Európa készül a háborúra, szuperolcsó autót dobott piacra a BYD – a legolvasottabb külföldi hírek 2024 februárban
Az orosz-ukrán háború uralta a híreket februárban, a legolvasottabb cikk többek között a mindkét harcban álló felet érő súlyos veszteségek miatt. Az Európai Bizottság elnöke figyelmeztetett, hogy az uniónak is fel kell készülnie a háborúra, még ha az nincs is egyelőre a küszöbön – vagy legalábbis februárban még nem volt.
Hullanak, mint a legyek az orosz vadászgépek – megérkezhetett Ukrajnába a Nyugat segítsége
Február végén egymás után lőtték ki a Szu–34-es és még egy Szu–35-ös orosz vadászgépet is az ukránok, és begyűjtöttek két igen komoly skalpot is: lezuhant egy A-50-es légtérellenőrző és egy IL-22M-es parancsnoki repülőgép.
A veszteségeket közvetve az orosz fél is elismerte,
a szakértők pedig már rendszerszintű problémákra gyanakodtak az orosz hadseregen belül,
mert mint írták, nehezen magyarázhatók az ilyen súlyos vesztességek, ráadásul olyan időszakban, amikor a szárazföldön, hosszú idő után ismét sikerekről számolhattak be az oroszok.
Több ezer főt ereszt szélnek a Magyarországon is aktív autóipari beszállító
A német gumi- és autóalkatrészgyártó Continental 7150 fős leépítést jelentett be a hónap közepén világszerte. A távozók közül 1750 főt a kutatás-fejlesztési részlegből bocsátanak el, míg a maradék 5400 fős elbocsátást már korábban is közölte a cég költségcsökkentési törekvéseinek a tükrében.
Az egyelőre nem világos, hogy az elbocsátások milyen mértékben érintik a Continental magyarországi telephelyeit, de Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezetője novemberben arról beszélt, hogy szükség lesz létszámcsökkentésre.
Százezres sereg gyülekezik az ukrán–fehérorosz határon
Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter azt állította a Rosszija 24 orosz tévécsatornának adott interjúban, hogy Ukrajna 112-114 ezer fős csapásmérő erőt összpontosított az ukrán–fehérorosz határhoz. A tárcavezető egyúttal kilátásba helyezte azt is, hogy teketóriázás nélkül lelövik a NATO-gépeket, ha megsértik a Fehérorosz Köztársaság légterét.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Nyugat állítólag katonai műveletre készül, és objektumok felderítését végzi Fehéroroszország területén. Kiemelte, hogy
folyamatos felderítés zajlik minden formában,
naponta öt–kilenc bevetést hajtanak végre a légterük felett. Hrenyin szerint a Nyugat űrfelderítést is végez országa fölött, ami annak a jele, hogy aktívan érdeklődnek a fehérorosz katonai támaszpontok és létesítmények iránt.
Forrong a Balkán, újabb háború robbanhat ki a kontinensen
Miközben Európa az orosz–ukrán háborúra, valamint a gázai harcokra figyelt, februárra egyre élesebbé vált a felszín alatt egy újabb konfliktus Szerbia és Koszovó között. A két ország kapcsolatai az 1990-es évekbeli brutális délszláv háború óta feszültek, amin a a tavaly aláírt megállapodás sem sokat segített, visszatérően fellángol az erőszak.
A helyzet a régióban törékeny. A béke és a stabilitás nem garantált, ezért Európának mindent meg kell tennie azért, hogy diplomáciával és az uniós csatlakozás lehetőségével a tárgyalóasztalhoz ültesse a feleket
– nyilatkozta akkor Miroslav Lajčák, az EU Nyugat-Balkánért felelős különleges képviselője, aki a Belgrád-Pristina párbeszédet, a két ország közti békéltető tárgyalássorozatot vezette.
Még nem is NATO-tag Svédország, de a szövetség zászlaja már vihart kavar a parlamentben
Mielőtt még Magyarország is megszavazta volna a svéd NATO-csatlakozást, a közeledő budapesti szavazás híre akkora izgalommal töltött el egyes svédországi képviselőket, hogy azt a javaslatot tették: a szövetség zászlaját állandó jelleggel függesszék ki az ország törvényhozásában, a Riksdagban, illetve az épület körüli zászlórudakon.
A legkisebb kormánypárt, a Liberálisok ötlete azonban nem nyert osztatlan tetszést még a kormánykoalíción belül sem. A szintén kormánypárti Mérsékeltek például úgy érezték, hogy akkor az ENSZ lobogójának is helyet kellene biztosítani. A kormányt csak kívülről támogató Svéd Demokraták azonban még az Európai Unió zászlaját is eltüntették volna a Riksdagból, ahová 2023 elején, a svéd uniós elnökség kezdetekor került ki.
