A Vörös-tenger és Németország elesett; botrányos olimpia és visszatérő Trump – ezek voltak 2024 legfontosabb nemzetközi gazdasági történései
Az idei évre a modern történelem egyik legmozgalmasabb és legösszetettebb éveként maradhat meg az emlékezetünkben. Miközben a világ figyelmét a politikai feszültségek és háborús konfliktusok kötötték le, a nemzetközi gazdaság soha nem látott kihívásokkal szembesült: az év során a Vörös-tenger stratégiai fontosságú kereskedelmi útvonalai bénultak meg a húszi támadások miatt, a német gazdaság történelmi mélypontra zuhant, és Franciaország politikai rendszere drámai fordulatot vett, nem is beszélve Donald Trump nagy visszatéréséről amerikai elnökként. A párizsi olimpia pedig nemcsak sport, hanem gazdasági értelemben is jelentős hatással volt a világra. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan alakították ezek az események a világpolitika és a gazdaság dinamikáját.
A húszik megbénították a Vörös-tengert
Nem sokkal azután, hogy a Hamász terrorszervezet összehangolt támadást indított Izrael ellen 2023. október 7-én, a jemeni húszi lázadók is elkezdtek aktívan tevékenykedni a zsidó állam rovására. A húszik fő tevékenysége viszont nem Izrael bombázása, hanem a vörös-tengeri kereskedelem megbénítása volt – a válságra pedig hamar reagáltak a nagy vállalatok is, mint például az Eurocommerce tagjai is. A kiskereskedelmi szervezet tagjai egyhangúan követelték a megoldást, ugyanis
a rakományokat kerülőúton kellett célba juttatni, az Afrika déli csücske körüli alternatív szállítási útvonal pedig két-három héttel tovább tart, ami magasabb üzemanyag- és munkaerőköltségeket eredményez.
Bár az év második felében valamelyest javult a helyzet, mivel mind a Hamász, mind a húszi lázadók helyzete jelentősen meggyengült, továbbra is fennállnak zavaró tényezők, ami miatt például a dán Moller-Maersk hajózási konszern októberben közölte, hogy a korábbi 4–6 százalék közötti tartományról 6 százalék körülire módosította a globális konténerpiac 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzését. A húszi fenyegetésnek azonban még közel sincs vége: novemberben már a jemeni lázadók is hiperszonikus ballisztikus rakétával támadtak meg egy izraeli légibázist.
Összeomlott a német gazdaság, a kormány pedig követte
Ötévnyi stagnálás után Németország gazdasága most 5 százalékkal kisebb, mint amekkora lehetett volna, ha a Covid előtti növekedési trend fennmarad. Ezt a lemaradást pedig nagyon nehéz lesz behozni, a német gazdaságot strukturális problémák emésztik: ilyen például az olcsó (orosz) energia és nyersanyag elvesztése, amelyre a német ipar évszázadok óta alapozza árversenyképességét.
Németország elérkezett egy olyan ponthoz, ahonnan nincs visszaút.
A gazdaság hanyatlását pedig lekövette Olaf Scholz és kormánya is. A Bundestag december közepi bizalmi szavazásán hivatalossá tette: Scholz kormányának idő előtt távoznia kell. A szavazás eredménye nem meglepetés: a hárompárti koalíció már napokkal a november eleji amerikai elnökválasztást követően összeomlott, és azóta kisebbségben kormányoztak Scholz szociáldemokratái a Zöldekkel.
A következő német kancellár személyes egyelőre kérdéses, ugyanis az esélyesnek tartott Friedrich Merz már most éles kritikát fogalmazott meg azokkal szemben, akikkel nagy valószínűséggel együtt kell majd kormányoznia. Merz azzal vádolta a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek vezetőit, hogy megalázták az országot és annak gazdasági hanyatlását idézték elő.
Nem tartott ki sokáig a francia kormány sem
Több mint hatvan éve nem buktattak meg francia kormányt olyan módon, mint idén: Michel Barnier miniszterelnök kisebbségi kormánya elvesztette a bizalmatlansági szavazást, Barnier pedig kénytelen volt benyújtani lemondását Emmanuel Macron elnöknek három hónap után. A kudarc gyökerei Emmanuel Macron elnök júniusi döntésében rejlenek. Macron feloszlatta a parlamentet, majd az ezt követő előrehozott választások után egy három, nagyjából egyenlő arányban osztott, többség nélküli parlamentet állítottak fel.
