Kötelező sorkatonaság visszaállítása: „Igen és még egyszer igen” – a lett elnök ráijesztett Európára

Az európai országoknak mindenképpen be kellene vezetniük a sorkatonaságot, hogy szembeszálljanak az orosz agresszió jelentette fenyegetéssel – jelentette ki vasárnap Edgars Rinkevics lett elnök, miközben Európában egyre nagyobb az aggodalom az ukrajnai háború alakulása miatt. Lettország tavaly január 1-jén vezette be újra a kötelező katonai szolgálatot a felnőtt férfiak számára, miután 2006-ban eltörölte. A balti állam keleti határánál egy 290 kilométeres szakaszon határos Oroszországgal, és különösen ki van szolgáltatva az orosz agressziónak.

Egész Európában vissza kellene állítani a sorkatonaságot

Az európai vezetők csütörtökön Brüsszelben rendkívüli megbeszélést tartottak az ukrajnai háborúról és Európa védelmi helyzetéről, és megfogadták, hogy újra felfegyverzik a kontinenst, miután az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy felmondja az elmúlt 80 év biztonsági garanciáit. Rinkevicset arról kérdezték, hogy az európai partnereknek követniük kellene-e Lettország példáját, és vissza kellene-e állítaniuk a kötelező katonai szolgálatot, mire így válaszolt:

Számos európai ország a hidegháború vége után felfüggesztette a kötelező sorkatonaságot, de az utóbbi években több nemzet – különösen az északi országokban – újra bevezette, elsősorban az orosz fenyegetés miatt. Bizonyos országokban a katonai szolgálat megtagadása pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is járhat. Rinkevics azt is elmondta, hogy Lettországban vita folyik arról, szükséges-e a hadkötelezettséget a nőkre is kiterjeszteni. Az elnök hozzátette, hogy megérti, „az emberek kissé idegesek” a helyzet miatt, de hangsúlyozta, hogy „természetesen egy dolog az erős biztosítékok megléte, a másik pedig a valódi intézkedések, amelyeket a lett kormány és más európai kormányok hoznak annak érdekében, hogy mindannyian erősebbek legyünk”.

Von der Leyen a járvány-helyreállítási és a kohéziós alapokat is fegyverkezésre költené

Az EU fontolgatja, hogy a világjárvány utáni helyreállítási alap eddig fel nem használt 93 milliárd euró összegű maradékát átirányítja a védelmi szektorba. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a jobbközép Európai Néppárt ülésén említette meg ezt a finanszírozási lehetőséget – értesült a Financial Times. Az EU védelmi célú többletfinanszírozási igénye a következő évtizedben körülbelül 500 milliárd euróra tehető.