Dühösen és elkeseredetten várja a német ipar az előrehozott választásokat

Németország legnagyobb autógyártójánál, a Volkswagennél a politikusok hosszú ideig képesek voltak megakadályozni a legrosszabbat. Most viszont úgy tűnik, hogy már ők se tudják megakadályozni a leépítéseket és a gyárbezárásokat. A német ipar soha nem látott válságot él meg. 

A Volkswagen azzal fenyegetőzik, hogy a vállalat 87 éves történetében először bezárja németországi üzemeit, a politikusok, akik évtizedeken át védték a dolgozókat a tömeges elbocsátásoktól, a munkások növekvő frusztrációja, és tömeges sztrájkok veszélye közepette próbálnak megoldásokat találni. 

– mondta a Politico című lapnak Thorsten Gröger, az IG Metall, Németország legnagyobb szakszervezetének főtárgyalója.
Gröger szerint december elején „figyelmeztető sztrájkokat” hajtanak végre, december 9-én tartják a menedzsmenttel a tárgyalások következő fordulóját. Ha ezek rosszul alakulnak, átfogó sztrájkhullám söpörhet végig a német autóiparon. 

– mondta. 

A német kormány eközben béna kacsává vált, a hárompárti koalíció összeomlott, képtelen a cselekvésre. Több hónapba is beletelhet, mire Németországban új kormány alakul,mivel a pártok közötti koalíciós tárgyalások még jóval a február 23-án tartandó választások után is elhúzódhatnak. Az ország alkotmányos adósságfékje korlátozza az állami gazdaságélénkítés lehetőségét - bár egyre több politikai szereplőben megvan a szándék ennek lazítására. 

A német ipar problémái túlmutatnak a gazdasági kérdéseken

Németországban a VW hanyatlása nem csak a növekvő gazdasági problémákat szimbolizálja – az egykor legendásan erős, a német nemzeti öntudat részévé váló erős ipar hanyatlását is jelzi. Ilyen értelemben messze túlmutat a gazdasági problémákon, erős politikai dimenziót kap. A VW nyeresége zuhan, az európai eladások stagnálnak, a kínai kereslet mélyponton van – így a közvélemény általános megdöbbenése dacára tulajdonképpen várható volt, hogy az autógyártó a múlt hónap végén bejelentette: németországi gyárak bezárását tervezi.

Az elektromosautó-technológiába történő korai befektetésekkel jócskán megcsúsztak, ráadásul ezek meglehetősen költséges tételek. Így a VW lemaradt az amerikai rivális Tesla és a kínai BYD mögött is. Ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök beváltja fenyegetését, és vámokat vet ki az európai importra, az tovább súlyosbítaná a német üzemek dolgozóinak amúgy is nehéz helyzetét.

Elbocsátások szerte Németországban

A VW gondjai a német ipar egészének problémáit is tükrözik, a nagy iparvállalatok országszerte leépítésekre kényszerülnek. Az egyik legpatinásabb német cég, az acélgyártó Thyssenkrupp például nemrég közölte, hogy 2030-ig akár 11 ezer munkahelyet is megszüntethet.

Az autóipari ágazatban tapasztalható problémák azonban különösen súlyosan érintik Németországot. Az iparág a feldolgozóipari munkahelyek 11 százalékát adja, beleértve a beszállítókat is. 

• A Bosch közölte, hogy 3500 munkahelyet szüntet meg – csak Németországban; 
• a ZF Friedrichshafen legalább 12 ezer alkalmazott elbocsátását fontolgatja 2030-ig; 
• a Continental pedig világszerte 5500 álláshelyet kíván megszüntetni. 

Politikai következmények

Németországban a szörnyű gazdasági hírek és a politikai bénultság kombinációja teljesen érthetően haragot és indulatok szül a gazdasági és a politikai élet szereplői között. A protest szavazatok elsősorban a jelenleg regnáló koalíció legnagyobb pártját, a szociáldemokratákat (SPD) és annak vezetőjét, Olaf Scholzot sújtják majd. Ezért is érthetetlen, hogy az SPD miért jelöli ismét Scholzot kancellárnak. A szocdemek legnagyobb szavazói bázisa hagyományosan a fizikai munkások közül kerül ki – dühük súlyos választási vereséget vetít előre Scholzék számára. 

Az összefonódásokra jellemző, hogy Alsó-Szászország, ahol a VW székhelye van, továbbra is az SPD fellegvára, a párt elválaszthatatlanul kötődik az autógyártóhoz. Az állam 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a VW-ben, és a tartomány miniszterelnöke, Stephan Weil SPD-s politikus a VW igazgatótanácsában ül. 

– mondta Weil a Süddeutsche Zeitung című német napilapnak adott interjújában. Hozzátette, nem lenne „bölcs dolog lebontani a drága struktúrákat”, amelyeket az elektromos autók gyártására építettek.
Weil megoldási javaslatai ismerősnek tűnnek: vissza akarja állítani az elektromos autók vásárlásához nyújtott szövetségi támogatásokat, vagy adókedvezményeket akar létrehozni a fogyasztók számára. Az SPD – a Zöldekkel együtt – az energiaigényes német iparba az energiaárak támogatásokkal történő csökkentésével próbálna meg életet lehelni.
Ez a lépés – még ha a politikusok meg is tudnának állapodni benne – aligha lenne elegendő ahhoz, hogy a német ipar strukturális problémáira megoldást találjon. 

Alapjaiban inog a német modell

Az orosz–ukrán háború, és a globálisan erősödő protekcionizmus alapjaiban változtatja meg  megváltoztatja a német exportmodell alapjául szolgáló globális kereskedelmet. Németország erre nincs felkészülve – mint ahogy ezt Angela Merkel volt német kancellár memoárjainak megjelenése kapcsán a Mutti szemére is vetették sokan. 

– mondta Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter kedden egy ipari csúcstalálkozón.
A választások előtt a jelenleg ellenzéki, Friedrich Merz által vezetett kereszténydemokraták (a CDU/CSU pártszövetség) vezet a közvélemény-kutatásokban. A radikális jobboldal, az Alternatíva Németországért (AfD) a második helyen áll, felemelkedése jelzi, hogy a német politika az elmúlt években nem volt képes választ adni az új kihívásokra. 

– mondta Gröger főtárgyaló. A helyzet sürgőssége „konkrét politikai cselekvést” és nem „szép választási kampányplakátokat” igényel – tette hozzá.