Közélet

Izrael elleni szankciókat követelnek brit jogászok

A jogászok szerint Londonnak fel kell függesztenie az Izrael és Nagy-Britannia közötti stratégiai partneri viszony elmélyítése felé tett lépéseket, valamint a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatok kiterjesztését célzó tárgyalásokat is.

Több száz vezető brit jogi szakértő követelte a csütörtökön ismertetett közös, nyílt levélben a brit kormánytól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését Izrael ellen. A több mint hatszáz aláíró között szerepel Brenda Hale, a brit legfelsőbb bíróság volt elnöke és a legfőbb bírói fórum számos egykori tagja is.

Rockets are launched toward Israel from southern Gasa strip on May 11, 2023, on the third day of the worst escalation of violence in months that has killed 25 people in the blockaded Palestinian enclave. Air strikes by the Israeli army since May 9 have killed fighters as well as civilians, including several children, said officials in the crowded coastal territory. (Photo by SAID KHATIB / AFP)
Fotó: AFP

A 17 oldalas levélben az aláírók felidézik a Nemzetközi Bíróság (ICJ) megállapítását, amely szerint a Gázai övezetben fennáll a népirtás valós kockázata. Szerintük ez azt jelenti, hogy ha London fegyvert szállít Izraelnek, akkor népirtásban válhat bűnrészessé. Éppen ezért az aláírók azt követelik, hogy a brit kormány függessze fel a fegyverek és fegyverrendszerek Izraelbe irányuló exportját.

A jogászok szerint Londonnak fel kell függesztenie az Izrael és Nagy-Britannia közötti stratégiai partneri viszony elmélyítése felé tett lépéseket, valamint a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatok kiterjesztését célzó tárgyalásokat is. Azt is javasolják, hogy a brit kormány sürgősen vizsgálja meg az Izraellel fennálló jelenlegi kétoldalú kereskedelmi megállapodás felfüggesztését és szankciók bevezetésének lehetőségét is.

Lord Jonathan Sumption, a brit legfelsőbb bíróság volt bírája, a nyílt levél egyik aláírója a BBC rádió csütörtöki hírműsorában kifejtette: bármilyen súlyos támadás vagy provokáció sem jelenti azt, hogy a megtámadott ország válaszként válogatás nélkül mészárolhat le ártatlan civileket és gyerekeket, valamint segélykonvojokra mérhet katonai csapást.

Lord Sumption ezzel arra a Gázai övezetben végrehajtott múlt heti izraeli légicsapásra utalt, amelyben a World Central Kitchen (WCK) nevű nonprofit segélyszervezet hét munkatársa, köztük három brit állampolgár életét vesztette. Az incidens után a brit külügyminisztériumba kérették Izrael londoni nagykövetét, és közölték vele: a brit kormány követeli az ügy gyors és átlátható kivizsgálását.

A brit külügyi tárca megerősítette azt a hivatalos brit álláspontot, hogy szükség van a gázai hadműveletek azonnali humanitárius célú szüneteltetésére.

Méghogy letámadja Izraelt! Irán éppen saját belháborúját vívja

Egy Izrael elleni háborút nem valószínű, hogy megkockáztat Irán, súlyos fenyegetések azonban továbbra is elhangzanak. Iránban közben lényegében belső háború tört ki, egy szunnita szervezet kezdett harcokba az Iszlám Forradalmi Gárda ellen.

 

 

közel-kelet izraeli háború Izrael szankciók
Kapcsolódó cikkek