Rendkívüli: Merz megint odaáll, még mindig kancellár akar lenni - órákon belül eldől Németország sorsa
A Bundestag kedden délután újra szerencsét próbál a kancellárválasztással, és megpróbálják jóváhagyni Friedrich Merz kinevezését, miután a politikus hat szavazattal elmaradt az abszolút többségtől az első fordulóban. A kudarc példátlan a második világháború utáni Németország történetében.
A Reutersnek nyilatkozva CDU–CSU frakcióvezetője, Jens Spahn elmondta, hogy szerinte az egész világ figyeli a fejleményeket.
Felelősséggel tartozunk egész Európáért, kulcsfontosságú a szavazás sikere
– mondta. Merz pártja februárban győzött a szövetségi választáson, majd koalíciós megállapodást kötött a szociáldemokratákkal (SPD), de a Bundestagban csak 310 szavazatot kapott, miközben legalább 316 kellett volna a győzelemhez. A koalícióból legalább 18 képviselő nem támogatta őt.
Ez az első alkalom a modern német demokráciában, hogy egy koalíció által jelölt kancellárjelölt nem szerzi meg a szükséges többséget az első körben. A helyzet rögtön bizonytalanná tette Merz már bejelentett franciaországi és lengyelországi útjait is.
Rendkívüli: teljes káosz Németországban – Merz máris elbukott
Első körben a német törvényhozás nem választotta meg a kancellárjelöltet. Teljes a politikai káosz Németországban, veszélyben Friedrich Merz kancellársága.
A Bundestag elnöke, Julia Klöckner szerint kilencen tartózkodtak, 307-en pedig ellene szavaztak. A koalícióbeli feszültségek oka lehet a kormánytagok kinevezése körüli elégedetlenség, a szakpolitikai viták, valamint a korábbi parlament által elfogadott jelentős hitelfelvételi csomag, amely szembemegy Merz kampányígéreteivel.
Már a kancellárválasztásba beletört a koalíció
Bár sokan úgy vélik, hogy a második fordulóban Merz megkapja a szükséges támogatást, az első szavazás kudarca azt mutatja, hogy a koalíció már a kezdetekkor megosztott. Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza szerint ez a belső feszültség megnehezítheti Merz politikai céljainak megvalósítását.
A kudarc egyértelmű nyertese a szélsőjobboldali, rendszerellenes AfD, amely februárban második lett a választáson, és azóta több közvélemény-kutatásban is az élre tört. A Forsa intézet szerint a bizalom a politikai intézmények iránt tovább gyengül.
Közben a német tőzsde tovább csökkent, miután korábban a nagyobb állami kiadások és a növekedés reménye hajtotta felfelé az árfolyamokat.
Ha Merz a második körben sem szerez többséget, a parlamentnek 14 napja marad új kancellárt választani – akár őt, akár mást.
A CDU–CSU februárban 28,5 százalékot szerzett, így már akkor is koalíciós partnerre szorult. Az SPD-vel közösen hétfőn aláírták a koalíciós megállapodást, amely gazdasági élénkítést és a védelmi kiadások jelentős emelését ígéri. Ez utóbbi különösen fontos, mivel az amerikai elnök, Donald Trump által indított globális vámháború és a NATO-val kapcsolatos amerikai elköteleződés gyengülése új kihívásokat állít Európa elé.
A koalíciós pártok népszerűsége azonban már most csökken, különösen a CDU–CSU esetében. A visszaesés egyik oka Merz hitelfelvételi politikája, amely éles ellentétben áll a kampány alatt hangoztatott költségvetési szigort ígérő retorikájával.
A politikai megfigyelők szerint a következő időszak kulcsfontosságú lesz: ha Merz másodjára sem jár sikerrel, vagy a kormány nem tud egységesen fellépni, az tovább gyengítheti Németország európai vezető szerepét.
Merz történelmi bukása: mi lesz így a magyar gazdasággal – ezt okozhatja Németország soha nem látott válsága
Példátlan események színhelye a német Bundestag, és ami ott történik, annak a hatása szertesugárzik Európában. A német gazdaság az Európai Unió sarokköve, és ha az új kancellár az első perctől béna kacsaként vág bele a halaszthatatlanná vált reformokba, annak következményei lesznek mindenki számára, akiknek remélnivalója van az európai integrációtól. Magyarország a németekkel erősen integrálódott uniós tagállamok közé tartozik.
