Többek özött a kínai hadsereg szervei, az állami mesterséges intelligencia (MI) kutató intézet és egyetemek is szereztek olyan Nvidia csipeket, melyek exportját az Egyesült Államok tiltja az ázsiai ország számára.
A Reuters birtokába jutott dokumentumok szerint a jórészt ismeretlen kínai vásárlók többek között a 2022 októbere óta tiltott Nvidia csipekből, az A100-ból és az annál is erősebb, az MI-fejlesztések terén kulcsfontosságú H100-ból is tudtak vásárolni, de vettek a direkt kínai piacra fejlesztett, ám október óta szintén tiltott A800-as és H800-as lapkákból is.
Az Nvidia félvezetőit széles körben a legjobbnak tartják az MI fejlesztésekhez, és
a vásárlások aláhúzzák, hogy Kínának sincsenek jó alternatívái a Huawei és mások csipfejlesztési sikerei ellenére.
A tiltások előtt az Nvidia a kínai MI-csip piac 90 százalékát birtokolta.
Fotó: NVIDIA
A vevők között elitegyetemek és amerikai szankciók alá eső intézmények is megtalálhatók, például a Harbin Műszaki Intézet és a Kínai Elektronikai Tudományos és Technológiai Egyetem. Ezeket a központokat azzal vádolják, hogy a hadsereg számára is végeznek kutatásokat. Az előbbi májusban vásárolt A100-as csipeket, hogy azokon gépi tanulási modellt fejlesszen, az utóbbi pedig 2022 decemberében jutott ugyanilyen típusú félvezetőkhöz.
A Reuters elemzése szerint a csipeket a kínai vállalatok nem közvetlenül az Nvidiatól vagy a cég jóváhagyott viszonteladóitól szerezték be a tiltott csipeket.
Az nem derült ki, hogy a kínai intézmények pontosan hogyan jutottak hozzá a félvezetőkhöz,
míg a hírügynökségnek válaszolva az Nvidia közölte, hogy minden exportkorlátozást betart és ezt vásárlóitól is elvárja. Az ügyben érintett, közvetítőként megjelenő kínai cégek nem válaszoltak a Reuters kérdéseire.
Chris Miller, a Tufts Egyetem professzora, aki könyvet is írt a csipháborúról pedig azt mondta, hogy sosem volt reális azt gondolni, hogy az amerikai exportkorlátozások 100 százalékosak lesznek, hiszen a kérdéses eszközök kicsik és könnyen csempészhetők. A korlátozások fő célja azonban szerinte az, hogy homokot szórjon a kínai MI fejlesztések fogaskerekei közé és megakadályozza a nagy, MI-rendszerek fejlesztésére alkalmas adatközpontok létrehozását.
A dokumentumok szerint a Csinghua Egyetemnek sikerült kettő H100-as csipet szereznie, míg egy, az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium fennhatósága alá tartozó laboratórium pedig egyet szerzett ugyanabból a lapkából.
Egy, a Kínai Néphadsereghez tartozó intézmény pedig három A100 és egy H100 csiphez jutott. A adatokból tehát az is látható, hogy a tiltott csipekből csak pár darabot tudott Kína beszerezni, miközben egy, a ChatGPT-hez hasonló MI-modell fejlesztéséhez legalább 30 ezer A100-as csipre van szükség a Trendforce kutatócég szerint.
