Utolsó kamatdöntő ülését tartja a Bank of Japan (BoJ) Kuroda Haruhiko elnökletével pénteken. A pénzügyi világ riadókészültségben várja az eseményt, felkészültek arra, hogy Kuroda búcsúajándékként jókora sokkal lepi meg a piacokat.

Bank of Japan New Governor Nominee Diet Hearing
TOKYO, JAPAN - FEBRUARY 24: Bank of Japan (BOJ) Governor nominee Kazuo Ueda speaks during a hearing at the lower house of parliament on February 24, 2023 in Tokyo, Japan. Ueda was nominated as next BOJ governor to replace Haruhiko Kuroda in April.  (Photo by Tomohiro Ohsumi/Getty Images)
Kuroda Haruhiko távozó és Ueda Kazuo érkező jegybankelnök – melyikük robbantja a bombát?
Fotó: Getty Images

A nagy kérdés, hogy meddig bírja a jegybank a 10 éves kötvények hozamának célzásán alapuló monetáris rezsimet az emelkedő közepette. A Bloomberg által megkérdezett 49 közgazdász közül 46-an vélekedtek úgy, hogy a BoJ egyelőre nem változtat a politikáján, viszont néhány piaci nagyhal, így a Goldman Sachs és a BNP Paribas elemzői elképzelhetőnek tartják, hogy Kuroda 10 éves regnálása végén ismét bombát robbant , tovább szélesíti a 10 éves célsávját, vagy akár meg is szünteti azt. (A BoJ a 10 éves lejáratú államkötvények hozamát célozza a 2 százalékos inflációs cél elérése érdekében, a jelenlegi sáv plusz-mínusz fél százalék, a hozamok a sáv tetejéhez ragadtak, vagyis a piac magasabb hozamszintet követel.) 

Az infláció januárban a 80-as évek eleje óta nem látott szintre, 4,3 százalékra szaladt fel az előző év azonos időszakához viszonyítva az egy hónappal korábbi 4 után, és riasztó jel, hogy a maginfláció mértéke és tendenciája is hasonlóan emelkedő. 

A 10 éves japán államkötvények hozama (százalék)
A tavaly decemberi sávszélesítés óta kamatemelést követel a piac.

A hozamsáv szélesítésére, feladására irányuló spekulációt az fűti, hogy a japán kötvénypiac szinte teljesen elveszítette a funkcióját – annak ellenére, hogy a BoJ tavaly decemberben kiszélesítette a megcélzott hozamsávot. A korábban szinte rigorózusan kiszámítható Kuroda akkor megmutatta, hogy képes meglepni a piacokat. Szakítana a hagyományokkal abban is, hogy ő lenne az első olyan japán jegybankelnök, aki komoly változtatásokat jelent be a monetáris politikában távozása alkalmával. A BoJ 1998 óta publikál az általa követett irányról közleményeket, a Kurodát az ebben az időszakban megelőző négy jegybankelnök mindegyike csendben távozott.

Elemzők szerint ha mégis belecsapna a lecsóba a távozó elnök (szélesítené a célsávot), azzal komoly terhet róna utódjára. Ez felhívás lenne keringőre, hogy szüntessék meg a célsávot és emeljen kamatot a BoJ. Erre azért feltehetően várni kell még egy darabig; 

Ueda Kazuo, az utód február végi parlamenti meghallgatásán közölte, hogy egy kis időre még szüksége van, mielőtt bármiféle jelentős változást javasolna a monetáris politikában.

 Elemzők ennek nyomán biztosra vették, hogy lesz ilyen, csak idő kérdése. Az új elnököt pozíciójában pénteken erősíti meg a japán törvényhozás – meglehetősen valószínűtlen, hogy ne adnák áldásukat a kinevezésre.

Japán kimaradt a globális kamatemelési hullámból
 

A helyzetnek extra kiélezettséget ad, hogy Jerome Powell, az amerikai Federal Reserve elnöke a napokban sokkolta a piacokat, amikor közölte, hogy az amerikai infláció letöréséhez a vártnál nagyobb monetáris szigorra lesz szükség. Belengette, hogy márciusban ismét jöhet egy nagyobb kamatemelés, holott a piacok már arra számítottak, hogy az idei évre várt két 25 bázispont után végre megnyugszanak a kedélyek és talán egy kamatcsökkentés is belefér az év vége felé. Most a korábbi 5-5,5 százalékos kamatcsúcs után 6 százalékot áraznak a befektetők.

 Ez a devizák kamatkülönbözetét megjátszó carry trade ügyletekre is nagy hatással van, 

ha marad az alacsony jenkamat és a vártnál magasabbra emelkedik a dollárkamat, egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel. 

Úton a stagfláció felé 

Az erősödő infláció mellett a japán gazdaságra a recessziós veszély is leselkedik. A tavalyi utolsó negyedévben ezt épphogy sikerült elkerülni. 

Az előző negyedévhez képest stagnált a a harmadik negyedéves 0,3 százalékos csökkenés után.

 A világ harmadik legnagyobb gazdasága – nem véve tudomást az élénkítő jegybanki politikáról és a magas inflációról – szépen behúzta a kéziféket, a globális kamatemelési hullám jobban hatott, mint a belső stimulusok.

A japán GDP százalékos változása az előző negyedévhez képest 
Épphogy megúszták a recessziót

A stagfláció réme fenyegeti Japánt – emelkedő infláció mellett befékező gazdaság. A vállalatokra erős kormányzati nyomás irányul, hogy emeljenek bért. Ennek kivételesen a BoJ is örülne, hiszen így reménykedhetne abban, hogy a jelenlegi, a kínálati sokkok által dominált inflációt felválthatja egy a keresleten alapuló fogyasztói árnövekedés, így a központi banknak sokkal nagyobb befolyása lenne az árakra, javulna a monetáris transzmisszió hatékonysága. Ez ismét amellett szóló érv, hogy Kuroda búcsúzóul nem küld elefántpuszit a piacoknak, a BoJ inkább megvárja, hogy végre annyi év után, saját zsírból is kitermel egy kis inflációt magából a japán gazdaság.