Ez durva lesz: Oroszország arra készül, hogy leállítja a benzin és a dízel exportját – napi egymillió hordó üzemanyag tűnne el
Oroszország azt mérlegeli, hogy újra bevezeti a benzinexport tilalmát az olajkitermelők számára – közölték a helyzetet ismerő források az Interfaxszal. A nem termelők számára a benzin- és dízelexport tilalma július 31-ig van érvényben.
A benzinexport tilalma egyre sürgetőbb a nagy olajkitermelő Oroszországban
Oroszországnak a lehető leghamarabb lépnie kell annak érdekében, hogy az országos piac üzemanyag-ellátását biztosítsa a globális energiaválságban – mondta Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes szerdán, az energetikai minisztérium testületi ülésén.
„Ma világszerte jelentősen emelkedtek a kőolajtermékek árai és a finomítói árrések, vagyis a kőolaj és a belőle előállított termékek közötti árkülönbség, és ez nemcsak az energiacégeink számára jelent többletbevételi lehetőséget, hanem a belföldi piac stabilitásának biztosítására is kihat, hiszen nálunk piaci árképzés van. Ezért úgy gondolom, hogy nekünk – az energetikai vállalatoknak, az energetikai minisztériumnak és a kormánynak – a lehető legrövidebb időn belül együtt kell dolgoznunk azon, hogy elfogadják azokat a szükséges mechanizmusokat és eszközöket, amelyek lehetővé teszik a belföldi piac megbízható ellátását, és azt, hogy a töltőállomásokon az árak stabilan ne emelkedjenek. Ez nem egyszerű, hanem összetett feladat, és nagyon sürgős” – mondta Novak.
Az Interfax forrásai szerint
a benzinexport ideiglenes tilalmáról gyakorlatilag már megszületett a döntés. A dízelexport betiltásának szükségessége még vita tárgya. A tilalmat pedig egy teljes negyedévre vezetnék be.
Szergej Civilev orosz energetikai miniszter szerint Oroszország a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása miatt számos megkeresést kapott ázsiai országoktól olaj- és olajtermék-szállításokra. Hozzátette, hogy Oroszország teljes mértékben fedezni fogja saját szükségleteit, valamint a már aláírt szerződéseket, és további olaj- és kőolajtermék-exporthoz is vannak tartalékaik.
Az egyik forrás szerint
a kormány mentesíti a tilalmak alól a kormányközi megállapodások keretében teljesített szállításokat.
Több forrás szerint Novak ezen a pénteken egyeztetést tart az üzemanyagpiaci helyzetről.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint Oroszország 2025-ben naponta 120 ezer hordó benzint és 820 ezer hordó dízelt exportált, az idő alatt is, hogy időszakosan érvényben voltak benzin- és dízelexport-tilalmak. 2024-ben napi 170 ezer hordó benzint és 880 ezer hordó dízelt exportált.
2026 februárjában, amikor a kőolajtermékek exporttilalmát egy hónappal a tervezett időpont előtt feloldották, a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint Oroszország napi 90 ezer hordó benzint és 850 ezer hordó dízelt exportált, szemben a januári 70 ezer, illetve egymillió hordóval.
Az iráni háború hatására Oroszországban is emelkedtek az üzemanyagárak – még úgy is, hogy a kereslet változatlan
Oroszországban február vége óta emelkednek az üzemanyagárak, ahogy a közel-keleti helyzet éleződik. A források ugyanakkor azt mondták, hogy jelenleg nincs növekedés a kőolajtermékek iránti belföldi keresletben. A gazdák az időjárási körülmények és az el nem olvadt hó miatt halasztják a munkákat, a háztartások pedig szintén nem vásárolnak aktívan üzemanyagot a benzinkutakon.
A források szerint így a tőzsdei árak gyors emelkedése inkább a globális energiapiacok idegességét tükrözi: a világpiacon emelkednek a kőolajtermékek árai, és nő az orosz üzemanyagexport. Ugyanakkor Oroszországban hamarosan megkezdődik a tavaszi vetés, emellett a finomítókban sor kerül a tervezett karbantartásokra is, ami újabb okokat teremthet a benzin- és dízelárak emelkedésére a szentpétervári tőzsdén.
Megnyílt az orosz pénzcsap, azonnal ukrán találat érte: Moszkva nem tudja kihasználni az olajárrobbanást – tovább romlik az energiaválság
Soha nem látott mértékben bénult meg az orosz olajexport: a kapacitás legalább 40 százaléka kiesett az ukrán támadások és az azokat követő zavarok következtében. A helyzet különösen érzékeny pillanatban érte Moszkvát és a piacot is, amikor a globális olajárak ismét 100 dollár fölé emelkedtek a közel-keleti válság hatására, a világ pedig sürgősen alternatív energiaforrásokat próbál találni – írta meg a Világgazdaság.
Oroszország olajexportja drámai mértékben visszaesett: a kapacitások legalább 40 százaléka – mintegy napi kétmillió hordó – jelenleg kiesett a rendszerből.
Ez a modern orosz történelem legsúlyosabb olajellátási zavara, amely globális szinten is tovább ronthat az energiaválságon.
A helyzet különösen kritikus, mert mindez akkor történik, amikor a globális olajárak ismét 100 dollár fölé emelkedtek az iráni konfliktus miatt. Ez elvileg kedvezne Moszkvának, a valóságban azonban a kieső export miatt az ország nem tudja kihasználni az árrobbanást.
A problémák fő oka az ukrán támadások felerősödése. Az elmúlt hetekben Kijev drónokkal csapott le Oroszország kulcsfontosságú olaj- és üzemanyag-infrastruktúrájára, a támadások pedig elérték mindhárom jelentős nyugati exportkikötőt: a fekete-tengeri Novorosszijszkot, valamint a balti-tengeri Primorszkat és Uszty-Lugát.
Az orosz olaj Moszkva bukásának kulcsa
Ukrajna nyíltan kimondta: célja az orosz olaj- és gázbevételek csökkentése, amelyek az állami költségvetés bevételeinek mintegy negyedét adják. Ezzel közvetlenül az orosz hadigépezet finanszírozását akarják gyengíteni. Moszkva ezzel szemben terrorcselekményeknek minősíti a támadásokat, és országos szinten szigorította a biztonsági intézkedéseket.
A helyzetet tovább rontja, hogy az európai vizeken több, orosz érdekeltségű tanker lefoglalása is megzavarta a szállításokat. Ez különösen az északi, murmanszki exportot érinti, ahol napi mintegy 300 ezer hordónyi szállítás akadozik.
