BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rés a pajzson: tiltott csipeket vásárolt a kínai hadsereg és kormány

Az amerikai korlátozásokon továbbra is vannak rések, de csak pár félvezető csúszik át azokon.

Többek özött a kínai hadsereg szervei, az állami mesterséges intelligencia (MI) kutató intézet és egyetemek is szereztek olyan Nvidia csipeket, melyek exportját az Egyesült Államok tiltja az ázsiai ország számára.

A Reuters birtokába jutott dokumentumok szerint a jórészt ismeretlen kínai vásárlók többek között a 2022 októbere óta tiltott Nvidia csipekből, az A100-ból és az annál is erősebb, az MI-fejlesztések terén kulcsfontosságú H100-ból is tudtak vásárolni, de vettek a direkt kínai piacra fejlesztett, ám október óta szintén tiltott A800-as és H800-as lapkákból is.

Az Nvidia félvezetőit széles körben a legjobbnak tartják az MI fejlesztésekhez, és 

a vásárlások aláhúzzák, hogy Kínának sincsenek jó alternatívái a Huawei és mások csipfejlesztési sikerei ellenére. 

A tiltások előtt az Nvidia a kínai MI-csip piac 90 százalékát birtokolta.

nvidia h100
Az olyannyira vágyott H100-as csip.
Fotó: NVIDIA

A vevők között elitegyetemek és amerikai szankciók alá eső intézmények is megtalálhatók, például a Harbin Műszaki Intézet és a Kínai Elektronikai Tudományos és Technológiai Egyetem. Ezeket a központokat azzal vádolják, hogy a hadsereg számára is végeznek kutatásokat. Az előbbi májusban vásárolt A100-as csipeket, hogy azokon gépi tanulási modellt fejlesszen, az utóbbi pedig 2022 decemberében jutott ugyanilyen típusú félvezetőkhöz.

A Reuters elemzése szerint a csipeket a kínai vállalatok nem közvetlenül az Nvidiatól vagy a cég jóváhagyott viszonteladóitól szerezték be a tiltott csipeket. 

Az nem derült ki, hogy a kínai intézmények pontosan hogyan jutottak hozzá a félvezetőkhöz, 

míg a hírügynökségnek válaszolva az Nvidia közölte, hogy minden exportkorlátozást betart és ezt vásárlóitól is elvárja. Az ügyben érintett, közvetítőként megjelenő kínai cégek nem válaszoltak a Reuters kérdéseire.

Chris Miller, a Tufts Egyetem professzora, aki könyvet is írt a csipháborúról pedig azt mondta, hogy sosem volt reális azt gondolni, hogy az amerikai exportkorlátozások 100 százalékosak lesznek, hiszen a kérdéses eszközök kicsik és könnyen csempészhetők. A korlátozások fő célja azonban szerinte az, hogy homokot szórjon a kínai MI fejlesztések fogaskerekei közé és megakadályozza a nagy, MI-rendszerek fejlesztésére alkalmas adatközpontok létrehozását.

A dokumentumok szerint a Csinghua Egyetemnek sikerült kettő H100-as csipet szereznie, míg egy, az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium fennhatósága alá tartozó laboratórium pedig egyet szerzett ugyanabból a lapkából. 

Egy, a Kínai Néphadsereghez tartozó intézmény pedig három A100 és egy H100 csiphez jutott. A adatokból tehát az is látható, hogy a tiltott csipekből csak pár darabot tudott Kína beszerezni, miközben egy, a ChatGPT-hez hasonló MI-modell fejlesztéséhez legalább 30 ezer A100-as csipre van szükség a Trendforce kutatócég szerint.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.