A Bundestag kedden délután újra szerencsét próbál a kancellárválasztással, és megpróbálják jóváhagyni Friedrich Merz kinevezését, miután a politikus hat szavazattal elmaradt az abszolút többségtől az első fordulóban. A kudarc példátlan a második világháború utáni Németország történetében.
A Reutersnek nyilatkozva CDU–CSU frakcióvezetője, Jens Spahn elmondta, hogy szerinte az egész világ figyeli a fejleményeket.
Felelősséggel tartozunk egész Európáért, kulcsfontosságú a szavazás sikere
– mondta. Merz pártja februárban győzött a szövetségi választáson, majd koalíciós megállapodást kötött a szociáldemokratákkal (SPD), de a Bundestagban csak 310 szavazatot kapott, miközben legalább 316 kellett volna a győzelemhez. A koalícióból legalább 18 képviselő nem támogatta őt.
Ez az első alkalom a modern német demokráciában, hogy egy koalíció által jelölt kancellárjelölt nem szerzi meg a szükséges többséget az első körben. A helyzet rögtön bizonytalanná tette Merz már bejelentett franciaországi és lengyelországi útjait is.
Rendkívüli: teljes káosz Németországban – Merz máris elbukott
Első körben a német törvényhozás nem választotta meg a kancellárjelöltet. Teljes a politikai káosz Németországban, veszélyben Friedrich Merz kancellársága.
A Bundestag elnöke, Julia Klöckner szerint kilencen tartózkodtak, 307-en pedig ellene szavaztak. A koalícióbeli feszültségek oka lehet a kormánytagok kinevezése körüli elégedetlenség, a szakpolitikai viták, valamint a korábbi parlament által elfogadott jelentős hitelfelvételi csomag, amely szembemegy Merz kampányígéreteivel.
Bár sokan úgy vélik, hogy a második fordulóban Merz megkapja a szükséges támogatást, az első szavazás kudarca azt mutatja, hogy a koalíció már a kezdetekkor megosztott. Holger Schmieding, a Berenberg Bank vezető közgazdásza szerint ez a belső feszültség megnehezítheti Merz politikai céljainak megvalósítását.
A kudarc egyértelmű nyertese a szélsőjobboldali, rendszerellenes AfD, amely februárban második lett a választáson, és azóta több közvélemény-kutatásban is az élre tört. A Forsa intézet szerint a bizalom a politikai intézmények iránt tovább gyengül.
Közben a német tőzsde tovább csökkent, miután korábban a nagyobb állami kiadások és a növekedés reménye hajtotta felfelé az árfolyamokat.
Ha Merz a második körben sem szerez többséget, a parlamentnek 14 napja marad új kancellárt választani – akár őt, akár mást.
A CDU–CSU februárban 28,5 százalékot szerzett, így már akkor is koalíciós partnerre szorult. Az SPD-vel közösen hétfőn aláírták a koalíciós megállapodást, amely gazdasági élénkítést és a védelmi kiadások jelentős emelését ígéri. Ez utóbbi különösen fontos, mivel az amerikai elnök, Donald Trump által indított globális vámháború és a NATO-val kapcsolatos amerikai elköteleződés gyengülése új kihívásokat állít Európa elé.
A koalíciós pártok népszerűsége azonban már most csökken, különösen a CDU–CSU esetében. A visszaesés egyik oka Merz hitelfelvételi politikája, amely éles ellentétben áll a kampány alatt hangoztatott költségvetési szigort ígérő retorikájával.
A politikai megfigyelők szerint a következő időszak kulcsfontosságú lesz: ha Merz másodjára sem jár sikerrel, vagy a kormány nem tud egységesen fellépni, az tovább gyengítheti Németország európai vezető szerepét.
Merz történelmi bukása: mi lesz így a magyar gazdasággal – ezt okozhatja Németország soha nem látott válsága
Példátlan események színhelye a német Bundestag, és ami ott történik, annak a hatása szertesugárzik Európában. A német gazdaság az Európai Unió sarokköve, és ha az új kancellár az első perctől béna kacsaként vág bele a halaszthatatlanná vált reformokba, annak következményei lesznek mindenki számára, akiknek remélnivalója van az európai integrációtól. Magyarország a németekkel erősen integrálódott uniós tagállamok közé tartozik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.