Felejtsük el a Disney-t, gyerekek, a kínai Nezsa mindenkit lenyomott

Kedden nagy napot élt át az animációs film, ami akár emlékezetes fordulót jelenthet: a kínai Nezsa 2 letaszított a trónról minden amerikai produkciót. Agymanók, Oroszlánkirály, Jégvarázs, Super Mario – gyerek, felnőtt biztosan továbbra nézi őket, de a globális bevétel szempontjából a király immár Nezsa.

A démongyerek már az első, 2019-es róla készült filmben aratott, és a második rész alkotói számíthattak rá, hogy most még nagyobbat dobnak. A Nezsa 2-t a kínai újév első napján, január  29-én mutatták be, és ezután olyan három hét következett, amelynek során felsorolni is nehéz lenne hányféle rekordot döntött meg Csiaoci filmje. 

A legfontosabb statisztika: húsz nap alatt, kedden este 7:35-ig a Nezsa 2 globálisan 12,32 milliárd jüan, azaz 1,6984 millárd dollár (655 milliárd forint) bevételt hozott. (Hogy tudjuk hova tenni, ebből majdnem háromszor lehetne felépíteni a Puskás Arénát.) A kassza még mindig telik, de már ez is elég ahhoz, hogy az alkotás maga mögé utasítson minden más animációs filmet. Ez a piac korábban egyértelműen az amerikaiaké volt, a globális bevételi sorrend teteje most így néz ki:

1.  Nezsa 2 (1,7 milliárd dollár) 2025
2. Agymanók 2. (1,699 milliárd) 2024
3.  Az oroszlánkirály (1,657 milliárd) 2019
4.  Jégvarázs 2 (1,45 milliárd) 2019
5.  Super Mario Bros.: A film (1,363 milliárd) 2023

Nezsa: Kína a filmben is nyomul, és szeretnék, ha világszerte megismernék

Az adatok értelmezéséhez érdemes fűzni néhány gondolatot, hiszen a népességszámok összehasonlítása alapján természetesnek gondolhatnánk, hogy a másfél milliárdos Kína és India a bevételi adatokban az élre tör. Mégsem így volt, a legutóbbi évekig.  

Nem kell ecsetelni a film globális tudatformáló erejét, és akár a fent idézett kínai Global Times – az országot uraló Kommunista Párt ellenőrizte angol nyelvű portál – cikkeiből is világosan kitűnik, hogy ezt a második világhatalom fontosnak is tartja. Nemcsak belföldi, hanem nemzetközi dimenzióban is.

Miközben a televíziót egyre inkább szorítja hátrébb a streaming, azt látjuk, hogy a Nyugat és Kína közt kevés az átfedés, mások a streamingszolgáltatók és a nálunk jelenlévők kevés kínai filmet tesznek a kínálatukba. Bár a túlnyomó többségű amerikai film mellé azért kerül egyéb is, Ázsiából sok dél-koreai és kevesebb indiai mellett nagyon kevés kínai.

Nem technikai a fal, hanem kulturális, tehát áttörhető

A készülő filmek tömegével a szinkronizálás rég nem bírja a versenyt, sőt a feliratozás sem, technikai szempontból azonban egyre könnyebben törnek át a Nyugatot és Keletet elválasztó falon a kínai filmek is. Az amerikai Rakuten Viki arra építette streamingszolgáltatását, hogy a Wikipedia mintájára filmeket is szívesen szinkronizálnak önkéntesek. Ugyanakkor a hangot szinkronizáló automaták is egyre jobbak, ha a filmekben megjelenő írott szövegekkel nem is boldogulnak még.

A tévé és streaming természetesen csak a lassan minden országot átszövő úthálózat, a főút, ahol diadalmenetben büszkén be lehet vonulni, az még mindig a filmszínház. A Nezsa esetében is a külső hatást és a kínai befolyás terjedését vizsgálva, azt lesz majd érdemes látni, Kínán kívül mekkora lesz a bevétel. Az egyetlen, hazai piacra eső bevétel, illetve a globális bevétel esetében is valószínűleg egyre gyakrabban látunk majd kínaiakat a világlisták élén, hiszen a hazai filmszínházpiacuk hatalmasra növi ki magát, de amit talán még ennél is érdekesebb lesz figyelni: milyen mértékben váltják a kínai filmek az amerikaiakat a mozikban Kínán kívül.

Az érdeklődés növekszik, és a kínálat is egyre inkább megvan

Ahogy Kína egyre világosabban és egyre több színtéren jelentkezik világhatalomként, a tömegérdeklődés is növekszik külföldön, a politikai és gazdasági rivális Nyugaton is.

A kínaiak igyekeznek is eleget tenni a keresletnek, a belföldi és a külföldi propagandaigényeknek is eleget téve, ahogy az amerikaiak is. Sőt, ami kifelé a nagy filmek kínálatából látszik, az azt mutatja, hogy a kínai filmgyártók, ha lehet, még nacionalistábbak, mint az amerikaiak: Kína ugyanolyan büszke magára, mint Amerika, ha nem még inkább.

Játékfilmben a legutóbbi nagy dobás például a  2021-ben a mozikba került Csangcsin-tavi csata, amely szintén már megdöntött egy csomó bevételi rekordot, arról szól hogyan verik meg az állig felfegyverzett amerikaiakat a koreai háborúban a kínai önkéntes hadsereg hősies katonái. 

Sokkal korábban, az évezredünk elején indultak útjukra a Csin-dinasztia országegyesítéséről szóló tévéfilmsorozat epizódjainak tucatjai, amelyek már akkor megmutatták, hogy a kínaiak nem a kommunista korszakra tekintenek vissza, hanem több ezer éves történelmükre, a filozófia és a stratégiai gondolkodás tiszteletével. Kiváló filmtechnikával a háttérben, ami azóta még többet fejlődött.

Ajánlható és el is érhető Nyugaton egy másik látványos népszerű sorozat, a kínai Indiana Jones, Hu Baji történetei, amelyekről többszezonnyi tévéfilm és több önálló film készült Csang Muje Gyertya a sírban című népszerű regénysorozata alapján.