Kína tavaly 39,6 milliárd dollár (közel 13,9 ezermilliárd forint) értékben importált csipgyártó berendezéseket, ami 14 százalékos emelkedés 2022-höz képest. Az elmúlt tíz évben Peking csak egyszer vásárolt több félvezetőgyártáshoz szükséges gépet, amikor 2021-ben 41 milliárd dollárt ért el a behozatal értéke – derül ki a Bloomberg vámadatokon alapuló számításaiból.

Workers Produce Integrated Circuit Chips in A Smart WorkshopHUZHOU, CHINA - AUGUST 17, 2023 - A staff member produces integrated circuit chips at the production workshop of Zhejiang Jingshi Microelectronics Technology Co., Ltd. in Huzhou, Zhejiang province, China, Aug. 17, 2023. (Photo by Costfoto/NurPhoto) (Photo by CFOTO / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Egyre több csipgyár épül Kínában, szükség van a félvezetőket készítő gépekre is.
Fotó: AFP

A távol-keleti ország a második fél évben pörgette fel az importot, a legfontosabb kereskedelmi partner Hollandia lett. Az északnyugat-európai országból csak tavaly decemberben 1,11 milliárd dollárt ért el a behozatal mértéke. A forgalom felpörgését az magyarázza, hogy Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget abban, 

hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz. 

Az Egyesült Államok 2022 októberében korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását. Washingtonhoz tavaly Hollandia és Japán is csatlakozott.

Elemzők szerint Peking rövid távon továbbra is megpróbálja majd megszerezni a kulcsfontosságú technológiákat a tengerentúlról, míg hosszabb távon hazai helyettesítő termékeket fejleszt ki, hogy ellensúlyozza a külföldi technológiától való függőséget. A világ második legnépesebb országa az önellátás előmozdítására fog összpontosítani, így aztán érthető, hogy 2023-ban felpörgette a csipgyártó berendezések importját.

A kínai csipipar egyik sikereként a Huawei nyár végén és ősz elején piacra dobta legújabb okostelefonjait, amelyekben a HiSilicon tervezte, a SMIC által gyártott 7 nanométeres csip dolgozik, így helyben készült félvezetőkkel sikeresen kijátszották az amerikai szankciókat.

Mik a félvezetők, és miért folyik értük a harc?

Világszerte a kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. 

Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyent csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel. A tervek szerint idén érkeznek a 2 nanométeres alkatrészek is.

Amerika szövetségesei királyként kezelik korunk hősét, a csipgyárost

A csipgyártókat is meglepte, hogy iparáguk hirtelen belecsöppent a geopolitikai diskurzusba. Az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Tajvan és az európai szövetséges országok segítik egymás csipiparának kiépítését, miközben a világ műhelyeként emlegetett Kínát kizárják a közös fejlesztésből.