Történelmi változás a magyar hadseregben: teljes átfegyverzés történik minden haderőnemben
Az orosz–ukrán háború a legveszélyesebb időszakához ért, most higgadtságra, józanságra van a legnagyobb szükség – mondta a honvédelmi miniszter a Mandiner Reakció című podcastjében. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a múlt év nyarán elindult ukrán ellentámadás mostanra megakadt és a visszájára fordult, és az orosz csapatok vették át a front minden szakaszán a kezdeményezést.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Nem vált be, hogy ukrán katona nyugati fegyverrel, nyugati pénzből harcol
Megváltozott a harcok dinamikája, és mindenki, aki az előző fél évben az ukránok győzelmét harangozta be, kénytelen revideálni az álláspontját – jelezte, hozzátéve: nem vált be az a modell, hogy ukrán katona nyugati fegyverrel, nyugati pénzből harcol. A tárcavezető szerint azonban ebben a helyzetben azt mondani, hogy „ha nem volt elég a fegyver, a pénz és mindenféle politikai támogatás, akkor majd esetleg katonát is beviszünk”, az eszkaláció olyan kockázatát hordozza magában, ami megengedhetetlen.
Megerősítette: a magyar kormány a kezdetektől a béke mellett állt ki, és az egyetlen volt, amely azt mondta, ezt a harcot nem szabad kiterjeszteni, tűzszünetre van szükség. „Ha ez megvan, akkor megindulhatnak a béketárgyalások, amelyeknek eredményeképpen el lehet jutni egy »békeállapotra«” – fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta: azt senki nem vitatja, hogy Ukrajna a megtámadott fél, és a területi integritásáról van szó, bár közvetetten egész Európa új védelmi, biztonsági garanciájának kidolgozásáról is. Kitért arra is, hogy a jelenlegi frontvonalak nem azonosak a béketárgyalások során elérhető határvonalakkal.
Nem a magyar kormány dolga, hogy megmondja, a béketárgyalások mire jussanak, de Magyarországnak kiemelt biztonsági érdekei vannak a földrajzi elhelyezkedése miatt.
„Párizsból, Londonból, Berlinből ilyen ajánlatokat tenni, mint amelyek most elhangzottak, nagy felelőtlenség” – szögezte le.
A svédek NATO-csatlakozásában nem volt huzavona
Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban a miniszter azt mondta, a magyar kormány kezdetektől fogva támogatta Finnország és Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez. Úgy véli: a svéd csatlakozásban „nem volt huzavona”, a magyar parlament érthető módon várt egy minimális párbeszédet a svéd parlamenttől. Ennek a párbeszédnek egyik eleme volt már egy katonai szempontból régóta tervezett harcászati repülőgép-beszerzés véglegesítése – fűzte hozzá, majd elárulta, a légtérvédelmet ellátó teljes flotta 2026 márciusában a magyar állam tulajdonába kerül.
Ma a világon egyedülálló Gripen-pilóta- és kiszolgálószemélyzet-képességünk van, és ehhez kapcsolódóan komoly illetményemelést jelentettek be: „Megbecsüljük ezt a képességet.” Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, a legtapasztaltabb pilóták bére átlagosan másfél millióról két-három millió forintra is emelkedhet
- a beosztástól,
- a repülőszolgálatban eltöltött évektől, valamint
- a képességtől függően.
Történelmi változás a magyar hadseregben: teljes átfegyverzés történik minden haderőnemben
Kitért arra is, hogy a haderőfejlesztés Magyarország számára elkerülhetetlen, miután „a békéhez erő kell”. A veszélyek korában, egy döntően leromlott biztonsági helyzetben meg kell legyen minden ahhoz, hogy a magyar emberek biztonságban érezhessék magukat – közölte.
A honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy Magyarország – a szankciós infláció miatt előállt gazdasági válsághelyzet ellenére – tartja azt az elvárást, hogy a GDP-jének 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
Teljes átfegyverzés történik minden haderőnemben, ez – mint fogalmazott – történelmi változás.
A fejlesztések főbb irányairól azt mondta, egyfelől eszközbeszerzés történik, másfelől ezen eszközök itthoni gyártása, ami exportképességet is adhat.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagy dolognak tartja, hogy a „nyerésben lévő” Donald Trump, az amerikai elnökjelölt találkozott Orbán Viktor kormányfővel. Szerinte ebből jól látszik, hogy Trump elnöki esélyeinek egyik fontos állomása volt a magyar miniszterelnökkel való megbeszélés. Mint mondta, ha Amerikában 2021-ben nincs elnökváltás, akkor az orosz–ukrán háború nem, vagy nem így valósul meg. „Ha Trump-elnökség lesz, akkor hihetetlenül megnő a béke esélye” – emelte ki.
Úgy gondolja, az orosz katonanemzet, és a felállt nagy orosz hadigépezetet közösen kell lecsillapítani: „Ehhez minden erőnkre, eszünkre szükség lesz.” Hozzátette: a világ vezető hatalmainak nagyon észnél kell lenniük, ezért is van szükség erős amerikai vezetésre, a NATO stabilitására. Ez a katonai szövetség képes arra, hogy elrettentsen egy kívülről jövő támadást, ezért érdekünkben áll fenntartani – állapította meg.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
