Miközben Ukrajna a „tavaszi” ellentámadásra készül, az ország szövetségeinek meg kell követelnie, hogy egy másik akciót is elindítson, mégpedig a korrupció ellen. Az ukrán nép másik nagy ellensége ugyanis esélytelenné teheti az újjáépítést, ha a visszaélések a konfliktus után úgy folytatódnak, mintha mi se történt volna – írta a Politico.
Az oligarchák és a korrupció kultúrája nem egyedi probléma: a Szovjetunió összeomlása után a legtöbb utódállamában üzletemberek csoportjai hatalmas szeleteket kanyarítottak ki a korábban állami tulajdonban lévő vállalatokból, a privatizáció manipulálásával pedig mesésen gazdaggá és az országok nem hivatalos uraivá váltak.
Politikai pártok finanszírozása, bírák megvesztegetése, ügyészek zsarolása – ezek a maffiavezérhez hasonlító oligarchák ugyanakkora problémát jelentenek Oroszországban, mint Ukrajnában.
Igen, a jelenlegi háborús időkben a hatalmuk jócskán megcsappant, mivel a hadiállapot bevezetése miatt a médiabefolyásukat és az ipar irányítását is elvesztették, ráadásul a korrupcióval szembeni nyilvános intolerancia is egyre népszerűbb a lakosság körében.
Ők azonban ismerik a rendszert, amely felett uralkodnak, és bármikor visszatérhetnek, valószínűleg pont időben ahhoz, hogy hasznot húzzanak Ukrajna újjáépítésén és az ehhez szükséges dollármilliárdokon.
A nyugati szövetségeseknek ezért meg kell mutatniuk, hogy támogatásról csak akkor lehet szó, ha az ukránok biztosítják az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot – különben az ország nem kap olyan finanszírozást, ami méltó lenne az áldozatukhoz.
Az Egyesült Államok számára a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú az Ukrajnának nyújtott további biztonsági és helyreállítási támogatáshoz. Európa számára pedig Kijev évtizedes korrupcióellenes útjának folytatása az Európai Unióhoz való csatlakozás legfőbb feltétele, mivel a hét előfeltétel közül a legtöbb, amelyet az országnak teljesítenie kell a tárgyalások megkezdéséhez, a jogállamisággal kapcsolatos.
Eközben Ukrajna számára az átláthatóság és az elszámoltathatóság létfontosságú annak biztosítása érdekében, hogy a pénz odakerüljön, ahová kell, és hogy teljesüljön a 2014 utáni társadalmi szerződés, amely arra törekszik, hogy elkerülje egy új oligarchia kialakulását, korlátozza a Kreml rosszindulatú befolyását és egyenlő feltételeket biztosítson a beruházások felszabadításához.
Az ország még csak a közepén jár annak a generációs folyamatnak, amelynek során a szovjet oligarchiából modern politikai-gazdasági rendszerré alakul át. Ezt lassan egy évtizede úgy teszi, hogy a határain belül először folyamatosak voltak a fegyveres konfliktusok.
A háború kimenetelétől függetlenül Ukrajnának ezt a lendületet békeidőben is tartani kell, ez pedig talán nehezebb lesz, mint legyőzni Oroszországot.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége elismerte az eddigi ukrán reformokat, a világ első nyilvános haszonhúzó tulajdonosi nyilvántartását, a világ legátláthatóbb közbeszerzési rendszerét, a világ első nyilvános adatbázisát a politikailag kiszolgáltatott emberekről, valamint a világ legátfogóbb és legjobban kikényszerített vagyonnyilatkozati rendszerét mind olyan eszközöknek tekintik, amelyekkel le lehet számolni a korrupcióval.
Ezen felül több erre szakosodott hatóságot is létrehoztak, hogy leszámoljanak a rendszer kihasználóival, miközben teljes iparágakat alakítottak át, például az energiát, a pénzügyeket és az egészségügyet, ahol korábban az oligarchák hatalmának nem volt korlátja.
Ezeket az előrelépéseket azonban szinte csak nyugati támogatással és ellenőrzéssel tudták megtenni, ami hosszú távon nem reális, hogy a saját szövetségeseinek kell utánajárni, hogy vajon jó helyre mentek-e a támogatások.
A Nyugatnak egyértelmű haditervet kell lefektetnie Ukrajna elé, amelyet betartva esélye lesz az újjáépítésre – ha nem, akkor azonnal meg kell vonni a támogatásokat, mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió nem ölhet bele több pénzt egy olyan országba, amely saját magán sem hajlandó segíteni.
