A Pentagon a Gerald R. Ford repülőgép-hordozót és csapásmérő eszközeit vezényelte a Földközi-tenger keleti részére, de úton van oda a Dwight D. Eisenhower nevű hasonló kvalitású csapásmérő csoport is. Mindkettő többek között F/A–18 Super Hornet vadászrepülőgépekkel van felszerelve. Ezenkívül kétezer tengerészgyalogost helyeztek fokozott készültségbe.
Fotó: AFP
Washington szerint egyelőre az a cél, hogy figyelmeztessék a libanoni Hezbollahot és Irán más ügynökeit, hogy ne avatkozzanak be az izraeli háborúba. Diplomáciai források szerint az Egyesült Államok például Kataron, informális csatornákon keresztül üzent Iránnak: komolyan gondolja az erő alkalmazását, ha szükséges – mondta a Bloombergnek egy amerikai tisztviselő, aki névtelenséget kérve beszélt a kényes helyzetről.
Tudjuk, hogy Irán figyeli a térségben állomásozó haderőnk szintjét, és ez elriasztja a hadszíntéren való megjelenéstől. Biden elnöknek manőverezési lehetőséget biztosítanak a hadihajók
– mondta Frank McKenzie nyugalmazott tábornok, aki 2022-ig vezette az amerikai erőket a Közel-Keleten.
A tét nagy, és ez csak fokozódott azóta, hogy október 7-én a Hamász, az Egyesült Államok és az által terroristának minősített csoport megtámadta Izraelt. A konfliktus már több ezer izraeli és palesztin életébe került, ami az egész térségben felszította a feszültséget, és növelte a konfliktus eszkalálódásának lehetőségét. Izrael és a Hezbollah az elmúlt napokban rakétákkal lőtte egymást Izrael északi határán, Irán arra figyelmeztetett, hogy a háború kiterjedése elkerülhetetlenné válik.
Biden számára az elnöki cím a tét
A leghatásosabb katonai eszközök, amelyek Biden rendelkezésére állnak, a repülőgép-hordozók csapásmérő csoportjai. A Ford valószínűleg már most is segíti Izraelt a hírszerzésben, de a hajók persze ennél sokkal többre is képesek. „Az anyahajók jelentős csapásmérő erőt biztosítanak az USA számára a régióban” – mondta Phil Davidson nyugalmazott négycsillagos admirális, aki irányított is ilyen egységeket. A két hordozó együttesen mintegy 80 repülőgépet szállít, valamint Tomahawk rakétákkal felfegyverzett cirkálók, rombolók és tengeralattjárók is tartoznak a csoporthoz – mondta.
Fotó: AFP
Az egységeknek Izrael védelmében is lehet szerepük. A fegyverrendszerek, például a harccsoporthoz tartozó rombolók
kiegészíthetik az izraeli ballisztikus rakétavédelmi rendszert az esetleges iráni közepes hatótávolságú ballisztikus rakétatámadások ellen
– mondta Davidson.
A Pentagon kétezer katonát helyezett fokozott készültségbe, hamarosan csatlakozik hozzájuk az amerikai tengerészgyalogság Bataan nevű kétéltű készenléti csoportja és a 26. tengerészgyalogos expedíciós egység, amely több mint négyezer tengerészt és tengerészgyalogost számlál.
Fotó: AFP
Biden számára hirtelen kulcsfontosságúvá vált az izraeli háború belpolitikai szempontból is.
Jövőre elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban.
Ha sikerül megoldani a válságot – főleg amerikai vérveszteség nélkül –, az egyértelműen javítja az elnök esélyeit. Egy elhúzódó s főleg amerikai áldozatokkal járó válság azonban erős támadási felületet kínál Biden külpolitikájával szemben.
Jelenleg kizárt a szárazföldi beavatkozás
Arról a helyzet jelenlegi állása szerint nincs szó, hogy amerikai szárazföldi erők jelentős szerepet játszanának a konfliktusban.
