Az ázsiai feldolgozók, amelyek több mint egymillió tonna fekete-tengeri búzát foglaltak le szállításra a következő hónapokban, kénytelenek alternatív forrásokat keresni, mivel az orosz–ukrán gabonaegyezmény bedőlése és az ukrajnai kikötők bombázása miatt túl kockázatossá vált ez a kereskedelmi útvonal – írta a Reuters.
Fotó: Yulii Zozulia / AFP
Oroszország és Ukrajna hosszan elhúzódó tárgyalások után sem tudott megegyezni a közel egy évig hatályban lévő gabonaegyezmény meghosszabbításáról, amely lehetővé tette, hogy a világ legnagyobb búzaexportőrei a háború alatt is zavartalanul folytathassák a kereskedelmet.
A piac abban bízott, hogy a rendszer továbbra is működni fog, és más országok haditengerészetei fogják kísérni az ukrán hajókat, függetlenül attól, hogy Oroszország tiszteletben tartja-e a gabonafolyosót
– mondta Dennisz Voznezenszki, a Rabobank mezőgazdasági elemzője. Miután azonban Moszkva kijelentette, hogy nemzetiségtől függetlenül az ukrán kikötőkbe tartó hajókat katonai célpontként fogják kezelni, ezek a remények gyorsan szertefoszlottak.
Oroszország ráadásul hétfő óta folyamatosan támadja Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, például Odesszát és Csornomorszkot is, ahol a bombázás megrongálta a gabonaexport infrastruktúráját és több ezer tonna, szállításra kész búzát semmisített meg.
A szerződés kulcsfontosságú volt a globális élelmiszer-biztonság fenntartásában, annak lezárása pedig rengeteg ország ellátását veszélybe sodorta, leginkább Ázsiában.
A keleti kereskedők és malmok kénytelenek alternatív beszállítókat felkutatni, amit megnehezít, hogy nyár elején indult el a gabonaexport főszezonja, és csak nehezen lehet még el nem adott búzát találni.
Míg Kína, a világ legnagyobb gabonaimportőre még jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, a világ legnagyobb termelőjével, addig Indonéziában, Malajziában és Vietnámban már most is problémát okoznak a kimaradt szállítmányok. S bár Dél-Korea, Thaiföld és a Fülöp-szigetek még nincsenek ennyire kiszolgáltatott helyzetben, hosszú távon ők sem akarnak ellátás nélkül maradni.
A korábban lefoglalt, a kikötők raktáraiban heverő több mint 1 millió tonna ukrán búza pótlására több alternatív forrás is rendelkezésre állhat – a legideálisabb partner ebben Ausztrália lenne, amelynek még mindig van eladható búzája a tavalyi termésből, ráadásul közel is van Ázsiához. Fekete-tengeri gabonát pedig továbbra is lehet vásárolni, például Romániából és Bulgáriából, ám itt még nem ismert, hogy mekkora mennyiséget tudnának rendelkezésre bocsátani.
Elemzők szerint a fekete-tengeri kiesésével, a kínálat szűkülésével várhatóan tovább drágul a gabona a nemzetközi piacokon, a hangulat pedig addig feszült marad, amíg az ellátási láncok nem lesznek újra biztonságban.
Hosszú távon azonban az éghajlatváltozás tovább szűkítheti a kínálatot, mivel az egyre magasabb nyári hőmérséklet, valamint a júniusban visszatért El Nino száraz időjárása világszerte veszélyezteti a termést és ezzel az exportot is.
