Ugyan totális összeomlást senki sem vár a Vörös-tenger déli részének „lezárásától”, látni kell, hogy a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonaláról van szó. Különböző számítások vannak, de a globális nagyjából 12 százaléka a Vörös-tenger, Szuezi-csatorna útvonalon érkezik Európába, Ázsiából. Most ezt a „kitaposott ösvényt” blokkolják a jemeni húszi lázadók, hogy a Hamásszal való szolidaritásukat fejezzék ki. Hogy mikor lesz vége a blokádnak, azt egyelőre nem lehet megmondani. Egyre intenzívebb a hadihajók jelenléte, elsősorban az Egyesült Államok küldött naszádokat, ugyanakkor a támadások nem csitulnak – éppen ellenkezőleg,
sokszor az az ember érzése, hogy minden egyes reakció csak mérgesíti a helyzetet, és egyre kilátástalanabbá válik a konfliktus.
Fotó: AFP
Beláthatatlan következmények
A tét tehát Európa számára nagy, hosszú távon akár felbecsülhetetlenné is válhat. A szélén táncoló blokk GDP-je válhat mínuszossá, és az ipar felpörgését is gátolhatja a helyzet, nem is beszélve az inflációs veszélyről. A kereskedelmi hajók most a Jóreménység-fok, azaz egész Afrika megkerülésével érkeznek Európába, ami 10-12 nappal meghosszabbítja útjukat, a romlandó élelmiszer-szállítást esetekben ellehetetleníti, és 10-30 százalékos költségnövekedést is okoz. Ugyan az út nagyságrenddel hosszabb, de a Szuezi-csatorna méregdrága használatát így nem kell megfizetni. Helyette sokkal több üzemanyagot égetnek el a hajók, és a legénységnek is magasabb bért kell átutalniuk az üzemeltetőknek. A konténerek ára kilőtt, megnégyszereződött, ugyanis a hosszabb út miatt lassabban pörögnek a sokszor kontinensek között hajózó hatalmas „vaskazetták”, így hiány is van belőlük.
Látható tehát, hogy
sok, költségeket növelő tétel került be a rendszerbe.
Egy ideig, a válság kitörésekor a már korábban megkötött biztosítások fedezték a megugró költségeket, de ez nem tart örökké. Valakinek ki kell fizetnie a számlát, és v
A helyzetre a jegybankok is reagálni fognak, kivárnak vélhetően majd a kamatcsökkentésekkel (ha egyáltalán döntenek majd mérséklésről). A magasabb kamatok pedig nem támogatják a gazdaságok felpörgését, a beruházásokat, így a szintjét is visszafoghatják. Az általános gazdasági helyzet tehát akkor válik borúsabbá, amikor a nagy európai országok a recesszió szélén tántorognak.
Vízből a levegőbe
A helyzet elkeseredett, kétségbeesésükben a fuvarozók a légi szállításon is gondolkodnak. Az elképzelések a tengeri, és a légi szállítási útvonal kombinálásáról szólnak. A repülés kétségtelen gyorsabb, mint Afrika megkerülése, ugyanakkor több ponton drágább is, az átrakodásnak is jelentős költségei vannak.
Az első áldozatok
Hamar jelentkeztek a nagyjából egy hónapja tartó válság következményei Európában. Az első áldozatok már elhullottak, ugyan a svéd bútoripari óriás, az Ikea is figyelmeztetett, hogy hiány léphet föl bizonyos termékeiből, de
az abszolút vesztes az európai gazdaságok számára meghatározó autóipar.
A „just in time” rendszerre, azaz a beszállítók percpontos érkezésére épülő szektorban ugyanis alkatrészhiány alakult ki, és például az esztergomi Suzuki gyárban is egy hét kényszerpihenőről döntöttek. Emellett az egyik legnagyobb európai összeszerelő üzemben, a Tesla Berlin melletti gigafactoryában is felfüggesztették a működést.
A blokád persze a Vörös-tenger partján fekvő országok gazdaságának is betesz.
Egyiptom számára igen fontos bevételt jelentenek a Szuezi-csatorna használati díjai, amik így egy szemvillanás alatt lenullázódtak.
Emellett az is kérdéses, hogy turisztikai szezon hogyan alakul a térségben, mennyire ítélik majd meg biztonságosnak a környező országokat. Érdemes felidézni, hogy Vörös-tenger egyiptomi partvidéke búvárparadicsom, az érkező turisták fontos megélhetési forrást jelentenek. Miután a kereskedelmi hajók elkerülik a térséget, tankolni sem állnak meg a kikötőkben, ami tovább csökkenti az országok bevételét. Közgazdászok az államcsőd veszélyére is figyelmeztetnek, ami persze tovább mélyíti a feszültséget, a helyi gazdaságok esetleges mélyrepülése bizonyosan nem a gyors megbékélést szolgálja.