Ultimátumot küldtek a törökök a horvát kormánynak
A török Yildirim csoport 2022-ben vásárolta meg Horvátország egyetlen műtrágyagyárának, a Petrokemijának a többségi tulajdonát. Az üzem azonban az év elején továbbra is csak tartaléklángon működött, miután 2022 márciusában az elszálló energiaárak miatt leállt a termelés.
A befektetők jelentős tőkét injekcióztak volna a gyárba, ezért egyértelmű üzenetet küldtek a horvát kormánynak: segítsenek, vagy vonuljanak háttérbe. A fejlesztés ugyanis elengedhetetlen, mert
a kutenyai üzem gyártósorainak alacsony a hatásfokuk és a környezetvédelmi normáknak sem felelnek meg maradéktalanul.
Eltűnnek végre a közutálatnak örvendő fizetőkapuk a horvát autópályákról
Bár már többször megígérték, februárban bejelentették, hogy hamarosan végre búcsút mondanak a mindenki által gyűlölt fizetőkapuknak a horvát autópályákon.
Kiválasztották a kivitelezőt, így hamarosan megkezdődhet az új elektronikus útdíjfizetési rendszer kiépítése a horvát autópályákon. Az új, hibrid rendszer értelmében rendszám és megtett távolság alapján kell a sofőröknek fizetniük 2026-tól, és választhatnak a feltöltőkártyás és a bankkártyás fizetés között.
A 2026 tavaszára elkészülő fejlesztést teljes egészében uniós forrásokból fedezik a horvátok.
Az új megoldással párhuzamosan egy évig a fizetőkapuk is működni fognak. Az elektronikus fizetés viszont ez idő alatt 10 százalékkal olcsóbb lesz, hogy ezzel is ösztönözzék az autósokat a használatára.
Von der Leyen: fel kell készülnünk a háborúra
Az unió védelmének megerősítését sürgette az Európai Bizottság elnöke a február végén az Európai Parlament előtt elmondott beszédében. A háború talán nincs küszöbön, de fel kell készülni a kockázatokra, képesnek kell lenni megvédeni az európai érdekeket és értékeket a védelmi kapacitás megerősítése által – jelentette ki Ursula von der Leyen Strasbourgban.
Ennek középpontjában egy egyszerű elvnek kell állnia: Európának többet kell költenie, jobban kell költenie, európai módon kell költenie. A következő hetekben javaslatokat fogunk előterjeszteni az első európai iparvédelmi és hadiipari stratégiával
– közölte a bizottság elnöke.
A stratégia és a hozzá kapcsolódó európai beruházási program egyik központi célja a közös védelmi beszerzések előtérbe helyezése lesz. Ennek érdekében az EU-ban meg fog nőni a hadiipar támogatása, nagyobb hangsúly kerül a közös érdekű európai védelmi projektekre, az innováció pedig fontosabb lesz, mint valaha, hogy a blokk a legújabb technológiák terén is naprakész maradjon.
Szuperolcsó autót dobott piacra a BYD, ezzel átírja a játékszabályokat
Februárban került a kínai szalonokba a BYD új modellje, a Qin Plus DM-i szedán plug-in hibrid változata. Az autó átszámolva négymillió forintba kerül, amivel szinte megfelezi az általános piaci árakat. A Qin Plus hibrid olyan autókkal versenyezhet a vásárlók kegyeiért, mint a Nissan Sylphy vagy a Volkswagen Lavida.
A hagyományos autóipar vezető szereplői lázasan keresik a receptet a kínai elektromosautó-gyártók nyomulásának visszaszorítására. Azt ugyanis legfeljebb adminisztratív eszközökkel, vámok kiszabásával és emelésével tudnák a legkönnyebben megakadályozni, ám ez állami hatáskör, amire legfeljebb ráhatásuk lehet a munkahelyek elvesztésével, az iparág leépülésével mint következménnyel riogatva.
Lemészároltak több ezer ukrán katonát, hírzárlatot rendeltek el
Teljes hírzárlatot rendelt el és titkosíttatta a veszteségről szóló adatokat Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg új főparancsnoka, miután februárban Selidovo mellett több ezer ukrán katona, köztük az Azov ezred tagjai meghaltak egy orosz rajtaütésben. Valószínűleg ők voltak az Avgyijivka városának szánt erősítés, a város el is esett.
Szirszkij hozzáállása bizonyítja a sokat hangoztatott és sokat kritizált szlogent: „az utolsó ukránig harcolunk”.
A RIA Novosztyi szerint az ukrán katonák nem örültek a korábbi parancsnok, Valerij Zaluzsnij távozásának, ugyanis Szirszkijt nem kedvelik, mivel módszerei miatt rendre kemény veszteséggel kell számolnia a hadseregnek. Emiatt kapta a „Hentes” becenevet is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.