India áprilisban napi átlagban 1,94 millió hordó nyersolajat fog importálni Oroszországból a Refinitiv Oil Research becslése szerint, míg a közel-keleti behozatal napi 1,92 millió hordó lehet a hónap végén. Ez azt jelenti, hogy az Oroszországból érkező szállítmányok először fogják meghaladni a közel-keleti országoktól vásárolt mennyiséget.

A general view of the Guwahati Refinery operated by Indian Oil Corporation is pictured in Guwahati on March 30, 2023. - On March 29 Russian oil giant Rosneft announced a deal with Indian Oil to substantially increase oil supplies to the firm. India has emerged as a major buyer of Russian oil since the Ukraine war. (Photo by Biju BORO / AFP)
Az indiai olajfinomítók egyre több orosz nyersolajat dolgoznak fel.
Fotó: Biju Boro

Az orosz–ukrán háború előtt, a 2021 januárjától 2022 februárjáig tartó időszakban Újdelhi naponta alig több mint 44 ezer hordót importált az oroszoktól, majd a fegyveres konfliktus kirobbanása után ez a mennyiség meredeken nőni kezdett: tavaly júliusban a behozatal elérte a napi 857 ezer hordót, és azóta is emelkedik, üteme az idén pedig tovább gyorsul – írja a Reuters.

Irakból 840 ezer, Szaúd-Arábiából pedig napi 620 ezer hordó érkezését becsüli a Refinitiv. A Közel-Kelet részesedése India importjából áprilisban valószínűleg 39,8 százalékra csökken, míg korábban 50 százalék felett volt. Ennek hátterében az állhat, hogy a szaúdi Aramco már a harmadik egymást követő hónapban emelte az Ázsiába irányuló hivatalos eladási árát (OSP) a májusra időzített rakományoknál. Mivel a sivatagi királyság árképzési stratégiáját a térség többi országa is követni szokta, így az orosz olaj árfekvése még vonzóbbá vált. 

Az sem elhanyagolható szempont, hogy Újdelhi igyekszik diverzifikálni a beszerzéseit és csökkenteni függőségét a közel-keleti nyersolajtól.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy India az Egyesült Államokból is növeli a behozatalt, a becslések szerint a márciusi napi 60 ezer hordóról 160 ezerre. Az elmúlt hónapokban Malajziából és Bruneiből is vásárolt, miután korábban csak szórványosan importált a délkelet-ázsiai országoktól. Malajziát egyébként gyakran használják közvetítő pontként az Iránból és Venezuelából érkező, szankciókkal sújtott szállítmányok átfejtéséhez.

A Kpler a Refinitivnél is nagyobb mennyiségre számít: az elemzőcég szerint Újdelhi áprilisban napi 2,39 millió hordó nyersolajat fog venni Moszkvától. A világ legnépesebb országa a jó áron vásárolt orosz olajat feldolgozva exportálja, amivel szép haszonra tesz szert. India nem ítélte el Moszkvát a háború miatt, hanem békére és párbeszédre szólított fel. Ehhez hozzátartozik, hogy a két ország között szoros gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolat alakult ki.

Oroszország ugyanis évtizedek óta az ázsiai ország legnagyobb haditechnikai beszállítója, és az indiai gyógyszeripari termékek egyik legnagyobb piacának számít. Az indiai külügyminiszter többször is kijelentette, hogy saját országa energiaszükségleteit helyezik előtérbe, így a nyugati győzködés ellenére is szívesen kereskednek Moszkvával. Az orosz energiahordozók másik nagy vásárlója Kína, de több ország is importálja az olcsón kínált orosz olajat. 

Két világhatalom már sok? Érkezőben a harmadik is – és nem Nyugaton

Évek alatt átformálta a politikát és az életünket a növekvő gazdaságú Kína megérkezése a világhatalmi státuszba. Ha ismeretlennek és veszélyesnek látszik az új képlet, mire hozzászoknánk, még bonyolultabbá válhat a helyzet: könnyen lehet, hogy az új generációknak már három világhatalomhoz kell hozzáedződniük.