Lakhatási költségek Magyarországon: van egy nagyon jó és egy nagyon rossz hír
Az Európai Unió felnőtt lakossága átlagosan a rendelkezésre álló jövedelme ötödét lakhatásra költi. Ezzel a lakhatási költségek a legnagyobb kiadást képezik az európai háztartások jövedelméhez viszonyítva – derült ki az Euronews elemzéséből.
Lakhatási költségek Magyarországon: van egy nagyon jó és egy nagyon rossz hír
A háztartások lakhatásra fordított kiadásainak jövedelmükhöz viszonyított aránya jelentősen nőtt az elmúlt két évtizedben.
Az Európai Unióban a háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük 19,7 százalékát fordították lakhatásra 2023-ban. A legkevesebbet a ciprusiak (11,6 százalék), a legtöbbet a görögök (35,2 százalék).
Ezzel szemben a magyar háztartások ilyen jellegű ráfordítása az Európai Unió átlagát sem éri el. Görögország egyértelműen kilóg a sorból, mivel a második helyen álló Dánia 25,9 százalékkal lényegesen alacsonyabb, amelyet szorosan Németország követ 25,2 százalékkal.
A görög háztartások 2009 és 2014 között jövedelmük mintegy 40 százalékát veszítették el, és a legutóbbi inflációs hullám tovább csökkentette a rendelkezésre álló jövedelmet. Eközben a válság alacsonyan tartotta az ingatlanárakat, ami vonzotta a külföldi keresletet, ami pedig felfelé nyomta az árakat, miközben a helyi háztartások jövedelme nem nőtt olyan gyorsan – magyarázta Ilias Nikolaidis, a diaNEOsis, egy athéni agytröszt tartalmi igazgatója a lapnak.
Az Európai Unió négy nagy gazdasága közül Németországban volt a legmagasabb a lakhatási költségek aránya a háztartások rendelkezésre álló jövedelméből: a németek 25,2 százalékát, a franciaországi 17,9 százalék, a spanyolországi 17,2 százalék és az olaszországi 14,5 százalék követte.
Uniós szinten a lakhatási költségek 2020-tól minden évben emelkedtek. A változás összességében 1,2 százalékpont a 2020 és 2023 közötti időszakban. A lakhatási költségek legnagyobb növekedése az alábbi tagállamokban volt:
- Magyarország (+5,7 százalékpont),
- Észtország (+4 százalékpont),
- Luxemburg (+3,8 százalékpont),
- Németország (+3,7 százalékpont)
- Málta (+3 százalékpont).
Bulgária jelentette a legnagyobb visszaesést, 2 százalékpontos csökkenést.
Dara Turnbull, a Housing Europe kutatási koordinátora felhívta a figyelmet arra, hogy a lakhatás megfizethetőségének jelenlegi mérőszámai valójában nem alkalmasak a célnak, és nem teszik lehetővé, hogy megértsük a helyzet súlyosságát. A lakhatási költségek ugyanis a rendelkezésre álló jövedelem százalékában kifejezve meglehetősen hibásak.
Lakhatási költség és jövedelem
Lakhatási költség alatt az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat azokat a kiadásokat érti, amelyek a háztartások lakhatásával kapcsolatos havi kiadásait jelentik, azaz
- a rezsit, benne a gázt, a villamosenergiát és vizet,
- az egyéb kötelező szolgáltatást,
- lakástulajdonosok esetében a jelzáloghitelek törlesztőrészletét,
- bérlők esetében a bérleti díjakat,
- a biztosítást,
- a karbantartást és a javítást
- és az adókat.
A rendelkezésre álló jövedelem pedig magában foglalja a munkából származó összes jövedelmet, azaz a munkavállalói béreket és vállalkozói jövedelmeket, a befektetésekből és ingatlanokból származó jövedelmeket, a háztartások közötti transzfereket és az összes készpénzben kapott szociális juttatást, beleértve az öregségi nyugdíjakat is.
