késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Izrael ellen fordul a Közel-Kelet: történelmi válasz érkezik a dohai rakétatámadásra – megszülethet a „muszlim NATO”
Ahogy a közel két éve tartó izraeli háborúba a Közel-Kelet egyre nagyobb része keveredik bele, az arab országok azzal szembesültek, hogy Tel-Avivval szemben se az Egyesült Államokra, sem pedig Kínára vagy Oroszországra nem számíthatnak, legyen szó diplomáciai vagy katonai támogatásról. A helyi vezetők körében ezért egyre népszerűbbé vált a „muszlim NATO” létrehozásának ötlete, amely egy csapásra kulcsszereplővé válhat a globális sakktáblán. Csak az a kérdés, hogy mennyire kivitelezhető ez a nagyszabású terv.
Izrael szeptember elején első ízben indított rakétatámadást egy öböl menti állam, Katar területére. A célpont a Hamász vezetőinek találkozója volt Dohában, de a támadás hatásai messze túlmutatnak az áldozatok számán.
Az eset alapjaiban rengette meg az arab országok biztonsági berendezkedését, és egyre több vezető ébredt rá arra, hogy valódi védelmi paktumra van szükség a helyi államok között, ha el akarják kerülni a hasonló támadásokat.
Az akció váratlansága rávilágított arra, hogy Katar, és tágabb értelemben a Perzsa-öböl menti országok mennyire kiszolgáltatottak. Hiába van az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti támaszpontja Dohában, és hiába helyezte Washington Katart „kiemelt, NATO-n kívüli szövetséges” státuszba, ez nem akadályozta meg Izraelt a támadásban.
Ez az akció alapjaiban ingatta meg az öböl menti országok amerikai biztonsági garanciákba vetett bizalmát, a következmény pedig egyre erőteljesebb törekvés lesz a stratégiai autonómiára, vagyis arra, hogy a régió saját védelmi mechanizmusokat építsen ki.
Megszülethet a „muszlim NATO”
A támadás után sorra jöttek a javaslatok. Az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezete rendkívüli csúcstalálkozót tartott, ahol egy NATO-mintájú közös erő létrehozásáról beszéltek. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) hat tagja pedig ismét aktiválta azt 2000-ben aláírt védelmi megállapodást, amely az akciót az összes részt vevő ország ellen végrehajtott támadásként kezeli.
Szaúd-Arábia és Pakisztán szintén védelmi szövetségre lépett, az alapító okiratban kimondva: bármelyiküket érő támadást közös agressziónak tekintenek, és Iszlámábád még a nukleáris védőernyője kiterjesztését is kilátásba helyezte.
Ezek a válaszok a katonai és politikai szakértők szemében az első lépések a „muszlim NATO” megalakulása felé
Más szakértők azonban óvatosságra intenek. A londoni School of Security Studies elemzői a Deutsche Wellének kommentálva a helyzetet leszögezték, hogy a térség államai valószínűleg továbbra sem akarnak olyan szoros szövetséget, amely kötelezné őket más ország háborúiban való részvételre.
Nyugati blokád készül Izrael ellen: Netanjahu előre megüzente, ki fognak törni – óriási fegyvergyártásba kezdenek
Izrael élesen bírálta az Európai Bizottság szankciós javaslatát, amely kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokkal próbálná nyomás alá helyezni a gázai háború lezárására. Gideon Szaár külügyminiszter visszavonásra szólította fel Ursula von der Leyent, Benjámín Netanjáhú pedig bejelentette, hogy Izrael megerősíti saját fegyveriparát, hogy ellensúlyozza a blokádkísérleteket.
Reálisabb forgatókönyvnek tűnik a „6+2 formátum”: a hat öböl menti állam, kiegészülve Törökországgal és Egyiptommal. Ez lazább együttműködést jelentene, inkább elrettentő üzenetként Izrael felé, mintsem egy valódi NATO-szerű kötelékben, és főleg a
- a közös hírszerzésben,
- az előrejelző és elhárító rendszerek fejlesztésében,
- valamint a katonai gyakorlatokban mutatkozna meg.
Ideje kimászni az Egyesült Államok árnyékából?
Bár sok szó esik a függetlenedésről, a valóságban az öböl menti országok továbbra is amerikai fegyverrendszerekre és technológiára támaszkodnak, és különösen a rakétavédelmi architektúra nélkülözhetetlen elemei mind amerikai gyártmányúak. Washington pedig hosszú ideje ösztönzi az öbölállamokat közös védelmi struktúrák kialakítására.
A politikai jelentés viszont megváltozott: az Egyesült Államokat már nem a végső garanciát jelentő szövetségesnek, hanem feltételekhez kötött partnernek tekintik. Ezzel párhuzamosan azonban Kína és Oroszország sem tűnik megbízható szövetségesnek, így a régiós játékosok megpróbálhatnak egy független utat keresni az önvédelemre, a nagyhatalmi játszmák helyett.
A térség vezetői most egy új egyensúly kialakításán dolgoznak – egy öböl menti biztonsági póluson, amely lavírozni próbál Irán és Izrael között.
Bár kérdéses, hogy egy „muszlim NATO” meg tud-e egyáltalán születni, de az izraeli támadás nyomán felgyorsult az a folyamat, amelyben az arab államok igyekeznek saját védelmi rendszereiket integrálni.
Rövid távon több közös hadgyakorlat, hírszerzési együttműködés és ballisztikus rakétavédelmi koordináció várható. Hosszabb távon pedig egy új regionális biztonsági architektúra rajzolódhat ki, amelyben Washington szerepe már nem kizárólagos, hanem csak az egyik pillér.
Izrael 2500 kilométeres atomfrigy miatt izgulhat: Pakisztán kiterjesztette nukleáris védernyőjét Szaúd-Arábiára
A két ország szerda este aláírt megállapodása kimondja, hogy ha bármelyik felet támadás érné, azt mindkettőjük elleni támadásnak tekintik, így közösen lépnek fel a támadó ellen. Pakisztán elsősorban védekező lépésekben gondolkozik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.