Az amerikai–kínai technológiai háború egyik nem várt eredménye, hogy a semleges Malajziában egyre több kínai és nyugati vállalat épít gyárakat, valamint bővíti a létesítményeit. Az Intel 7 milliárd dollárt fordít egy fejlett csomagolóüzemre, amely a tervek szerint idén készül el. A Micron második összeszerelő és tesztelő létesítménye tavaly készült el Penangban, míg az Infineon a következő öt évben 5,4 milliárd dollárt tervez beruházásokra költeni.
A dél-koreai Simmtech 2022-ben új üzemet nyitott, és néhány hónapon belül bejelentette, hogy felgyorsítja a létesítmény további bővítését. Számos kínai beszállítója követte a vállalatot. Egyes esetekben kínai és amerikai vállalatok néha még együtt is dolgoznak: a tesztelésre és csomagolásra szakosodott TongFu Microelectronics 2022-ben az amerikai AMD csoporttal partnerségben bővítette pinangi üzemét – írja az FT.
Az elmúlt másfél évben többtucatnyi cég jelent meg a 33,2 milliós délkelet-ázsiai országban, legutóbb a kínai Fenghsi vetette meg a lábát. Elsősorban az észak-malajziai állam, Pinang a célpontjuk. A régió csak tavaly 12,8 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetést vonzott, többet, mint amennyit 2013 és 2020 között összesen kapott. A bővülés mögött a geopolitikai feszültségek állnak,
ugyanis a csipgyártó berendezéseket készítő nyugati cégek részben Kínából szerzik be az alkatrészeket.
Az akadálytalan üzletmenet érdekében a kínaiak Malajziában hoznak létre üzemeket. Az ország 50 éves tapasztalattal rendelkezik a félvezetők csomagolásában, összeszerelésében és tesztelésében. A beruházások is ezeken a területeken pörögtek fel, vagyis még nem jött létre olyan nagy csipgyár, mint amilyenek világszerte épülnek. Az országnak egyelőre nincs olyan híres cége sem, mint Tajvannak a TSMC.
Kuala Lumpur azonban eltökélt, hogy az ország az ellátási láncon belül feljebb lépjen. Ezt azonban több tényező is akadályozza. Csak az elektronikai ágazatból 50 ezer mérnök hiányzik, de évente csupán 5 ezer mérnökhallgató végez. Ráadásul többségük Szingapúrban helyezkedik, ahol sokkal többet keresnek. A másik a geopolitika: Washington bármikor nyomást gyakorlat Malajziára, hogy csökkentse kapcsolatát Kínával.
Mik a félvezetők, és miért folyik értük a harc?
Világszerte a kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek.
Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye, és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyent csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel.
A tervek szerint idén érkeznek a 2 nanométeres alkatrészek is. A világ legnagyobb csipgyártójának számító TSMC üzleti modellje azon alapul, hogy más cégek által tervezett csipeket gyárt magas színvonalon, például az iPhone-ban lévő félvezetőket az Apple tervezi, de a TSMC készíti. A tajvani vállalat partnerei között megtalálható az Nvidia és az AMD is.
Amerika szövetségesei királyként kezelik korunk hősét, a csipgyárostA csipgyártókat is meglepte, hogy iparáguk hirtelen belecsöppent a geopolitikai diskurzusba. Az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Tajvan és az európai szövetséges országok segítik egymás csipiparának kiépítését, miközben a világ műhelyeként emlegetett Kínát kizárják a közös fejlesztésből. |
