MCC: Az izraeli háború Európára is veszélyt hozhat

Izrael 9/11-e címmel panelbeszélgetést tartott a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kedden. Az izraeli háború elemzésében részt vett Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhely vezetője, Benkő Levente, Magyarország volt izraeli nagykövete, valamint Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója. Az eszmecserében többek közt szó esett Irán konfliktusban betöltött szerepéről, és arról is, hogy az orosz–ukrán háborúra, valamint Európára hogyan hatnak a közel-keleti történések.

Izrael szó szerint elaludt, a Hamász elaltatta

Demkó Attila szerint a vérengzés két fontos tényező miatt következhetett be: egyrészt az izraeliek hibáztak, másrészt rendkívül jól összerakott volt a Hamász támadása. Az első résznél hiba volt, hogy az izraeliek nagymértékben támaszkodtak az automatizált védelemre, de szerepet játszott az is, hogy a Hamász a terrorszervezetbe beépült izraeli ügynökökkel elhitette, hogy nem lesz támadás, ők pedig így félreinformálták Izraelt, ami így nem készült a támadásra. „Izrael szó szerint elaludt” – érzékeltette a helyzetet a szakértő.

Áll valaki a terrortámadás mögött?

Demkó Attila szerint a támadás mögött nem az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet áll, ugyanakkor azt az ISIS stílusában követték el. Az elemző szerint Izraelnek viszont jó a propagandában rájuk kenni az offenzívát.

Benkő Levente a palesztin nacionalizmus szemszögéből közelítette meg a helyzetet. Szerinte az ostrom „rivalizáló frakciók egzisztenciális harca. A Hamász le akarta tenni a névjegyet, hogy az izraeli ellenállás vezére ő, nem pedig a Hezbollah.”

Izraeli katonai források szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Irán szervezte volna a terrorakciót, legfeljebb csak pénzelte. Dezső Tamás meg van győződve arról, hogy a támadásról a Fatah és Mamhúd Abbász nem tudott, sőt, ők voltak a legjobban meglepve.

Arról, hogy a geopolitika hogyan rajzolódhat át, a főigazgató rámutatott, hogy Európa elszigetelődhet a Közel-Kelettől és a Déltől azzal, hogy kiállt Izrael mellett.

Ennek elkerülése érdekében látogatott sürgősen Antony Blinken amerikai külügyminiszter a térségbe,  két repülőgép-hordozó anyahajó kísértében. Az elemző szerint fontos kérdés, hogy az európai muszlim lakosság hogyan látja a Nyugat hozzáállását. Emlékeztetett, hogy a muszlim államok nagy része még Izrael állam létét sem ismeri el és nagy a látencia az európai arabok közt.

Hogyan hat az izraeli háború kitörése az orosz–ukrán konfliktusra?

Veszprémy László Bernát moderátor kérdésre, hogy az 1956-os magyar forradalomhoz hasonlóképpen az ukránok önvédelméről elterelődik-e a figyelem, Demkó Attila azt mondta, hogy mindenképpen láthatók párhuzamok, még földrajzilag is. Ráadásul, ha kiterjed a háború, az még jobban elvonja a figyelmet Ukrajnáról, főleg úgy, hogy jelenleg ott nem látszik az áttörés.

„Az Egyesült Államoknak Izrael fontosabb, mint Ukrajna.” Ezt jelzi, hogy a Hamász október 7-i támadása után egy héten belül az amerikai védelmi miniszter, külügyminiszter és maga Joe Biden elnök is odalátogatott. Ukrajna esetében ezekre hónapokat kellett várni. Sőt, az amerikaiaknak Ukrajnánál még Tajvan biztonságpolitikai kérdése is fontosabb. Tehát a közel-keleti háborúval

A szakértő rámutatott, hogy az izraeli védelmi eszközökben sok amerikai alkatrész van. Tehát, ha amortizálódik a készlet, akkor az Egyesült Államoknak kell utánpótolni egy részét. Ez pedig kihathat arra, hogy milyen gyorsan tudnak fegyvert szállítani Ukrajnának.

A Nyugat problémája a stratégiai túlterhelődés, ami könnyen kialakulhat. A világ minden konfliktusos részén ugyanis nem lehet ott lenni. Az Egyesült Államok mindenhol ott van, még sincs ott sehol.

Oroszországnak viszont nagyon jól jön az izraeliHamász konfliktus: ezáltal könnyebben megnyerheti magának az arabokat, amivel a befolyása is nagyobb lesz az arab kormányokra. Az oroszok „kaján mosollyal a szájukon” magyarázzák, hogy miért volt jogos a Hamász terrortámadása.

Mit hoz a jövő Izrael térségében és Európában?

Benkő Levente szerint csak nyitott kérdések vannak a jövőt illetően. Minden bizonnyal az izraeli hadsereg bevonul Gázába és a Hamász felső vezetését biztosan likvidálják és megsemmisítik a szervezetét. Az izraeliek azonban várhatóan nem maradnak ott sokáig. Kérdés, hogy a hatalmi űrt ezután ki tölti be a Gázai övezetben. 

Erről is folynak jelen pillanatban az egyeztetések az amerikaiakkal. Egyiptomnak van elég problémája anélkül is, ő nem fog jelentkezni. Irán eldöntendő kérdése pedig az, hogy beáldozza-e a Hamászt. (Sajtóértesülés szerint nem – a szerk.) A perzsa államnak Hezbollah fontosabb, mert az a libanoni államszervezetbe katonai pártként szervesen beépült. Így 

Ugyanis a szakértő szerint az is kérdéses, ha a Gázai övezetben sok civil áldozat lesz, akkor ellencsapásként Hezbollah is megtámadja-e Izraelt. Most minden bizonnyal egyeztetnek a felek, és nem véletlen, hogy az amerikaiak nagy erőkkel vonultak fel a térségben. Az amerikaiak érdeke, hogy ne szélesedjen ki a konfliktus annyira, hogy be kelljen vonódniuk.

Demkó Attila szerint Izrael és a Nyugat csapdahelyzetben van, mert palesztin civilek mindenképpen áldozatul esnek a Hamász kiiktatása során. Ebből a nyugati világ jól már nem jön ki. Ráadásul minden terroristát nem lehet megölni, elvegyülnek a civil lakosság körében.

A szakértő úgy véli, hogy a világ 7 milliós palesztin lakossága nem vált ki nagy migrációs hullámot. Ugyanakkor az izraeli háború kihathat az európai légkörre: az ott élő muszlimok még jobban radikalizálódhatnak, amire kérdés, hogyan reagálnak az európai társadalmak. Ez pedig ördögi kört alkothat.

A terrorkészültség Európa-szerte nő. Hétfő este lövöldözés volt Brüsszelben, az olasz hatóságok pedig két ISIS-terroristát letartóztattak.