Drámaian visszaesett a forgalom a Szuezi-csatornán - Érik a konténerhiány, szenved Egyiptom

A Szuezi-csatornán 39 százalékkal kevesebb hajó haladt át az elmúlt két hónapban, így az átmenő áruforgalom 45 százalékkal zsugorodott – közölte az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD). Jan Hoffmann, az UNCTAD kereskedelmi logisztikáért felelős vezetője azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy jelenleg három kulcsfontosságú globális kereskedelmi útvonalon van fennakadás.

A Panama-csatorna esetében az aszály miatti alacsony vízszint következtében a múlt hónapban 36 százalékkal csökkent a hajózás az előző évhez képest, míg a Fekete-tengeren az orosz–ukrán háború miatt visszaesett a gabonaforgalom. Hoffmann szerint mindez a szállítási költségek megugrásával jár, amit egy éven belül a fogyasztók is megéreznek.

Jemenben 2014-ben robbant ki polgárháború, azóta több frakció is küzd egymás ellen. Az Irán által támogatott húszi lázadók az iszlámon belül a zaidita irányzatot követő törzsek és milíciák szövetsége. A húszik irányításuk alatt tartják az ország nyugati partvidékét, köztük a fővárost is. A nemzetközileg elismert kormány ugyan több területet birtokol, de a lakosság 80 százaléka a húszik irányította településeken él. 

Az arab országot ténylegesen vezető húszik október 7. után többször indítottak támadást Izrael ellen, főleg a vörös-tengeri üdülővárost, Eilatot vették célba drónokkal és rakétákkal. A lázadók a műveleteket a palesztinokkal való szolidaritásukkal indokolják, és leszögezték: minden, a zsidó állam felé haladó hajót célpontnak tekintenek mindaddig, 

November óta több kereskedelmi hajót elfoglaltak, illetve megtámadtak, a Galaxy Leader elleni akcióról még felvételt is közzétették. Válaszul több hajózási társaság bejelentette, hogy elkerüli a Vörös-tengert, a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát. A Vörös-tenger déli bejárata, a Jemen partjainál fekvő Bab-el-Mandeb-szoros legalább annyira fontos szűk keresztmetszet, mint a tenger északi bejárata, a Szuezi-csatorna. 

A hosszabb út természetesen nagyobb költségekkel jár, és a szállítmányozók ezt a többletköltséget áthárítják a megrendelőkre. A világ legnagyobb hajózási társasága, az MSC jelentette be elsőként, hogy január második felében mennyivel emeli árait: egy szabványméretű konténer szállítási díja az Egyesült Államok nyugati partjára ötezer dollárba kerül, míg a keleti part esetében 7300 dollárt kérnek.

A csatorna forgalmát ellenőrző Egyiptom 500-600 ezer dollárt számláz az áthaladásért, így az ország hatalmas veszteségeket szenved el, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a másik fő bevételi forrása, a turizmus is visszaesett a globálisan magas infláció miatt. Számos vállalat, köztük a kínai Geely és a svéd IKEA lakberendezési cég is a szállítások késésére figyelmeztetett.

A logisztikai cégek arra is felhívták a figyelmet, hogy hamarosan konténerhiány várható, amelyre nem volt példa a koronavírus-járvány óta, mert a késedelmes szállítás miatt a konténerek nem ott vannak, ahol lenniük kellene, nem jutnak vissza időben például Európából az ázsiai feldolgozóipari központokba.

A válság a nagyhatalmak figyelmét sem kerülte el, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az elmúlt hetekben többször mért csapás jemeni húszi célpontokra. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni: a hírhedt szomáliai kalózokat egy évtizede könnyedén szétverte egy nemzetközi koalíció, a Nyugat pedig hasonló módon akar elbánni a jemeni húszikkal. 

Most azonban nem tengeri haramiák, hanem egy Irán által támogatott, jól felszerelt, 100-120 ezres haderő okoz problémákat. Ha Washingtonnak sikerülne visszaszorítania a húszikat, akaratlanul is a régi riválisának kedvezne: Peking ugyanis nem költ el brutális összegeket a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának biztosítására. De az is lehet, hogy végül Kína oldja meg a válságot.