Nincsenek tervek vagy szándékok arra, hogy amerikai bakancsok lépjenek izraeli földre
– mondta John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője kedden. Ez azonban egyáltalán nem zárja ki azt, hogy a Pentagonban ne készülnének erre vonatkozó tervek, stratégiák. Az egyik legsúlyosabb forgatókönyv az lenne, ha
a Hezbollah beváltaná fenyegetését, és a rendelkezésére álló mintegy 130-150 ezer rakétával támadást intézne Izrael ellen.
A zsidó állam figyelmeztette a libanoni szervezetet, hogy egy ilyen támadásra elsöprő erejű válaszlépésekkel reagálnának. Katonai elemzők szerint elképzelhető, hogy ebben amerikai erők is részt vennének. Ugyanakkor Biden nagyon gyorsan cáfolta azt a szerdai izraeli jelentést, amely szerint az Egyesült Államok már közölte Izraellel, hogy csatlakozna a harchoz, ha a Hezbollah támadna.
Fotó: AFP
Ha lőnek ránk, visszalövünk
Nincs kizárva a provokáció sem. A Hezbollah megkísérelheti, hogy amerikai támaszpontokat vagy személyzetet vegyen célba a térségben, erre már a múltban is volt példa. A terrorszervezetet gyanúsítják azzal, hogy 1983-ban támadást intézett az amerikai nagykövetség és az amerikai tengerészgyalogosok bejrúti laktanyája ellen – öngyilkos kamionos merénylők hajtottak az épületeknek. Elképzelhető az is, hogy az Irán által támogatott iraki vagy szíriai csoportok lőnek rakétákat Izraelre, vagy támadnak meg amerikai létesítményeket, csapatokat.
Kenneth Pollack, a CIA korábbi közel-keleti elemzője szerint ebben az esetben az USA valószínűleg a „szemet szemért” elvet követné.
Ha lőni kezdenek ránk, visszatámadunk
– mondta. Márciusban az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Szíriában iráni kötődésűnek mondott csoportok ellen, miután egy dróntámadásban meghalt egy amerikai vállalkozó és megsebesült öt amerikai katonatiszt.
Bizonytalan elrettentés
Arra egyáltalán nincs semmi garancia, hogy a térségben felvonultatott amerikai erők – legyen azok bármekkorák is – valódi elrettentő hatást gyakorolnak. Az izraeli légicsapásokban palesztinok ezrei haltak meg, ami világszerte tiltakozásokat váltott ki. Az arab világ szerint a Hamász támadására adott izraeli válaszcsapás túlzó. A tét még nagyobb lesz, ha Izrael szárazföldi inváziót hajt végre, amely szinte biztosan véres utcai harcokkal jár, mészárszék lehet Gázából.
A Hezbollahot nehéz elrettenteni. Kielemzik Biden múltját a régióban való katonai szerepvállalás terén, és arra a következtetésre kell jutniuk, hogy ennek a kormánynak kevéssé vagy egyáltalán nincs kedve a közvetlen katonai beavatkozáshoz
– mondta Emily Harding, a CIA korábbi közel-keleti elemzője.
Irán hétfőn azt közölte, hogy a háború kiterjesztése egyre inkább elkerülhetetlenné válik.
A politikai megoldások ideje lejár, közeledik a háború más frontokra való esetleges kiterjesztése
– írta Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter az X közösségi médiaplatformon. Van azonban mégis egy elég jó érv arra, hogy a Hezbollah ne avatkozzon be. A libanoni gazdaság romokban hever, ha a szervezet észak felől frontot nyit Izrael felé, az alááshatja belföldi támogatását a várható ellencsapás következtében.
Iránnak sem áll feltétlenül érdekében, hogy a Hezbollahot bevonja. Irán egy hosszú távú stratégia szerint cselekszik a Közel-Keleten, Izraellel szemben. Eddig ez működött, csak folytatniuk kell
– mondta a volt CIA elemző.
