G7-csúcs: hat bukás előtt álló férfi és egy erős nő akar dönteni a világ sorsáról

Az ukrajnai háború, a közel-keleti feszültség, a radikális jobboldali pártok európai előretörése erőteljes és határozott választ követelne a legfejlettebb ipari országok részéről, ehhez képest Olaszországban a G7-csúcson hat béna kacsát fogad Giorgia Meloni kormányfő.

• Joe Biden amerikai elnök az eddigi felmérések szerint vesztésre áll Donald Trumppal szemben, a fiát, Huntert bűnösnek mondta ki az esküdtszék alig két héttel a kulcsfontosságú első tévévita előtt a kihívójával, amelyen ország-világ előtt megmutatkozhat, milyen is valójában a szellemi állapota. 
• Rishi Sunak brit kormányfő esetében csak az a kérdés, hogy mennyire döngöli földbe a konzervatívokat az ellenzéki Munkáspárt a július eleji parlamenti választáson, de a párttársai máris szervezkednek a leváltására. 
• Emmanuel Macron francia elnök 19-re húzott lapot a választások előrehozásával abban a reményben, hogy a kormányzás lerombolja majd az egyértelmű győzelmi esélyes Nemzeti Tömörülés vonzerejét, és ezzel megakadályozhatja, hogy Marine Le Pen 2027-ben államfő legyen. 
• Németországban Olaf Scholz kancellár pártja és az egész kormánykoalíció megszégyenítő vereséget szenvedett az európai parlamenti választáson a radikális jobboldaltól, és a Politico értékelése szerint hamarosan meg is bukhat.

• Justin Trudeau kanadai kormányfő nyíltan beszél róla, hogy kilenc év után naponta megfordul a fejében, hogy otthagyja az „őrült” állását, és elemzők előrejelzése szerint egyébként is aligha nyer jövő októberben a következő választáson, sőt valószínűleg megsemmisítő vereséget mér majd rá legfőbb riválisa, az erősödő Konzervatív Párt és annak populista vezetője, Pierre Poilievre. 
• Kisida Fumio japán kormányfő népszerűsége is mélypontra zuhant, pedig a Liberális Demokrata Párt szeptemberben vezetőt választ, és a Japan Times szerint kevés az esély rá, hogy a posztján marad.

G7 – Meloni, az egyetlen erős vezető

A hat béna kacsával szemben a vendéglátó Giorgia Meloni nem tud veszíteni. Két éves kormányzás után a pártja, az Olasz Testvérek (FdI) tovább erősödött: 28,6 százalékkal megnyerte a vasárnap rendezett európai parlamenti választást, 24 képviselői helyet szerzett. Négyszer annyi szavazatot kaptak, mint a 2019-es EP-választáson, és többet mint a 2022-es parlamenti választáson (26 százalék).

Ennek ellenére egyelőre úgy tűnik, hogy az egyik legfontosabb kérdésben, Ukrajna középtávú támogatásában sikerül megállapodni a csúcs előtt, a kiszivárgott hírek szerint legalábbis egyetértésre jutottak arról a hitelstruktúráról, amellyel felhasználják a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna támogatására.

Ez évi 3-5 milliárd, összesen várhatóan 50 milliárd dollárnyi segítséget jelent, amelyet a Bloomberg jól értesült forrásai szerint az év végén már el is kezdhetik fizetni Kijevnek.

Olaszország érdekei az elsők

Az olasz sajtó értesülései szerint Meloni arra használja majd a csúcstalálkozót, hogy Róma stratégiai érdekeit szolgálja, előtérbe állítsa a számára fontos kérdéseket, többek között Afrikát, a migrációt és a Földközi-tenger térségét.

Giovanni Orsina, a római Luiss Egyetem politikatörténet-professzora szerint az EP-választási siker segíteni fog Meloninak abban, hogy támogatást szerezzen célja eléréséhez. „Olaszország a G7 soros elnöke, és ott rendezik a csúcstalálkozót. Ez azt jelenti, hogy Meloni bevetheti teljes politikai erejét” – nyilatkozta a Politicónak.

Bár a professzor is elismeri, hogy Róma befolyása korlátozott az olyan nagy G7-es szereplőkhöz képest, mint az Egyesült Államok, Meloni „most egyértelműen nagyon erős”, és „ha ügyes, akkor fontos nemzetközi sikert érhet el”. „Végül is nem sok vezető képes két évnyi kormányzás után növelni a támogatottságát” – tette hozzá.