Kemény döntés előtt áll az amerikai jegybank: Jerome Powell Fed-elnök szinte beharangozta nemrég tartott beszédében, hogy 50 bázispontot emelnek (azóta ez 25-re szelídült), a likviditás további szűkítése viszont tovább súlyosbítaná a 2008 óta a legnagyobb bankválságot a tengerentúlon.
Fotó: Drew Angerer / Getty Images
A döntést az is befolyásolja, hogy a piac hogyanvfogadja a két svájci óriásbank, a Credit Suisse és a UBS egyesülését, és milyen más intézkedéseket tesznek például az európai hatóságok a bankválság megelőzésére.
A jegybankon belül két tábor csap össze egymással a március 21-én kezdődő kétnapos ülésen:
az egyik szerint a kamatemelés, a pénzügyi kondíciók további szigorítása csak súlyosbítja az Amerikában is terjedő bankválságot. A másik oldal viszont azzal érvelhet, hogy mindez csak átmeneti jelenség, és a Fednek továbbra is elsődleges feladata az letörése. Ha szerencséje van, a piacok elfelejtik Jerome Powell pár hete tett nyilatkozatát, amelyben a várakozásoktól eltérően roppant szigorú, az inflációcsökkentés melletti elkötelezettségét demonstráló hangnemet ütött meg – még egy újabb 50 bázispontos emelés is benne volt a pakliban. Az amerikai jegybank február elején 25 bázisponttal a 4,5–4,75 sávba emelte az irányadó kamatot. Ezt négy 50, előtte, tavaly novemberben pedig egy 75 bázispontos szigorítás előzte meg. A határidős jegyzések kedden 80 százalék feletti valószínűséget adtak annak, hogy a Fed tovább szigorít – ezúttal is 25 bázisponttal.
A dörgedelmes Powell-beszéd után viszont jött először a Silicon Valley Bank bedőlése március 10-én, a klasszikus bankrohamban a betétesek egy nap alatt a betétállomány egynegyedét szabadították ki a pénzintézetből. A pánik tovaterjedésének megakadályozása érdekében a szövetségi kormányzat még a nem biztosított betétek garantálását is elrendelte. A New York-i Signature Bank megrendülése után viszont már a Fed is belenyúlt a bankrendszerbe – kedvező feltételű kölcsönöket kínál az arra rászorulóknak, viszont szigorította a hitelezés feltételeit. Kérdés, hogy ezek az intézkedések mennyire nyugtatták meg a betéteseket és a befektetőket. A szintén bajban lévő First Republic bank részvényárfolyama e hónapban 80 százalékkal zuhant – ez nem éppen a megnyugvás jele. A Goldman Sachs elemzői szerint
a hitelezési kondíciók szigorítása önmagában felér egy negyed-fél százalékpontos kamatemeléssel,
így számukra nem lenne meglepetés, ha a kamatszint tartásáról születne döntés.
Az inflációs adatok mindenesetre csúnyák. Maga a teljes infláció csökken – februárban 6 százalék volt –, de ez még mindig a Fed 2 százalékos céljának a háromszorosa. A jegybank által jobban figyelt személyi fogyasztási kiadások indexe (PCE) viszont tavaly november óta hónapról hónapra aggasztóan emelkedik. Ez szinkronban áll a továbbra is robusztus amerikai munkaerőpiaci adatokkal.
„Azt javasolnám nekik, hogy 25 bázisponttal emeljenek. Ha tartanák a kamatszintet, mindenkiben felvetődne a kérdés: mit tudnak vajon, amit mi nem?” – kommentálta a helyzetet Richard Clarida, aki 2018 és 2022 között volt a Fed alelnöke.
„Powell nagyon keményen harcolt azért, hogy hitelesnek tűnjön az infláció elleni harcban. Ebben a kontextusban nézve rosszul nézne ki, ha most nem csinálna semmit – főleg a makroadatok tükrében”
– mondta Ellen Meade, a Duke University közgazdásza, aki korábban a Fed egyik rangidős tanácsadója volt.
„Ha most nem szigorítanak, akkor a piac a következő ülésre már kamatcsökkentést fog árazni” – nyilatkozta Angel Ubide, a Citadel fedezeti alap közgazdásza.