A piac a francia kormányválság egy részét már beárazta, most aggódva figyeli a fejleményeket.
A francia kötvények hozama nem is emelkedett a szavazás lezárása után , az euró-dollár árfolyam is viszonylag stabil maradt. Bár a szavazás eredménye borítékolható volt, kétségtelen, hogy Franciaország ismeretlen vizeken hajózik ezt követően. A bizonytalan politikai helyzet kérdésessé teszi a várhatóan az idén a GDP 6 százaléka fölé emelkedő költségvetési hiány megfékezésére tett erőfeszítéseket, így a francia államadósság befektetői érthetően idegesek.
A nagy visszatérő: Donald Trump
Nem mostanában volt olyan szoros verseny amerikai elnökválasztáson, mint idén Donald Trump és Kamala Harris között. Trump végül győzedelmeskedett és rögtön el is kezdte megszellőztetni, mik lesznek a beiktatása utáni első lépései – ezek közé tartozik egy korai találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump december közepén
már vámok kivetését is kilátásba helyezte az Európai Unióval szemben, ha a kontinens nem vásárol több amerikai kőolajat és földgázt.
Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője Donald Trump tervére azzal reagált, hogy a testület készen áll egyeztetni a megválasztott elnökkel arról, hogy miként lehet tovább erősíteni a már jelenleg is erős kapcsolatokat, ebbe beleértve a tárgyalásokat az energiaszektort illető közös érdekekről is. Trump szavai felzaklatták a kínai ipari komplexumot is, amely évente több mint 400 milliárd dollár értékben értékesít árukat az Egyesült Államokban.
Nem csak a megnyitótól volt hangos a párizsi olimpia
A 2024-es párizsi olimpia mindenképpen az egyi, ha nem a legbotrányosabb olimpiaként vonul be a történelembe. Már a megnyitó is éles kritikát kapott több oldalról is: többek – köztük Donald Trump – szerint is a megnyitó egyik része gúnyt űzött a Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című festményéből, emiatt pedig egy nagy amerikai szponzor is megszakította kapcsolatait a párizsi olimpiával.
Maga az olimpia és a paralimpia Franciaországnak kétmilliárd eurójába került.
A nyári párizsi olimpiai játékok költsége a becslések szerint 8 milliárd euró volt, amelyből 1,5 milliárd eurót a francia állam, 500 millió eurót a párizsi régió, a fennmaradó részt pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és magánszponzorok álltak. A párizsi szervezőbizottság elnöke szerint Franciaország nyert a rendezéssel. A bevételek három fő forrásból származtak:
- 1,238 milliárd euró a szponzoroktól,
- 1,228 milliárd euró a NOB-tól,
- és 1,333 milliárd euró a több mint 12 millió jegy eladásából,
ez utóbbi jócskán meghaladta a várakozásokat. Az infrastruktúrával együtt a játékok összköltsége megközelíti a 9 milliárd eurót, ami kétmilliárd euróval lett magasabb a 2019-es becslésnél.
Egyelőre nincs esély békére Ukrajna és Oroszország között
Az orosz-ukrán háború is jelentős fordulatokat hozott 2024-ben. Észak-Korea nyíltan csatlakozott Oroszország oldalán, katonai támogatást nyújtva, ami tovább élezte a konfliktust. Ukrajna jelentős nemzetközi katonai segélycsomagokat kapott, főként az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól, amelyek modern fegyverrendszerekkel erősítették meg az ukrán hadsereget – főleg brit Storm Shadow, valamint amerikai Patriot és ATACMS rakétarendszerekkel. A diplomáciai erőfeszítések is kiemelkedőek voltak:
Svájcban békecsúcsot szerveztek,
ahol a felek megoldási lehetőségeket kerestek, bár a tárgyalások konkrét eredmények nélkül zárultak – erre Oroszországot meg sem hívták. Eközben Oroszország gazdasága a háború okozta szankciók és a megnövekedett katonai kiadások miatt egyre nehezebb helyzetbe került, bár Putyin szerint a helyzet továbbra is stabil. Az év végére a konfliktus továbbra is megoldatlan maradt, és a helyzet stabilizálása egyre távolibbnak tűnt.
