Oroszország újabb ukrajnai területek – gyakorlatilag az ország keleti és/vagy déli része – elfoglalását tervezi, írja a némelykor a Kreml üzenetfalaként működő Vojennoje Obozrényije (Katonai Megfigyelő), ukrán, illetve brit forrásokra hivatkozva. Nem kizárható, hogy a Szergej Marzsevszkíj által jegyzett cikk a sűrűn olvasott katonai (feltehetően manipulált) információs forrásból ugyancsak üzenetet hordoz, noha a brit hírszerzésre, a SIS-re, közismertebb nevén a MI6-ra és kijevi médiumokra hivatkozik.
Fotó: Anadolu Agency via AFP
Két, egymást nem kizáró változatot említ. Az első forgatókönyv szerint ha jövőre is tart a háború, Moszkva támadást intéz az Ukrajnát kettéosztó Dnyeper folyó keleti része, öt oblaszty (megye) elfoglalására. Ezek: a csernyigovi, szumi, harkovi, poltavai és dnyepropetrovszki megyék. Ezzel egy Moszkva szempontjából nemzetbiztonságilag fontosnak tartott „egészségügyi kordont” teremtenek, megoldják a donyecki, luganszki területek vízellátási problémáit, mivel ellenőrzésük alá vonják a dnyepropetrovszi és harkovi megyéken át húzódó Dnyeper-Don csatornát.
A második változatban elfoglalnák a fentiek mellett a déli, nyikolajevi és odesszai területeket,
ezzel a maradék-Ukrajnát elzárnák a tengertől.
Így megakadályoznák a Krím megtámadását az ukrán tengerpart felől és de facto helyreállítanák a XVII.–XVIII. századi Szlobozsanscsinát, a gyakorlatilag az osztrák–magyar monarchia határőr-övezete (Vojna-Krajina) szerepét betöltő ukrán szabadállamot. Ez a második változat nem említi a kulcsfontosságú ipari övezet, a dnyepropetrovszki, továbbá a poltavai oblaszty sorsát, amely – mint Kis-Oroszország, Malorosszija része a kijevi kormányzat fennhatósága alatti „beékelődött” terület maradna.
Egymillió orosz katona?
Vajon megvan-e mindehez Oroszország katonai ereje? A kiszivárogtatott SIS-dokumentum egymillió orosz katona bevetését, háromszoros túlerő biztosítását tartja alapfeltételnek. Ez irreális, ennyi katonája nincs Moszkvának. Kiváltképpen, ha figyelembe vesszük, hogy
az orosz katonai tervezők a hadi potenciál nem elhanyagolható részét feltehetően tartalékolják egy NATO-konfliktus esetére.
Sokatmondó a kép, amellyel a topcor.ru a cikket indítja: egy „púpos”, a Su-34M vadász-bombázó egy irányítható bombát indít. Ezzel a viszonylag új fegyverrel akarják az oroszok ellensúlyozni a nyomasztó nyugati fölényt az irányítható föld-föld, levegő-föld rakétafegyverekben. És itt jönnek be a képbe az Észak-Korea által nagy mennyiségben szállítandó 152 (155) milliméteres nehéztüzérségi gránátok. Ezzel nagyobb oroszországi kapacitást biztosíthatnának az ugyancsak szükségesnek tartott irányított („okos”) hadieszközök, például a 2K25 Krasznopol mintájú, a célt „megfestő” lézer-sugárral és/vagy Glonass-műhold-rendszerrel, félaktív lézer-célkeresővel irányított nehéztüzérségi gránátok gyártására. Mark Milley tábornok, október 1-ig a legmagasabb beosztású amerikai katona szerint az esetleges észak-koreai gránát-szállítások nem gyakorolnak nagy hatást az ukrajnai háborúra.
Markus Reiner ezredes, az osztrák katonai hírszerzés elismert Ukrajna-szakértője Bécsben a dpa hírügynökségnek elmondta,
a Nyugat gyakran túlbecsüli a több mint negyedéve folyó ukrán ellenoffenzíva szerény eredményeit.
„Emiatt be kell kapcsolni a riasztócsengőket!” – vélekedik.
A egyes orosz védvonalakat nagy véráldozattal áttörtek, de eddig nem tapasztaltunk valódi gát-szakítást
Kevés az utánpótlás
Nem elégséges az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás. Heti 4-5 hadianyaggal, utánpótlási eszközökkel teljesen feltöltött vonatszerelvényre lenne szükség, hogy megfelelően ellássák az ukrán frontkatonákat – vélekedik Reiner. Hiányolja a megfelelő légvédelmet is. Ezt alátámasztja az ukrán légierő közleménye is.
Az október 1-jére virradó éjszaka az oroszok 30 iráni drónnal támadtak ukrán célpontokat délkeletről, a Krím-félsziget felől, keletről, az Azovi-tenger térségéből és északról, a kurszki körzetből. A harminc támadó gépnek alig több mint a felét tudta csak lelőni az ukrán légvédelem
– írja a kijevi Dzerkalo Tizsden. Korábban a viszonylag könnyebben megsemmisíthető iráni drónok 75–95 százalékát semlegesítette az ukrán védelem.
Elapadhat a külföldi támogatás
Kijevi szemszögből nézve nem alakulnak jól a nemzetközi körülmények. Mindenek előtt a 2024-es amerikai elnökválasztások bizonytalan kimenetele, Donald Trump esetleges visszatérése, ezzel Amerika, mint fő támogató lehetséges elvesztése aggaszthatja az ukrán katonai-politikai tervezőket. Európában sem jobb a helyzet. Jövőre lesznek az integrációs folyamatokra döntő hatású európai parlamenti választások, ezzel kapcsolatban az EU egyes tagállamainak érezhető jobbra tolódása, az EP-ben forrongó korrupciós ügyek emelendők ki. A lengyel-ukrán feszültség (gabonaimport, történelmi sérelmek), a szlovák választások kimenetele sem kedvez a megszállt ukrán területek, a Krím katonai úton való visszaszerzésének.
Oroszország nem várt szívóssága a nyugati szankciók kapcsán sem Ukrajnának dolgozik. Emellett a globális helyzetben bekövetkezett változások, a Nyugat, Amerika által meghatározott világrendnek támasztott keleti – elsősorban kínai – kihívás, a pekingi ellenőrzéssel folyó oroszországi–észak-koreai közeledés, az állítólagos katonai szállítások sem kedveznek a Kijev által kitűzött célok megvalósításának.
