Felejtsük el a Disney-t, gyerekek, a kínai Nezsa mindenkit lenyomott
Kedden nagy napot élt át az animációs film, ami akár emlékezetes fordulót jelenthet: a kínai Nezsa 2 letaszított a trónról minden amerikai produkciót. Agymanók, Oroszlánkirály, Jégvarázs, Super Mario – gyerek, felnőtt biztosan továbbra nézi őket, de a globális bevétel szempontjából a király immár Nezsa.
A démongyerek már az első, 2019-es róla készült filmben aratott, és a második rész alkotói számíthattak rá, hogy most még nagyobbat dobnak. A Nezsa 2-t a kínai újév első napján, január 29-én mutatták be, és ezután olyan három hét következett, amelynek során felsorolni is nehéz lenne hányféle rekordot döntött meg Csiaoci filmje.
A legfontosabb statisztika: húsz nap alatt, kedden este 7:35-ig a Nezsa 2 globálisan 1 2,32 milliárd jüan, azaz 1,6984 millárd dollár (655 milliárd forint) bevételt hozott. (Hogy tudjuk hova tenni, ebből majdnem háromszor lehetne felépíteni a Puskás Arénát.) A kassza még mindig telik, de már ez is elég ahhoz, hogy az alkotás maga mögé utasítson minden más animációs filmet. Ez a piac korábban egyértelműen az amerikaiaké volt, a globális bevételi sorrend teteje most így néz ki:
- Nezsa 2 (1,7 milliárd dollár) 2025
- Agymanók 2. (1,699 milliárd) 2024
- Az oroszlánkirály (1,657 milliárd) 2019
- Jégvarázs 2 (1,45 milliárd) 2019
- Super Mario Bros.: A film (1,363 milliárd) 2023
Harry Potter Sanghajba költözik, a Star Wars-verő kínai mesehős meg Nyugatra
Világgazdaság, 2025. február 12. Egybeesett két érdekes hír szerdán, amelyek példázzák a világhatalommá vált Kína igyekezetét, hogy a globális kultúrába integrálódjon, mégpedig a keleti óriáshoz méltóan méretes vállalkozásokkal. Harry Potter-stúdiót építenek Sanghajban, ugyanakkor titkolatlanul a box office első helyére törve elkezdték a Nezsa kínai mesehősről szóló animációs film külföldi előbemutatóit.
Nezsa: Kína a filmben is nyomul, és szeretnék, ha világszerte megismernék
Az adatok értelmezéséhez érdemes fűzni néhány gondolatot, hiszen a népességszámok összehasonlítása alapján természetesnek gondolhatnánk, hogy a másfél milliárdos Kína és India a bevételi adatokban az élre tör. Mégsem így volt, a legutóbbi évekig.
Nem kell ecsetelni a film globális tudatformáló erejét, és akár a fent idézett kínai Global Times – az országot uraló Kommunista Párt ellenőrizte angol nyelvű portál – cikkeiből is világosan kitűnik, hogy ezt a második világhatalom fontosnak is tartja. Nemcsak belföldi, hanem nemzetközi dimenzióban is.
Miközben a televíziót egyre inkább szorítja hátrébb a streaming, azt látjuk, hogy a Nyugat és Kína közt kevés az átfedés, mások a streamingszolgáltatók és a nálunk jelenlévők kevés kínai filmet tesznek a kínálatukba. Bár a túlnyomó többségű amerikai film mellé azért kerül egyéb is, Ázsiából sok dél-koreai és kevesebb indiai mellett nagyon kevés kínai.
Nem technikai a fal, hanem kulturális, tehát áttörhető
A készülő filmek tömegével a szinkronizálás rég nem bírja a versenyt, sőt a feliratozás sem, technikai szempontból azonban egyre könnyebben törnek át a Nyugatot és Keletet elválasztó falon a kínai filmek is. Az amerikai Rakuten Viki arra építette streamingszolgáltatását, hogy a Wikipedia mintájára filmeket is szívesen szinkronizálnak önkéntesek. Ugyanakkor a hangot szinkronizáló automaták is egyre jobbak, ha a filmekben megjelenő írott szövegekkel nem is boldogulnak még.
A tévé és streaming természetesen csak a lassan minden országot átszövő úthálózat, a főút, ahol diadalmenetben büszkén be lehet vonulni, az még mindig a filmszínház. A Nezsa esetében is a külső hatást és a kínai befolyás terjedését vizsgálva, azt lesz majd érdemes látni, Kínán kívül mekkora lesz a bevétel. Az egyetlen, hazai piacra eső bevétel, illetve a globális bevétel esetében is valószínűleg egyre gyakrabban látunk majd kínaiakat a világlisták élén, hiszen a hazai filmszínházpiacuk hatalmasra növi ki magát, de amit talán még ennél is érdekesebb lesz figyelni: milyen mértékben váltják a kínai filmek az amerikaiakat a mozikban Kínán kívül.
Az érdeklődés növekszik, és a kínálat is egyre inkább megvan
Ahogy Kína egyre világosabban és egyre több színtéren jelentkezik világhatalomként, a tömegérdeklődés is növekszik külföldön, a politikai és gazdasági rivális Nyugaton is.
Kínai gigaprodukciók érkezhetnek Magyarországra
Európában évek óta ritkán látni kínai filmet, pedig régebben a filmfesztiválok állandó résztvevői voltak. A szigorú kínai szabályozás nem szívesen engedi külföldre az alkotásokat, illetve sok kínai filmes a belső piacra gyárt tartalmat. Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása alkalmával filmipari együttműködést is aláírnak a felek, ez pedig az jelentheti, hogy megnyílhat hazánk felé a világ második legnagyobb filmipara.
A kínaiak igyekeznek is eleget tenni a keresletnek, a belföldi és a külföldi propagandaigényeknek is eleget téve, ahogy az amerikaiak is. Sőt, ami kifelé a nagy filmek kínálatából látszik, az azt mutatja, hogy a kínai filmgyártók, ha lehet, még nacionalistábbak, mint az amerikaiak: Kína ugyanolyan büszke magára, mint Amerika, ha nem még inkább.
Játékfilmben a legutóbbi nagy dobás például a 2021-ben a mozikba került Csangcsin-tavi csata, amely szintén már megdöntött egy csomó bevételi rekordot, arról szól hogyan verik meg az állig felfegyverzett amerikaiakat a koreai háborúban a kínai önkéntes hadsereg hősies katonái.
Sokkal korábban, az évezredünk elején indultak útjukra a Csin-dinasztia országegyesítéséről szóló tévéfilmsorozat epizódjainak tucatjai, amelyek már akkor megmutatták, hogy a kínaiak nem a kommunista korszakra tekintenek vissza, hanem több ezer éves történelmükre, a filozófia és a stratégiai gondolkodás tiszteletével. Kiváló filmtechnikával a háttérben, ami azóta még többet fejlődött.
Ajánlható és el is érhető Nyugaton egy másik látványos népszerű sorozat, a kínai Indiana Jones, Hu Baji történetei, amelyekről többszezonnyi tévéfilm és több önálló film készült Csang Muje Gyertya a sírban című népszerű regénysorozata alapján.
