A Vörös-tenger és Németország elesett; botrányos olimpia és visszatérő Trump – ezek voltak 2024 legfontosabb nemzetközi gazdasági történései
Az idei évre a modern történelem egyik legmozgalmasabb és legösszetettebb éveként maradhat meg az emlékezetünkben. Miközben a világ figyelmét a politikai feszültségek és háborús konfliktusok kötötték le, a nemzetközi gazdaság soha nem látott kihívásokkal szembesült: az év során a Vörös-tenger stratégiai fontosságú kereskedelmi útvonalai bénultak meg a húszi támadások miatt, a német gazdaság történelmi mélypontra zuhant, és Franciaország politikai rendszere drámai fordulatot vett, nem is beszélve Donald Trump nagy visszatéréséről amerikai elnökként. A párizsi olimpia pedig nemcsak sport, hanem gazdasági értelemben is jelentős hatással volt a világra. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan alakították ezek az események a világpolitika és a gazdaság dinamikáját.
A húszik megbénították a Vörös-tengert
Nem sokkal azután, hogy a Hamász terrorszervezet összehangolt támadást indított Izrael ellen 2023. október 7-én, a jemeni húszi lázadók is elkezdtek aktívan tevékenykedni a zsidó állam rovására. A húszik fő tevékenysége viszont nem Izrael bombázása, hanem a vörös-tengeri kereskedelem megbénítása volt – a válságra pedig hamar reagáltak a nagy vállalatok is, mint például az Eurocommerce tagjai is. A kiskereskedelmi szervezet tagjai egyhangúan követelték a megoldást, ugyanis
a rakományokat kerülőúton kellett célba juttatni, az Afrika déli csücske körüli alternatív szállítási útvonal pedig két-három héttel tovább tart, ami magasabb üzemanyag- és munkaerőköltségeket eredményez.
Bár az év második felében valamelyest javult a helyzet, mivel mind a Hamász, mind a húszi lázadók helyzete jelentősen meggyengült, továbbra is fennállnak zavaró tényezők, ami miatt például a dán Moller-Maersk hajózási konszern októberben közölte, hogy a korábbi 4–6 százalék közötti tartományról 6 százalék körülire módosította a globális konténerpiac 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzését. A húszi fenyegetésnek azonban még közel sincs vége: novemberben már a jemeni lázadók is hiperszonikus ballisztikus rakétával támadtak meg egy izraeli légibázist.
Összeomlott a német gazdaság, a kormány pedig követte
Ötévnyi stagnálás után Németország gazdasága most 5 százalékkal kisebb, mint amekkora lehetett volna, ha a Covid előtti növekedési trend fennmarad. Ezt a lemaradást pedig nagyon nehéz lesz behozni, a német gazdaságot strukturális problémák emésztik: ilyen például az olcsó (orosz) energia és nyersanyag elvesztése, amelyre a német ipar évszázadok óta alapozza árversenyképességét.
Németország elérkezett egy olyan ponthoz, ahonnan nincs visszaút.
A gazdaság hanyatlását pedig lekövette Olaf Scholz és kormánya is. A Bundestag december közepi bizalmi szavazásán hivatalossá tette: Scholz kormányának idő előtt távoznia kell. A szavazás eredménye nem meglepetés: a hárompárti koalíció már napokkal a november eleji amerikai elnökválasztást követően összeomlott, és azóta kisebbségben kormányoztak Scholz szociáldemokratái a Zöldekkel.
A következő német kancellár személyes egyelőre kérdéses, ugyanis az esélyesnek tartott Friedrich Merz már most éles kritikát fogalmazott meg azokkal szemben, akikkel nagy valószínűséggel együtt kell majd kormányoznia. Merz azzal vádolta a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek vezetőit, hogy megalázták az országot és annak gazdasági hanyatlását idézték elő.
Nem tartott ki sokáig a francia kormány sem
Több mint hatvan éve nem buktattak meg francia kormányt olyan módon, mint idén: Michel Barnier miniszterelnök kisebbségi kormánya elvesztette a bizalmatlansági szavazást, Barnier pedig kénytelen volt benyújtani lemondását Emmanuel Macron elnöknek három hónap után. A kudarc gyökerei Emmanuel Macron elnök júniusi döntésében rejlenek. Macron feloszlatta a parlamentet, majd az ezt követő előrehozott választások után egy három, nagyjából egyenlő arányban osztott, többség nélküli parlamentet állítottak fel.
