Irán öt, kémkedésért elítélt amerikai foglyot engedett szabadon, akik repülőgéppel a katari fővárosba tartanak. Siamak Namazi amerikai–iráni kettős állampolgárt 2015-ben fogták el és 10 év börtönbüntetéssel sújtották. A szintén kettős állampolgár Emad Shargit és Morad Tahbazt 2018-ban ítélték el 10 évre azzal a váddal, hogy együttműködtek Washingtonnal.
Fotó: Shutterstock
Kettő személy nevét nem hozták nyilvánosságra, de sajtóértesülések szerint egyikük nő. Őket is kémkedés miatt börtönözték be. A múlt héten véglegesített megállapodás értelmében az Egyesült Államok cserébe öt iránit engedett ki a börtönből, akik szintén kettős állampolgárok. A vádak szerint tiltott technológiát exportáltak a szankciókkal sújtott közel-keleti országba, illetve Teheránnak kémkedtek – írja a Reuters.
Közölük ketten Dohában tartózkodnak és a nap folyamán Teheránba utaznak tovább, míg a többiek a fogságba kerülésük előtti lakhelyükön maradnak. A szerződés része volt, hogy a perzsa állam hozzájuthat ahhoz a hatmilliárd dollárjához, amelyet az amerikai szankciók részeként Dél-Koreában befagyasztottak. Ez az összeg egy katari számlaszámla kerülne és az iráni kormány nem használhatná fel szankciók alá vett áruk vásárláshoz.
Források megerősítették, hogy a 6 milliárd dollár megérkezett Katarba, a pénz pedig jól jöhet a közel 40 százalékos inflációval küzdő Teheránnak. A fogolycsere létrejötte nem befolyásolja az atomalkuval kapcsolatos tárgyalásokat. A közös átfogó cselekvési tervet (JCPOA) vagy egyszerűbben iráni atomalkut 2015-ben írta alá Irán, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Oroszország, Egyesült Királyság, Kína, Egyesült Államok és Franciaország), valamint Németország.
Donald Trump amerikai elnök 2018-ban bejelentette, hogy Washington kilép az iráni atomalkuból. Ezután az Egyesült Államok még keményebb szankciókat hozott Iránnal szemben, amit Teherán azzal torolt meg, hogy urándúsítását a fegyverprogramhoz szükséges szint közelébe emelte. Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök többször is jelezte: Washington kész visszatérni az atomalkuhoz, azonban Teherén bizalmatlan, attól tartanak,
hogy Biden vagy egy másik elnök bármikor meggondolhatja magát.
A kölcsönös bizalmatlanság közepette az 5 + 1 csoport 2021. április óta tárgyal Bécsben Iránnal az atomalku helyreállításáról, Biden célja, hogy a jövő évi elnökválasztás diplomácia sikert mutathasson fel, a fogolycsere pedig annak számít. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez nem jelenti a konfliktus megoldását, hiszen az atomalku kapcsán kevés előrelépés történt, bár mindenképp pozitív fejleménynek tekinthető.
Az iráni dróngyártás kulcsszerepet játszhat az orosz–ukrán háborúbanOroszország Iránnal folytatott titkos drónpartnersége szoros együttműködést jelentett egy új gyár létrehozásában az orosz Tatár tartományban, ahol Moszkva egy mezőgazdasági UAV- (pilóta nélküli repülőgép) gyártót alakított át az orosz–ukrán háború miatt. Az elmúlt hónapokban megnőtt az oroszországi létesítmény tevékenysége, mivel mérnököket, illetve a perzsa nyelvet beszélőket is toboroztak. |
