Feszültség a NATO-csúcs előtt: egy fontos ország blokkolja az egységet – így bukhat el Rutte terve

A NATO felajánlotta, hogy az észak-atlanti katonai szövetség kedden kezdődő, hágai csúcstalálkozója előtt módosítja az ambiciózus védelmi kiadási célokkal kapcsolatos javaslatait, hogy segítsen megnyerni ezzel az emelést eddig következetesen elutasító Spanyolország támogatását.

A június 24–25-i NATO-csúcstalálkozó egyik fő pontja, hogy a tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a GDP 5 százalékát a védelmi kiadásokra fordítják. A most javasolt kiigazítás olyan árnyalatnyi megfogalmazásokat és elsőre aprónak tűnő könnyítéseket vezetne be, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosíthatnának a kötelezettségvállalásban.

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök eddig végig ellenezte az 5 százalékos célt, mivel észszerűtlennek és nemzetét illetően kontraproduktívnak nevezte azt – írt a Bloomberg. Ezzel kivívta Donald Trump amerikai elnök haragját, aki pénteki nyilatkozatában alacsony befizetőnek, potyázónak nevezte Spanyolországot, amelynek szerinte igenis fokoznia kellene a védelmi kiadásokat.

Több szempontból kritikus NATO-csúcs áll előttünk

A NATO-tagállamok Hágában több más, szintén fontos témát megtárgyalnak majd, többek között az is napirendre kerül, hogy az Amerikai Egyesült Államok csatlakozott Izraelhez, és súlyos légicsapást mért Irán nukleáris létesítményeire. Szintén sarkalatos pont, hogy Washington minden bizonnyal most fogja közölni európai szövetségeseivel, hogy mennyi katonáját vonja ki a közeljövőben az öreg kontinensről. Bár az orosz–ukrán háború még zajlik, és a békatárgyalások eddig nem vezettek sikerre, Trump hivatalba lépése óta hangoztatja, hogy diplomáciai és katonai figyelmét a csendes-óceáni térségre fordítaná nagyobb mértékben, Európának pedig meg kell erősítenie saját védelmi képességeit.

Ehhez járulna hozzá az, ha a NATO tagállamai megnövelnék védelmi kiadásaikat. Emiatt fokozódik a nyomás Spanyolországra. Korábban ugyan több tagállam is szkeptikus volt a GDP 5 százalékkal kapcsolatban, azonban Belgiumot és Olaszországot sikerült meggyőzni.

A Bloomberg értesülései szerint Mark Rutte NATO-főtitkár személyesen tárgyal Sanchezzel a kérdésben. A spanyol miniszerelnök korábban felajánlotta, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,1 százalékára emeli, de állítása szerint egy ennél nagyobb emelés otthon ellenállásba ütközik, többek között kormányának szövetségesei részéről is.

Ezt tartalmazza a módosított javaslatcsomag

Spanyolország meggyőzése érdekében a NATO kész engedményeket is tenni.

• Miközben Rutte eredetileg 2032-es dátumot javasolt a kiadási cél elérésére, a legújabb tervezet ezt 2035-re módosítja.
• Szintén kikerült a javaslatból a korábbi, éves kötelező emelésre vonatkozó kívánsága is, ami szintén könnyítést jelent a kiadásokban tetemes lemaradással álló országok számára.

A NATO jelenlegi célkitűzése szerint a tagállamoknak a GDP 2 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítaniuk. Az új, 5 százalékos célkitűzés alapján 1,5 százalékot a védelemmel kapcsolatos szélesebb körű kiadásokra kell fordítani, például a kiberbiztonságra, valamint a csapatok és a katonai felszerelések mozgatásához szükséges infrastruktúrára.

A szakértők szerint az elfogadott kritériumok elég széles körűek ahhoz, hogy minden szövetséges képes legyen gyorsan teljesíteni a tervnek ezt a részét. Ugyanakkor az alapvető védelmi kiadások 2 százalékról 3,5 százalékra történő emelését sokkal nehezebb lesz teljesíteni.