A kínai ipari termelés augusztusban 4,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami március óta a legjobb adat – írja a Reuters a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal (NBS) adataira hivatkozva. Az elemzők 3,8 százalékos növekedést prognosztizáltak.
A kiskereskedelmi forgalom 5,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ami fél éve a leggyorsabb bővülés, és felülmúlta a 3,5 százalékos növekedésre vonatkozó előrejelzéseket is.
A vártnál jobb adatok azt mutatják, hogy a világ második legnagyobb gazdasága kezd magához térni, miután a júniusban zárult negyedévben csak hajszál híján sikerült elkerülnie a recessziót: a kínai gazdaság csupán 0,4 százalékkal tudott bővülni az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami az elmúlt 30 év második leggyengébb száma.
– mondta Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics kínai gazdasággal foglalkozó szakértője. Evans-Pritchard nem számít arra, hogy a szeptemberi adatok is kedvezők lesznek, szerinte a mostani eredmények az alacsonyabb összehasonlítási alapnak köszönhetők, mivel tavaly augusztusban a delta-variáns miatt országszerte zárlatok voltak, amelyek visszafogták a gazdasági termelést.
Az elemzők arra számítanak, hogy a távol-keleti ország gazdasága idén 3 százalékkal fog nőni, ami 1976 óta a második leglassúbb tempó lenne, a 2020-as 2,2 százalékos bővülés után.
Az országos felmérésen alapuló munkanélküliségi ráta augusztusban enyhén, 5,3 százalékra csökkent a júliusi 5,4 százalékról, viszont a fiatalok között még mindig sok az álláskereső: 18,7 százalék, miután júliusban közel 20 százalékon tetőzött.
Az autóipar mind a gyári termelést, mind a kiskereskedelmi eladásokat felpörgette: augusztusban csaknem 2,4 millió autót adtak el Kínában, ami több mint 32 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mértékhez képest. Ez elsősorban az elektromos járművek iránti növekvő keresletnek köszönhető, a villanyautók terjedését a kínai vezetés is támogatja adókedvezményekkel.
Ingatlanválság, zéró-Covid-tolerancia
A harmadik elnöki ciklusára készülő Hszi Csin-ping kiállt az úgynevezett zéró-Covid-stratégia mellett, így nem valószínű, hogy a jövőben enyhülnének a szigorú járványvédelmi intézkedések, amelyek jócskán visszafogják a kínai termelést és a lakosság költekezési hajlandóságát is. Az intézkedések milliós nagyvárosokat érintenek, köztük olyan gazdasági, kereskedelmi központokat, mint Sanghaj, Csengtu vagy Sencsen.
A távol-keleti ország ingatlanszektora egykor a növekedés egyik fő pillére volt, azonban az elmúlt évben egyik válságból a másikba került. A Reuters legfrissebb számítása szerint a múlt hónapban az ingatlanberuházások éves összevetésben 13,8 százalékkal csökkentek, ami 2021 decembere óta a legrosszabb adat.
Mindez azért óriási probléma, mert az ingatlanszektor a kínai gazdaság nagyjából egynegyedét adja.
Az új lakások árai augusztusban 1,3 százalékkal csökkentek éves szinten, 2015 augusztusa óta a leggyorsabban.
Augusztus közepe óta a jüan ismét gyengült a dollárral szemben, és megközelítette a 7 jüanos lélektani határt. Viszont Kínában rendkívül alacsony, 3 százalék alatti az ami lehetővé teszi a jegybanknak a további monetáris élénkítést.
Bruce Pang, a Jones Lang LaSalle közgazdásza nem számít arra, hogy a kínai jegybank a közeljövőben kamatcsökkentést hajt végre. A lazítás inkább likviditási intézkedéseken, valamint a feldolgozóipar és a zöldberuházások támogatásán keresztül történhet. „Más politikai lehetőségek, beleértve a kötelező tartalékráta csökkentését, továbbra is napirenden maradnak” – mondta Pang.
A növekedés serkentésére a kormány leporolt egy régi trükköt: adósságot bocsát ki nagy projektek finanszírozására. A pénteki adatok szerint az infrastrukturális beruházások az első nyolc hónapban 8,3 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
A Li Ko-csiang miniszterelnök vezette kabinet keddi ülésén bejelentették a kisvállalkozásoknak nyújtott adókedvezményeket, valamint további 200 milliárd jüan hitelezési kvótát a feldolgozóipar és a szociális szolgáltatások ágazatai számára
