Nem mindenki örül Németországban az amerikai rakétáknak

Támogatást és bírálatot is kiváltott az a héten hozott döntés, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, Oroszország elrettentésére. A hírt a washingtoni NATO-csúcstalálkozón jelentették be, és Olaf Scholz kancellár „megfelelő időben hozott szükséges és fontos lépésnek” nevezte.

A döntés azt jelenti, hogy az 1990-es évek vége után ismét megjelennek ezek a fegyverek német földön. Többek között SM-6, Tomahawk, valamint fejlesztés alatt lévő hiperszonikus rakétákról van szó, amelyek Boris Pistorius védelmi miniszter szerint betöltenek egy nagy űrt Németország védelmi kapacitásában. Ez finom fogalmazás, mert a Bundeswehr a tőkeinjekciós ellenére a fegyveres erők parlamenti biztosa szerint is gyakorlatilag működésképtelen, katonából és felszerelésből is nagy a hiány.

Megfelelő elrettentés

A Deutsche Welle tudósításában idézte Scholzot, aki a NATO-csúcson emlékeztetett, hogy a szövetség régóta küszködött a megfelelő szintű elrettentés biztosításával. A döntés így szerinte nem okozhatott meglepetést a biztonságpolitikával foglalkozók körében.

Üdvözölte a rakéták telepítését a konzervatív ellenzék, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), ami azért fontos, mert nagy valószínűséggel legkésőbb a következő választáson megbukik a jelenlegi koalíció, és 2026-ban, 

„Ez jó hír, mert azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kész garantálni a biztonságot” – mondta a portálnak Johann Wadepuhl, a párt védelmi ügyekben illetékes szóvivője.

Kritikusok a kancellár pártjában

Scholz szociáldemokrata pártjában (SPD) azonban nem fogadták ilyen egyöntetű lelkesedéssel a rakétatelepítés hírét. Ralf Stegner parlamenti képviselő szerint a lépés új „fegyverkezési versenyt” indít el, és „nem teszi biztonságosabbá a világot”. „Ellenkezőleg, olyan spirálba kerülünk, amelyben a világ fokozottan veszélyessé válik” – nyilatkozta a Funke médiacsoportnak.

A kormánykoalíció másik két tagja, a Zöldek és a neoliberális szabad demokraták (FDP) is magyarázatot követelnek, mondván, hogy nem tájékoztatták megfelelően a döntésről a német közvélemény.

– nyilatkozta a Rheinishe Postnak Sara Nanni, a Zöldek frakciójának illetékes szóvivője.

Bírálnak a radikálisok is

Bírálatokat kapott a döntés a radikális jobb- és baloldalról egyaránt, az Alternatíva Németországért (AfD), a Bal Párt (Die Linke) és az újonnan alakult Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) részéről is.

„Scholz kancellár nem Németország érdekében cselekszik. Hagyja, hogy visszavonhatatlanul tönkremenjenek a kapcsolataink Oroszországgal, és visszazuhanunk a keleti-nyugati konfliktus sémájába” – kritizált Tino Chrupalla, az AfD társelnöke, aki szerint a rakétatelepítés „célponttá teszi Németországot”.

Azok a tüntetésekkel teli nyolcvanas évek

Az 1980-as években hatalmas tüntetéseket tartottak az akkor NSZK-ban az amerikai Pershing ballisztikus rakéták telepítése ellen. A rakéták azonban még a német egyesítés után is maradtak, csak az 1990-es években vonták ki  lassan őket.

Az Egyesült Államok jelenleg ugyan állomásoztat nukleáris fegyvereket Németországban, konvencionális rakétákból azonban csak rövidebb hatótávolságúakat, ami nem elég az esetleges orosz fenyegetés ellen.

A BBC emlékeztetett, hogy a tervezett rakétatelepítést tiltotta volna az 1988-ban kötött szovjet–amerikai INF-szerződés, 2019-ben azonban előbb Washington, majd Moszkva is bejelentette, hogy az egyezmény hatályát vesztette.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes mindenesetre most közölte, hogy 

 „Ez csak egy szem az eszkalációs láncban”, amellyel a NATO és az Egyesült Államok próbálja megfélemlíteni Oroszországot.

Hasonlóképpen nyilatkozott Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is, aki szerint a nyugati országok nem a párbeszéd hívei, a NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak.