Egy hónapja tart a tüntetéssorozat Peruban, amely a volt elnök, Pedro Castillo letartóztatása után tört ki, az áldozatok száma pedig egyre magasabb. Eddig 47-en haltak meg a zavargások közepette, amelyre a kormány által adott választ emberi jogi aktivisták „mészárlásnak” nevezték – írta a The New York Times.
Fotó: AFP
Az ország déli részén, a bolíviai határhoz közeli Juliaca városában a hétfői zavargás volt az elmúlt két évtized legvéresebb eseménye. Kilencezer tüntető gyűlt össze, hogy a kormány elleni tiltakozásként elfoglalják a helyi repülőteret, amire válaszul kivonult a katonaság, hogy feloszlassák a tömeget. A helyzet tragédiába torkollott, amikor a két fegyveres csoport összecsapott, és több helyi lakos is a kereszttűzben találta magát.
A perui ombudsman szerint néhány óra alatt legalább 17 civil és egy rendőrtiszt vesztette életét a tüntetések káoszában, a rendkívüli erőszakhullám már 47-re emelte a halálos áldozatok számát.
Peru, Latin-Amerika ötödik legnépesebb országa december eleje óta erőszakos tüntetések színhelye, miután az ország baloldali elnöke, Pedro Castillo megpróbálta feloszlatni a kongresszust, és rendelet útján kormányozni. A lépést széles körben alkotmányellenesnek és egyúttal puccskísérletnek ítélték, Castillót alelnöke, Dina Boluarte váltotta fel, majd a bukott politikust letartóztatták.
A volt elnök támogatói, akik közül sokan az elszegényedett vidéki régiókban élnek, azonnal az utcára vonultak, hogy a kormány lemondását, új választásokat és Castillo szabadlábra helyezését követeljék.
A zavargásokra, vandalizmusra, valamint a középületek, utak és repülőterek elfoglalására a kormány is egyre keményebb választ ad, a tüntetéssorozatban pedig már több száz rendőr és civil sérült meg.
Fotó: AFP
A tüntetéssorozatok alatt elkövetett gyilkosságok miatt széles körben ítéltek el olyan biztonsági erőket, amelyek felelősnek tűnnek a legtöbb halálesetért, a tüntetők és emberi jogi csoportok pedig azzal vádolják őket, hogy válogatás nélkül alkalmaznak erőszakot a civilek ellen.
Amikor Boluarte, Castillo korábbi szövetségese decemberben átvette az elnöki széket, a megmozdulások miatt szükségállapotot hirdetett, a katonaság pedig az utcára vonult, hogy fenntartsa a rendet.
Miután a tüntetők bejelentették, hogy a fővárosig, Limáig vonulnak a következő néhány napban, a kormány bejelentette, hogy további intézkedésekkel fog fellépni a rendbontók ellen, az érintett területeken pedig kijárási tilalmat vezettek be.
Alberti Otárola miniszterelnök egy sajtótájékoztatón Castillót és szövetségeseit okolta a halálesetekért, mondván, erőszakos támadásokat szítottak, és az a céljuk, hogy romba döntsék a perui államot.
Ők a felelősek, nem a rendőreink és nem is a polgárok, akik láthatják, hogy ezek a bűnöző hordák hogyan próbálják aláásni a jogainkat. Az a céljuk, hogy káoszt teremtsenek, és ennek érdekében minél több halálos áldozatra törekednek
– mondta Otárola.
Fotó: AFP
Az erőszakhullám nyomán az ENSZ, a perui brit nagykövet és más nemzetközi szereplők nyilatkozatban szólítottak fel az emberi jogok tiszteletben tartására. Az Egyesült Államok, amely múlt héten nyolcmillió dollárral támogatta az országot a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben, kevésbé volt közvetlen, de ugyanúgy a vérengzés megszüntetésére szólította fel a kormányt.
Peru politikai káosza nem egyedüli a térségben, az utóbbi időben Dél-Amerika-szerte számos országban robbantak ki tüntetéssorozatok, a felmérések szerint a kormányzati intézményekbe, a politikusokba és a médiába vetett bizalom rendkívül alacsony.
Vasárnap Brazília volt szélsőjobboldali elnökének, Jair Bolsonarónak a hívei a fővárosban megrohamozták a kongresszust, az elnöki palotát és a legfelső bíróságot is, mert úgy vélték, hogy az októberi választásokat elcsalták. A szomszédos Bolíviában pedig tüntetések törtek ki Santa Cruzban, miután letartóztatták az ellenzéki kormányzót, akinek támogatói szerint a kormány üldözi őt.
