Az Európai Unió tagállamai válaszul Ukrajna megtámadására ígéretet tettek arra, hogy csökkenteni fogják a közösség oroszországi földgáztól való függőségét. Ehhez képest még mindig köttetnek új üzletek Moszkvával. A lezárt Északi Áramlat 1. vezeték közelében lévő orosz Portovaja cseppfolyósított földgázt előállító üzemből egy LNG-szállítmány érkezett Görögországba – számolt be róla a Business Insider, egy az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.

Exterior view of the natural gas pipeline supply Interconnector Greece Bulgaria IGB, inaugurated on July 8, 2022 by the Greek and Bulgarian prime minister and Azerbaijan's minister of energy, connected to the landing station of the TAP Trans Adriatic Pipeline near Komotini combined cycle electricity power plant generated by steam. Komotini, Greece on July 30, 2022  (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images)
Fotó: Nicolas Economou / Getty Images

A vevő személyét és a rakomány méretét nem közölték. Görögországnak csak egyetlen LNG-létesítménye van, ami a hazai szükségleteket ellátja, emellett innen exportálnak még cseppfolyósított földgázt Bulgáriának és Észak-Macedóniának.

Ez a vásárlás szembemegy az Európai Unió márciusban kidolgozott terveivel, amelyek arról szóltak, hogy 2022 végéig a közösség a kétharmadára csökkenti az orosz gáztól való függőséget. 

A hosszú távú cél az orosz üzemanyagoktól való teljes elszakadás 2030-ig.

Norvégia nem támogatja az orosz gázárplafon bevezetését

„Nyitottak vagyunk a lehetséges megoldásokra, de Norvégia szkeptikus a földgáz árának maximálásával kapcsolatban” – jelentette ki Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök.

Európa a földgázszükségletének 40 százalékát Oroszországból elégíti ki. Ebbe beletartoznak az erőművi felhasználások és a háztartási szükségletek is. Európa igen nehéz helyzetben van, hiszen a szankciókra válaszul Oroszország elkezdte csökkenteni a földgázszállításokat. Mivel jelenleg nincs megfelelő alternatíva a közösségben az orosz gáz pótlására, valószínűleg egy energiaválságtól sújtott, nehéz tél következik.

Mi lesz az európai iparral?

Az orosz energiaembargó jelentős károkat okoz a kontinens gazdaságának, főként bizonyos iparágakat rombolva le. Ennek a hatása azonban az egész ellátási láncon végigfuthat.

Miközben az Északi Áramlat 1.-en teljesen leállt a szállítás az európai nemzetek egy úszó LNG-terminálpark felállításán dolgoznak, hogy minél több cseppfolyósított gázzal védekezhessenek az energiaválság ellen.

Nemcsak Görögország, hanem egy másik EU-tag, 

Svédország is vásárolja továbbra is az orosz LNG-t. 

A Greenpeace Nordic aktivistái ez ellen azzal tiltakoztak a múlt héten, hogy megakadályozták egy LNG-szállító tartályhajó kirakodását az országban.

Elfogadhatatlan az a tény, hogy az orosz fosszilis gáz Svédországba áramolhat, több mint hat hónappal azután, hogy Putyin megkezdte Ukrajna invázióját

– mondta a Greenpeace Nordic kampányvezetője, Karolina Carlsson.

Óriási gázmezőkön ül Európa, mégsem tudja kitermelni

Becslések szerint Európa alatt több palagáz található, mint Amerikában, mégis importra szorul a kontinens. A fő problémát a magas népsűrűség jelenti.