nyugati hatalmakhoz, ugyanakkor Pekinghez hasonlóan Újdelhi is fittyet hány az utóbbiak nyomására, hogy ne kereskedjék az ukrajnai területeket megszállva tartó Oroszországgal. 

A kérdésre, felzárkózik-e a nagyokhoz India, a kínai ellenőrzés alatt álló Global Times néhány hónapja – miután India bruttó hazai terméke (GDP) megelőzte egykori gyarmattartójáét, a britekét – ezt a választ adta: nem valószínű. A népességgyarapodás fókuszba kerülését követően a német üzleti Handelsblatt ugyanakkor egyáltalán nem zárta ki, hogy igen. Lesznek azért problémák – foglalható össze az amerikai The Washington Post elemzése

Kína és India népessége
A Worldometer frissülő népességbecslése Indiáról: https://www.worldometers.info/world-population/india-population/ , Kínáról: https://www.worldometers.info/world-population/china-population/ 

Aki hivatalosan kételkedik: Peking

Három évtizeddel ezelőtt a GDP-t tekintve Kína és India még ugyanott állt, és bár tavaly India a világ ötödik legnagyobb gazdasága lett – és arra pályázik, hogy az évtized végére a németeket és a japánokat is megelőzze –, ma a GDP-je hatszor kisebb a hasonló népességű Kínáénál.

A Global Times azt elemezgeti, hogy ezt az elnyílt rést vajon vissza tudja-e zárni hosszú távon India, ahol az előrejelzések szerint a népesség gyors növekedése miatt egyre bővül a GDP termelésére alkalmas munkaerő. Az alapvető különbség az volt, hogy Kína másfél évtizeddel korábban, és épp kedvező áramlatokat elkapva indította el a gazdasági nyitás politikáját. 

Infrastruktúra-fejlesztéssel kezdték, a javuló közoktatással megteremtették egy hatalmas munkaerőbázis alapjait, és tárt karokkal fogadták a nemzetközi gazdasági együttműködést. 

India már az 1950-es évek óta sorban hozta létre a technológiai intézeteket, és a gazdasági nyitással elkésett, bár aztán kiterjedt háttérirodai szektort fejlesztettek ki külföldi vállalatoknak és segítették az információtechnológiai (IT) szektor fejlesztését. Ami miatt mégis nehéz lenne csökkenteniük a lemaradást Kínától – sorolják a szakértők –: a politikai instabilitás, az égbekiáltó társadalmi egyenlőtlenség, az elégtelen oktatási források és a túlterhelt egészségügy. 

Mindezek miatt a dinamikus demográfia „osztalékelőnyét” sem tudják majd learatni Indiában – vélik a kínaiak. 

Bizony van probléma az amerikai lap szerint is

Nem egyértelmű az indiai demográfiai előny a Post anyaga szerint sem – egy kérdés, amiben ritka egyetértés mutatkozik a kínaiakkal. 

Ők is az Indián belüli hatalmas kontrasztokkal érvelnek, ebben az esetben geográfiai-kulturális szakadékokra hivatkozva, két kismama – a déli Tamil Nadu államban élő Vaishnavi Logabiran és a termékeny mezőgazdasági övezetet kettévágó északi Gangesz menti Biharban lakó Malika Begum – példáját összemérve.

Fotó: AFP

A többek közt autókat és iPhone-okat gyártó üzemekkel megrakott Tamil Nadu termékenységi rátája 1,8, vagyis ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban vagy Svédországban. Biharban: 3. A 27 esztendős Vaishnavinak két gyermeke van, és nem akar többet, a 22 éves Malikának, aki olvasni sem tanult meg, már négy. 

Demográfiailag két India van

– idézi a lap Arvind Subramaniant, aki 2014 és 2018 közt a kormány gazdasági főtanácsadója volt. India déli része már Kelet-Ázsiára hasonlít, és belépett az elidősödő társadalom korai szakaszába, a „hindu magvidék” azonban teljesen más – tette hozzá.

Az észak–dél szakadékot nehéz kezelni. Biharban gyakran zavargásokhoz vezet például, ha az állam, illetve a hadsereg kevesebb álláshelyet teremt a korábbinál.

Németországból másképp látszik

A Handelsblatt máshogy közelíti meg a kérdést. 

Indiához korábban sokan fűztek nagy reményeket, de általában csalódás lett a vége, ezúttal azonban a népességnövekedés meghozhatja a gyümölcsét – írják. A fiatal népesség gyors növekedése mellett fenntarthatók lesznek a hat százalék feletti éves gazdasági növekedési ráták, miközben India abból is profitál, hogy a nyugati cégek alternatívát keresnek Kínára.

A német politika dimenziójában ez az elfordulás feltétlenül igaz lehet, bár a vállalatok szintjén vannak kérdőjelek. A szociáldemokrata Olaf Scholz kancellárra politikai össztűz zúdult, amikor fél éve nem európai uniós küldöttség tagjaként, hanem kétoldalú látogatás keretében Pekingben kezelt Hszi Csin-ping elnökkel. Koalíciós partnere, a külügyminisztert is delegáló Zöldek ugyanakkor sokkal keményebb Peking-ellenes vonalat képviselnek, bár Kína a németek egyik, ha nem a legfontosabb külkereskedelmi partnere.

Fotó: AFP

A német sajtóban is visszatérően emlegetik a veszélyes függést a kínai gazdaságtól, ami sokkal nagyobb, mint az ukrajnai háború miatt most lerázott orosz ráutaltság. A múlt heti pekingi látogatása során kötött francia üzletekért Emmanuel Macron elnök is megkapta a hideg zuhanyt a WirtschaftsWoche német üzleti laptól. 

India ellenben jól fest, és a szerencséjét csak maga ronthatja el a Handelsblatt cikke szerint, amelyet Scholz és Narendra Modi indiai miniszterelnök kézfogása illusztrál az előbbi márciusi indiai látogatása nyomán. A népesség Indiában, ahol az átlagéletkor mindössze 28 év, 2064-ben már 50 százalékkal nagyobb lesz Kínáénál – írta a lap.

A Handelsblatt többek közt Roland Buscht, a Siemens elnök-vezérigazgatóját idézi, aki elkísérte Scholzot az indiai Bengaluruba, és a gyors fejlődést látva eldobta korábbi kételyeit az indiai gazdaságot illetően. Az újság megemlíti, hogy az év elején az indiai államvasút 1200 elektromos mozdonyt rendelt a Siemenstől, és idézi Santosh Iyert, a német Mercedes-Benz indiai vezérigazgatóját, aki szerint a jövő reménykeltő, holott az eladásaik Indiában még alacsonyak, miközben messze a legnagyobb piacuk Kína, ahol tavaly több mint 750 ezer járművet adtak el. 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.