Küszöbön a kelet-német tartományi választások, a berlini kormány jövője függ az eredményektől
A külföldi munkások létfontosságúak a kelet-német szövetségi tartományok gazdasága számára, több milliárd euró értékű bevételt termelnek, derült ki a kölni székhelyű Német Gazdasági Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) friss tanulmányából, amelyet alig pár nappal több helyi választás előtt publikáltak.
„2003-ban mintegy 403 ezer külföldi útlevéllel rendelkező dolgozott Németország öt keleti tartományában, 173 ezerrel több mint öt évvel korábban. Csak ők 24,6 milliárd eurót termeltek – ez az érintett tagállamok GDP-jének nagyjából 5,8 százaléka” – idézte az IW jelentését a Deutsche Welle internetes kiadása. (Egy euró 394,8 forint.)
A kutatók szerint a külföldi munkavállalók elengedhetetlenek a keleti tartományok számára azért is, mert a német állampolgárságú dolgozók száma 2018 és 2023 között 116 ezerrel csökkent ott.
A kérdés különösen érdekes most, mert szeptemberben választások lesznek az öt keleti tartomány közül háromban: Türingiában, Szászországban és Brandenburgban, és nagy győzelemre számíthat a migránsellenes Alternatíva Németországért (AfD).
Migránsok nélkül nem megy
A választásra kitértek a jelentés szerzői is. „Az AfD fáradhatatlanul támadja a migránsokat, mégis jól mérik a pártot a közvélemény-kutatások – miközben sok bevándorló félelemben él. A helyzet iróniája, hogy a migránsok azok, akik segítik a kelet-német gazdaságot” – írták.
Az IW felhívta a figyelmet, hogy ha az elmúlt öt évben kevesebb külföldi érkezett volna a régióba, akkor a gazdaság zsugorodott volna, nem pedig növekszik.
A legtöbbet Szászország profitált a külföldi munkaerőből, amely a tartományban 7,9 milliárd bevételt termelt. Ez az összeg Brandenburgban 6,8 milliárd, Türingiában pedig 3,9 milliárd euró volt.
Honnan jönnek a külföldi munkások?
A legtöbb dolgozó Lengyelországból és Csehországból érkezik Németország keleti felére, őket a románok és az ukránok követik. Elsősorban a lakás- és útépítésben, valamint az ideiglenes szolgáltatásokban dolgoztak.
A külföldi munkavállalók segítik Kelet-Németország gazdaságát. Ezért még fontosabb, hogy a régió nyitott maradjon a világ többi része felé – csak így maradhat sikeres Kelet-Németország gazdasága
– figyelmeztetett Wido Geis-Thöne a jelentés társszerzője.
A német kormány jövője függ a választásoktól
Türingiában és Szászországban szeptember 1-én, Brandenburgban szeptember 22-én tartják a tartományi választásokat, amelyeket sokan vizsgának tekintenek Olaf Scholz kancellár balliberális koalíciója számára.
A legfrissebb közvélemény-kutatások eredménye szerint az AfD válhat a legerősebb párttá Türingiában és Brandenburgban, Szászországban pedig kiélezett harcot vív a jobbközép Kereszténydemokrata Unióval (CDU) az első helyért.
Aratni fog a baloldali populizmus is
A Forsa Institute Türingiában, az AfD régi fellegvárában 30 százalékon méri a pártot – kilenc százalékponttal a CDU előtt. Az újonnan alakult populista baloldali tömörülés, a Sahra Wagenknecht Szövetség (Bündnis Sahra Wagenknecht – BSW) a szavazatok 18 százalékára számíthat, és a harmadik legnagyobb erő lehet a tartományi parlamentben.
Az előrejelzés szerint a hárompárti szövetségi koalíció összesen nem kapja meg a szavazatok 14 százalékát, vagyis súlyos vereségre számíthat.
A BSW jól áll Szászországban is, ahol 15 százalékon mérik, míg a CDU és az AfD fej-fej mellett halad. A hivatalban lévő konzervatív kormányfő, Michael Kretschmer már jelezte, hogy a CDU nem fog együttműködni a radikális jobboldallal, kizárt, hogy koalícióra lépjen az AfD-vel, tudósított az Anadolu török hírügynökség. Bár élesen bírálta a BSW-t is, azzal nem zárta ki az együttműködést.
Brandenburgban hónapok óta vezet az AfD
A Berlint övező Brandenburgban hónapok óta vezet a közvélemény-kutatásokban a radikális jobboldal. Az AfD a szavazatok 24 százalékára számíthat, Scholz Szociáldemokrata Pártja 20 százalékra.
Itt szoros a verseny, a CDU-t 19, a BSW-t 17 százalékon mérik,
a szövetségi kormánykoalíció másik két pártjára azonban itt is nagy bukásra vár:
a Szabad Demokraták öt, a Zöldek két százalékon állnak.
Az AfD júniusban nagy sikert ért el az európai parlamenti választáson is, megszerezte a szavazatok 15,9 százalékát, és ezzel második helyen végzett a szociáldemokraták mögött. A kevésbé fejlett keleti tartományokban a sorozatos botrányok sem tépázták meg a párt vonzerejét, különösen a fiatalok fordulnak a párt felé.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
