Rendkívüli: magyar áttörés Brüsszelben – Ukrajna nem nyúlhat hozzá az orosz kőolajhoz

Az Európai Unió várhatóan meghosszabbítja az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háborúja miatt elrendelt szankciókat, amit Magyarország is megszavaz – közölték az ügyet ismerő források a Bloomberggel. Nemrég kiderült: Magyarország megkapta a szükséges biztosítékot, ezért elmarad a vétó.

Az EU az orosz–ukrán háború kirobbanása óta 15 szankciós csomagot hozott Oroszország ellen: a büntetőintézkedéseket félévente kell meghosszabbítani, de ehhez egyhangú döntés szükséges. Az Európai Unió külügyminiszterei ma ültek asztalhoz, hogy dűlőre jussanak.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban kijelentette: az dönti el a magyar szavazatot, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről.

Megállapodás vagy blöff?

A hírügynökségnek bennfentesek elárulták: az Európai Bizottság (EB) több, az unió energiabiztonságával kapcsolatos biztosítékot ígérhet Magyarországnak, hogy hazánk ne vétózza meg a szankciókat. 

Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, sajtóértesülések szerint a bizottság folytatja a gázszállításról szóló tárgyalásokat Ukrajnával, a megbeszélésekbe Magyarországot és Szlovákiát is bevonná az EB. Az erről szóló nyilatkozatot reggel olvasták fel az uniós nagyköveteknek a külügyminiszterek találkozója előtt.

Érdemes megemlíteni, hogy a Portfoliónak uniós források arról beszéltek: egy megállapodás körvonalazódik, de ez nem jelent igazi kompromisszumot. Ugyanis az Európai Bizottság Robert Fico szlovák miniszterelnöknek már két hete megígérte, hogy egy monitoringtestületet állít fel az ukrajnai gáztranzit leállításával kapcsolatban. 

Azonban a tárgyalások újraindítása ennél sokkal nagyobb lépés lenne, ami nem tűnik blöffnek. Közben Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország megkapta a garanciákat, emiatt hazánk megszavazta a büntetőintézkedéseket. A tárcavezető részleteket egyelőre nem árult el.

Kellemetlenül érinti az európai országokat a gáztranzit leállása

Az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit idén január elsején állt le, miután lejárt a Moszkva és Kijev közötti szerződés, amit a felek nem újítottak meg. Szlovákia és Magyarország sürgette az uniót, hogy lépjen közbe a szállítmányok újraindítása érdekében, de kéréseik eddig süket fülekre találtak.

Oroszország az ukrajnai gáztranzit leállásával évi 5-6,5 milliárd dollárnyi exportbevételtől esik el, ami nagyjából az orosz GDP 0,2 százaléka, azonban az ukrán tranzitbevételek mértéke ennél magasabb, a GDP 0,5-0,6 százalékát éri el, így Kijevnek is fájt a döntés.

Az orosz–ukrán tranzit leállása ellenére Pozsony alternatív útvonalakon megkapja az energiahordozót, amiről szerződése van. Azonban a szlovák kormány szerint 177 millió euróval (több mint 72 milliárd forint) többe fog kerülni a gázbeszerzés az ukrajnai tranzit leállása miatt.

Ráadásul északi szomszédunkon keresztül a múlt év végéig jelentős mennyiségű földgáz jutott Ausztriába – amely most szintén új útvonalakon látja el magát – és Ukrajnába is. Robert Fico közlése szerint országa emiatt 500 millió euró, vagyis majdnem 207 milliárd forint tranzitdíjbevételtől esik el.

Szíriáról is dönt az unió

Az EU külön akar dönteni arról, hogy enyhíti a Szíriával szembeni szankciókat. A hónap elején több tagállam, köztük Németország és Franciaország, a korlátozások fokozatos feloldását szorgalmazta, azzal a feltétellel, hogy bármikor újra bevezethetik a büntetőintézkedéseket.

Berlin és Párizs szerint ez elősegíthetné a Bassár el-Aszad bukása utáni békés hatalomváltást, egyben lehetővé tenné a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek hazatérését. Továbbá megkönnyítené a humanitárius segélyek áramlását is.