Néhány konkrét ágazatra korlátozódott a Oroszország ellen hozott szankciók hatása, az európai országok eddig összesen 525 milliárd eurót költöttek a kereskedelmi korlátozások ellensúlyozására – áll a brüsszeli végrehajtó testület elemzésében. Megállapítják, hogy elsősorban a faellátás akadozott, és a nemesfémek piacán voltak fennakadások.
A hatásvizsgálatot a kilencedik szankciós csomag összeállításakor publikálták. Az újabb büntetőintézkedések gátolnák Oroszország drónokhoz való hozzáférését, és tovább szűkítenék a technológiai exportot, valamint a nemzetközi befektetési lehetőségeket.
A bizottság hangsúlyozza, hogy a magyarországi központi kommunikáció túloz, amikor a kormány a blokk szankcióit okolja a gazdasági problémákért. Ugyanis – szerintük – a korlátozások jobban büntetik Moszkvát, mint Európát.
A Bloomberg névtelen informátora szerint az unióban november végéig összesen 150 intézkedést fogadtak el a szankciók hatásának csökkentésére, a döntések becsült összértéke 525,5 milliárd euró lehet. Hangsúlyozzák, hogy a nélkülözhetetlen importtermékekre, így az élelmiszerekre nem vonatkoznak a szankciók, és az olajeladásokat sem korlátozzák túlságosan. Ehhez képest decemberben életbe lép a tengeri szállítású nyersolaj importjára vonatkozó korlátozás, februártól pedig az olajtermékekre is kiterjednek a büntetőintézkedések.
A háború előtt jó esély látszott arra, hogy az EU visszatér a koronavírus-járvány előtti termelési szintre, amit jókora kísér. A trendet a háború megtörte, és az ellátási láncok zavarai mellett a megugró energiaárak a nemzeti büdzsékre is nagy terhet rónak.
tépázhatja az unió zászlaját
A térség versenyképességét rontja, hogy az energiaárak kiugrása mind Japánhoz, mind az Egyesült Államokhoz képest is nagy. Sok üzemben a termelés korlátozásáról döntöttek – hangsúlyozza a bizottság, hozzátéve, a magas energiaárak miatti termeléscsökkenés a közösség gazdaságnövekedését 0,9 százalékkal rontja.
Az év eleji szinthez képest harmadára csökkent az Oroszországból származó olaj behozott mennyisége, a csővezetéken szállított kőolajra biztosított mentesség viszont lehetővé teszi a közösség érintett országainak, hogy kezeljék az infrastruktúra hiányosságait, és korszerűsítsék finomítóikat – szögezi le a brüsszeli testület.
A gázellátás folyamatos zavarai azonban nagymértékben rontják a blokk inflációs kilátásait, az éves átlagos árindex 11,5 százalékra gyorsult októberre. A gazdaságnövekedési adatok tág határok között szóródnak az egyes tagállamokban, de a lassulás egyértelmű, és a recesszió is valószínű.
Régi ismerős jelentkezett: az áruhiány
Míg az orosz áruk mennyisége leépült, nagyot nőtt a közösség kereskedelmi volumene Törökországgal, Brazíliával, Dél-Koreával és Indiával. Minden próbálkozás ellenére azonban az értékelés szerint a faáru importtilalma hozzájárult az áremelkedéshez, és továbbra is ellátási hiányt lehet látni a rétegelt lemez és a tölgy esetében. Közben az alumínium, a nikkel és a titán importja nőtt, a palládium és a réz behozott mennyisége kissé csökkent. Csökkent az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek ára, ugyanis a fekete-tengeri kikötőkből a félelmek ellenére indultak szállítmányok – hangsúlyozza az Európai Bizottság.
Kemény tél jön Európában
Az EB részletesen foglalkozik a faanyagok piacával, arról viszont kevesebb szó esik a jelentésben, hogy a tagállamoknak az energia átárazódása, illetve hiánya okozza a legnagyobb gondot.
Nemcsak azért, mert újra kellett szervezniük a beszállítói láncokat, hogy ne nullázódjon le a gyártás a tagállamokban, hanem azért is, mert hónapokon át teljesen bizonytalan volt, hogy mivel fognak fűteni az öreg kontinensen, lesz-e világítás a télen, és milyen nyersanyag biztosítja majd a gyárak működéséhez szükséges energiát. Az sem volt világos, hogy fel tudják-e tölteni a gáztárolókat. Elkeseredett spórolás indult tehát. A díszkivilágításokat kikapcsolták, elsötétült Berlinben a brandenburgi kapu vagy éppen Párizsban az Eiffel-torony, a német háztartások szinte sportot űznek abból, hogy letekerik a termosztátot, Lengyelországban pedig a háztartások elrakták saját hulladékukat, hogy azzal fűtsenek a télen. Jelentős fogyasztási korlátozásokat rendeltek el Európa-szerte, a nyáron alig működtek a légkondicionálók a déli országokban.
Ebben a helyzetben végül sikerült felpörgetni a cseppfolyósított földgázimportot, persze ehhez brutális beruházásokra, sok LNG-terminálra és a kikötői kapacitások számottevő növelésére volt-lenne szükség. Emellett szinte már eltörpül az a tény, hogy az LNG jóval drágább az orosz gáznál, ez a különbség pedig növeli a recesszió veszélyét. Európának az időjárás is a „segítségére sietett”. Az ősz a sokévi átlagnál jóval enyhébb volt, most jóformán a túlélést jelenti az, hogy november végéig szinte egyáltalán nem kellett fűteni a kontinens legnagyobb részén. A viszonylag kedvező trend a TTF gáz árán is megmutatkozott. Augusztus végén 335 eurót kellett fizetni a holland gáztőzsdén az energiahordozó megawattórájáért, mára 140 euróra ereszkedett a kurzus, de a bizonytalanság maradt, ugyanis már arra is emelkedésnek indul az ár, ha az aktuális időjárás-előrejelzés hidegbetörésről szól. És végül jól mutatja az energiahelyzet „megváltozását”, hogy a háború előtt 80 euró alatt állt a TTF gáz megwattórája, most pedig – csökkenés után – ennek csaknem a duplája.
Putyin köszöni, jól van
A végrehajtó testület friss jelentésében amellett érvel, hogy a szankciók fájnak az orosz gazdaságnak, és a kereskedelmi korlátozások jobban érintik a Kremlt, mint az uniós országokat. A helyzet azonban árnyaltabb: a 60 dolláros olajársapka is tetemes profitot hoz Moszvának, és Putyinnak az olajárplafonnal is marad elég pénze az ukrajnai háborúra. Ennek némileg ellentmondhat az, hogy egyre több videó jelenik meg arról, hogy az orosz hadsereg rendkívül rossz állapotban van, az alábbi összeállítás is az egykori Vörös Hadsereg felszerelésének teljes elavultságáról szól:
