Kína nem sajnálja a pénzt a csipiparra, több száz milliárdot szán a hazai ipar kiépítésére
Kína létrehozta a harmadik államilag támogatott befektetési alapját a félvezetőipar fellendítése érdekében, 344 milliárd jüan (16,8 ezer milliárd forint) alaptőkével. A kínai pénzügyminisztérium 344 milliárd jüannal járul hozzá az új alaphoz, míg a China Development Bank Capital több mint 34 milliárddal. Ezenkívül 17 cég, köztük öt pénzinézet adja a tőke fennmaradó részét.
Hszi Csin-ping elnök régóta hangsúlyozza, hogy a távol-keleti országnak önellátónak kell lennie a félvezetők terén. Ez a szükséglet most még sürgetőbbé vált, miután Washington az elmúlt években számos intézkedést hozott a kínai csipipar ellen, így Peking nem fér hozzá a legfejlettebb félvezetők gyártáshoz szükségek berendezésekhez,
egyes kínai cégek pedig a legmodernebb csipekhez.
Peking mellett más országok sem tétlenkednek. A 2022-ben elfogadott amerikai csiptörvény értelmében Washington 52 milliárd dolláros támogatási keretet nyújt a beruházásokhoz. A programban részt vevő vállalatok 25 százalékos adókedvezményben is részesülnek, csaknem 24 milliárd dollár erejéig. Az ágazat legnagyobb szereplői a bejelentés után üdvözölték a programot.
A Samsung 44 milliárd dollár értékben épít új üzemeket az Egyesült Államokban, míg a világ legnagyobb csipgyártója, a tajvani TSMC 65 milliárd dollár beruházást jelentett be. Az európai csipgyártásról szóló törvény tavaly szeptemberben lépett életbe, az Európai Bizottság szerint a csipgyártók 2030-ig 100 milliárd euró értékben valósítanának meg beruházásokat Európában.
Japánban pedig a terveknek megfelelően felépült a TSMC első gyára és a cég további üzemek felhúzását tervezi. A Reuters szerint Kína harmadi kalapja túlszárnyalja 2014-es és 2019-es hasonló kezdeményezéseket, amelyek 139,7, illetve 200 milliárd jüannal támogatták a csipipart. A befektetéseknek meglett az eredménye, ugyanis Kína az amerikai szankciók ellenére is képes hét nanométeres félvezetőket gyártani.
Mik a félvezetők, és miért olyan fontosak?
A kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek.
Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyet csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel.
Távolról is lekapcsolhatók a csipgyártó gépek, ha Kína megtámadja TajvantAz ASML és a TSMC szerint is megvannak az eszközök arra, hogy működésképtelenné tegyék legmodernebb csipgyártó gépeiket, akár távolról is, amennyiben Kína támadást indítana Tajvan ellen. Peking ugyanis saját területének tartja a szigetet, és Hszi Csin-ping kínai elnök nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy ennek katonai úton szerez érvényt. |
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
