A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a fogyasztói árak átlagosan 6,7 százalékkal nőttek szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest Nagy-Britanniában. Az árszínvonal növekedésének üteme ezzel megrekedt, megegyezett az augusztusi adattal. Az elemzők ezzel szemben valamivel kevesebbet, csupán 6,6 százalékos emelkedést valószínűsítettek az előző hónapra – jelentette az MTI.
Fotó: Shutterstock
A statisztikai hivatal szerdai beszámolója szerint
Az élelmiszerek éves áremelkedése a múlt hónapban is lassult: ebben a termékkategóriában átlagosan 12,2 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban az augusztusi 13,6, a júliusi 14,9, a júniusi 17,4, a májusi 18,4, az áprilisi 19,1 és a márciusi 19,2 százalékos éves drágulás után.
A beszámoló szerint ugyanakkor ennek dezinflációs hatását ellensúlyozta az üzemanyagok árának emelkedése. A motorbenzin literje átlagosan 1,536 fontba (684 forintba) került szeptemberben, 5,1 pennyvel többe, mint augusztusban. A dízelüzemanyag 6,3 pennys havi emelkedéssel literenként átlagosan 1,574 fontra (700 forintra) drágult.
A szerdai inflációs jelentés szerint ez azt jelenti, hogy az üzemanyagok éves összevetésű árcsökkenésének üteme 9,7 százalékra lassult szeptemberben az augusztusi 16,4 százalékos és a júliusi 24,9 százalékos tizenkét havi összevetésű visszaesés után.
Hogyan alakult a brit infláció az elmúlt évben?
A tavaly októberben mért 11,1 százalékos ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt a tavaly októberinél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel.
Az éves szintű brit infláció tavaly szeptember és az idei év márciusa között minden hónapban meghaladta a 10 százalékot. Júliusban 6,8 százalékos, júniusban 7,9 százalékos, áprilisban és májusban egyaránt 8,7 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában, vagyis augusztus volt a harmadik olyan hónap egymás után, amikor éves összevetésben lassult a fogyasztói árak emelkedési üteme, továbbá a hatodik olyan hónap egymás után, amikor az éves inflációs ütem az egy számjegyű tartományban járt.
Az augusztushoz képest stagnáló szeptemberi éves infláció megállította a csökkenési folyamatot.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a brit infláció még mindig több mint a háromszorosa a jegybanki célszintnek.
Ebben az inflációs környezetben a Bank of England – az Európai Unión kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – több mint másfél évig folyamatosan és agresszív mértékben szigorította monetáris politikáját.
A brit központi bank 2021. december közepén kezdte a szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és az azóta végrehajtott tizennégy kamatemelés nyomán jelenlegi alapkamata 5,25 százalék; ez 15 éves csúcs.
Szeptemberben azonban – a brit gazdaság teljesítményének gyengülésére utaló adatokra reagálva – a Bank of England a kamatemelési ciklus kezdete óta először nem módosította irányadó kamatát.
