Washingtonban nem ismerik a matematikát

Komoly haladásról számoltak be Joe Biden amerikai elnöknek pénteken a demokrata tárgyalók az adósságplafon emeléséről a republikánusokkal folytatott egyeztetéseken.

Részleteket a Reuters tudósítása szerint nem közöltek, de a republikánus kongresszusi vezetők eddig nem voltak hajlandók emelni az adósságplafont a kiadások jelentős lefaragása nélkül, és Donald Trump volt elnök is biztatta őket, hogy addig üssék a vasat, amíg meleg.
Az amerikai kormányzat akár már június 1-jén képtelenné válhat a számlák fizetésére, Biden le is rövidítette ázsiai útját, ahonnan már vasárnap hazatér, hogy befejezze a tárgyalásokat a kongresszusi vezetőkkel. Bár a pontos dátumban még Janet Yellen pénzügyminiszter sem biztos, arra többször figyelmeztetett, milyen katasztrofális következményekkel járna az ország és a világgazdaság számára, ha az Egyesült Államok nem tudná törleszteni az adósságait.
 

 január közepén érte el a jelenlegi 31 400 milliárd dollárt. (Egy dollár 349 forint.) Az Egyesült Államok a fejlett ipari államok közül az egyetlen, ahol a kongresszus szabja meg az adósság maximális mértékét.

Az elmúlt fél évszázad alatt csupán öt olyan év volt, amikor az amerikai költségvetés nyereségesen zárt, ez legutóbb 2001-ben fordult elő. Az Egyesült Államok történetében pedig egyetlen egy olyan esztendő volt, amikor az országnak egy cent adóssága sem volt, méghozzá elég régen, 1835-ben – derült ki az ABC News összeállításából. 
„Mindkét politikai oldal a másikat okolja, de az adósság matematikailag csupán rossz párosítás” – értékelte a hírportálnak Kent Smetters, a pennsylvaniai Wharton közgazdasági egyetem professzora, a kongresszus pártsemleges költségvetési hivatalának (Congressional Budget Office) egykori tagja.

Hogyan jutottak el idáig?

Az amerikai államadósság gyorsan nőtt az 1980-as évek eleje óta a republikánus és a demokrata adminisztrációk alatt is. Százalékban a legnagyobb emelkedést két republikánus elnök, Ronald Reagan (1981–1989) és George W. Bush (2001–2009) alatt mérték – mindketten jelentős adócsökkentéseket hajtottak végre, ami hatalmas költségvetési hiányt eredményezett.

Jelentősen hozzájárult az elmúlt fél évszázadban az adósság növekedéséhez az iraki és az afganisztáni háború, a 2008-as globális pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány – csak utóbbi miatt több ezer milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagokat szavazott meg a kongresszus.
 

 – összegezte David Thomson, a Sacred Heart University történelmi programjának igazgatója, aki könyvet is írt az amerikai államadósságról.

Kié az adósság?

Az amerikai államadósság legnagyobb része – 24 600 milliárd dollár – a pénzügyminisztérium által kibocsátott értékpapírok formájában van, további 6800 milliárd a kormány különböző részeinél. Az értékpapírokat – államkötvényeket – magánszemélyek, vállalatok, külföldi nemzetek és szervezetek, állami vagy helyi önkormányzatok és szövetségi tartalékbankok vásárolják. Smetters szerint ez az adósságállomány megduplázódott az elmúlt évtizedben, és sok közgazdász ezt tartja az eladósodottság legfontosabb mérőszámának.
A Wharton modellje szerint ha a szövetségi kormány egyensúlyba akarja hozni a költségvetést, akkor vagy azonnal és véglegesen csökkentenie kell a kiadásokat, vagy növelni az adóbevételeket. 

 az olyan népszerűeket is, mint a szociális segély, a Medicare egy állami egészségbiztosítási program, valamint a gyerekek és szegények számára egészségbiztosítást nyújtó Medicaid. Vagy mintegy 40 százalékkal emelni az adóbevételeket.
„Vagy a kettő valamiféle kombinációjára lenne szükség. Jelenleg azonban a washingtoni tárgyalásokon a két fél igen messze van attól, aminek matematikailag történnie kell. Még mindig néhány sokkal nagyobb kérdés körül táncolnak” – hangsúlyozta.
Sok olyan közgazdász van, aki szerint bizonyos mennyiségű államadósság jó dolog. Thomson emlékeztetett, hogy a növekvő adósság azt igazolja, hogy az amerikai kötvények és egyéb értékpapírok a legbiztosabb befektetést jelentik a világon.