A piac a francia kormányválság egy részét már beárazta, most aggódva figyeli a fejleményeket.
A francia kötvények hozama nem is emelkedett a szavazás lezárása után , az euró-dollár árfolyam is viszonylag stabil maradt. Bár a szavazás eredménye borítékolható volt, kétségtelen, hogy Franciaország ismeretlen vizeken hajózik ezt követően. A bizonytalan politikai helyzet kérdésessé teszi a várhatóan az idén a GDP 6 százaléka fölé emelkedő költségvetési hiány megfékezésére tett erőfeszítéseket, így a francia államadósság befektetői érthetően idegesek.
A nagy visszatérő: Donald Trump
Nem mostanában volt olyan szoros verseny amerikai elnökválasztáson, mint idén Donald Trump és Kamala Harris között. Trump végül győzedelmeskedett és rögtön el is kezdte megszellőztetni, mik lesznek a beiktatása utáni első lépései – ezek közé tartozik egy korai találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump december közepén
már vámok kivetését is kilátásba helyezte az Európai Unióval szemben, ha a kontinens nem vásárol több amerikai kőolajat és földgázt.
Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője Donald Trump tervére azzal reagált, hogy a testület készen áll egyeztetni a megválasztott elnökkel arról, hogy miként lehet tovább erősíteni a már jelenleg is erős kapcsolatokat, ebbe beleértve a tárgyalásokat az energiaszektort illető közös érdekekről is. Trump szavai felzaklatták a kínai ipari komplexumot is, amely évente több mint 400 milliárd dollár értékben értékesít árukat az Egyesült Államokban.
Nem csak a megnyitótól volt hangos a párizsi olimpia
A 2024-es párizsi olimpia mindenképpen az egyi, ha nem a legbotrányosabb olimpiaként vonul be a történelembe. Már a megnyitó is éles kritikát kapott több oldalról is: többek – köztük Donald Trump – szerint is a megnyitó egyik része gúnyt űzött a Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című festményéből, emiatt pedig egy nagy amerikai szponzor is megszakította kapcsolatait a párizsi olimpiával.
Maga az olimpia és a paralimpia Franciaországnak kétmilliárd eurójába került.
A nyári párizsi olimpiai játékok költsége a becslések szerint 8 milliárd euró volt, amelyből 1,5 milliárd eurót a francia állam, 500 millió eurót a párizsi régió, a fennmaradó részt pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és magánszponzorok álltak. A párizsi szervezőbizottság elnöke szerint Franciaország nyert a rendezéssel. A bevételek három fő forrásból származtak:
- 1,238 milliárd euró a szponzoroktól,
- 1,228 milliárd euró a NOB-tól,
- és 1,333 milliárd euró a több mint 12 millió jegy eladásából,
ez utóbbi jócskán meghaladta a várakozásokat. Az infrastruktúrával együtt a játékok összköltsége megközelíti a 9 milliárd eurót, ami kétmilliárd euróval lett magasabb a 2019-es becslésnél.
Egyelőre nincs esély békére Ukrajna és Oroszország között
Az orosz-ukrán háború is jelentős fordulatokat hozott 2024-ben. Észak-Korea nyíltan csatlakozott Oroszország oldalán, katonai támogatást nyújtva, ami tovább élezte a konfliktust. Ukrajna jelentős nemzetközi katonai segélycsomagokat kapott, főként az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól, amelyek modern fegyverrendszerekkel erősítették meg az ukrán hadsereget – főleg brit Storm Shadow, valamint amerikai Patriot és ATACMS rakétarendszerekkel. A diplomáciai erőfeszítések is kiemelkedőek voltak:
Svájcban békecsúcsot szerveztek,
ahol a felek megoldási lehetőségeket kerestek, bár a tárgyalások konkrét eredmények nélkül zárultak – erre Oroszországot meg sem hívták. Eközben Oroszország gazdasága a háború okozta szankciók és a megnövekedett katonai kiadások miatt egyre nehezebb helyzetbe került, bár Putyin szerint a helyzet továbbra is stabil. Az év végére a konfliktus továbbra is megoldatlan maradt, és a helyzet stabilizálása egyre távolibbnak tűnt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.