Kína önti a pénzt a hadseregbe, megint jelentősen emeli a védelmi költségvetést
Kína a tavalyi szinthez hasonlóan az idén is 7,2 százalékkal emeli a védelmi kiadásokat, annak ellenére, hogy a gazdaság növekedése már harmadik éve lassul.
A védelmi kiadások növekedésének üteme ismét meghaladja a gazdaságét, az utóbbit a kormány a tavalyi évhez hasonlóan az idén is 5 százalék körülire tűzte ki a 14. Országos Népi Gyűlés harmadik ülésének megnyitóján előterjesztett jelentés szerint – emlékeztetett tudósításában a Reuters.
Elemzők pontosan erre számítottak, mert várható volt, hogy a geopolitikai kihívásokra válaszul Peking tovább folytatja majd a hadsereg modernizálását.
Kína több mint egy évtizede fejleszti gyors ütemben a hadsereget
Hiszi Csin-ping kínai elnök több mint egy évtizedes irányítása alatt a 2013-as 720 milliárdról 1780 milliárd jüanra hízott az ország védelmi költségvetése. (Egy jüan 51,3 forint.) Arányaiban azonban ez nem olyan jelentős, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint
tavaly a GDP mindössze 1,7 százalékát tette ki, ami messze elmarad a globális átlagtól.
A Világbank adatai szerint a védelmi költségvetés globális átlaga 2023-ban a GDP 2,4 százaléka volt, az Egyesült Államoké 3,4 százalék.
A 2025-ös pénzügyi évre előirányzott kínai védelmi kiadás 244,99 milliárd dollárnak felel meg, ami a CNBC összehasonlítása szerint eltörpül az amerikaiak 850 milliárd dollárt meghaladó büdzséje, de még az Európai Bizottság által kedden bejelentett 800 milliárd eurós védelmi csomaghoz képest is. Igaz, ez csak a hivatalos kínai védelmi költségvetés, elemzők szerint az ország jóval többet költhet a fegyveres erőkre.
A növekedés azonban valójában két számjegyű, 10–15 százalék között lehet éves összevetésben, mert a védelmi büdzsé nem tartalmazza a katonai kutatást és fejlesztést, a beszerzések egy részét, valamint a félkatonai erőkre és a parti őrségre fordított összegeket sem.
A kínai katonai költségvetés mindenesetre a második legnagyobb a világon az Egyesült Államoké mögött,
és máris az ország rendelkezik a leghatalmasabb hadiflottával a földkerekségen – emlékeztetett az AP amerikai hírügynökség.
A cél: a hadsereg teljes modernizálása
Hszi célja 2035-re teljesen befejezni a kínai hadsereg modernizálását, ami magában foglalja új rakéták, hadihajók, tengeralattjárók és hírszerzési technológiák fejlesztését, valamint a harckészültség erősítését.
Megfigyelők szerint ez utóbbi azt jelenti, hogy még intenzívebb hadgyakorlatok és bevetések várhatók Tajvan körül és a tágabb délkelet-ázsiai régióban. A kínai haditengerészet februárban már példátlan éleslövészeti gyakorlatot tartott a Tasmán-tengeren, ami miatt át kellett irányítani a légtérből a kereskedelmi repülőgépeket.
A Global Times című kínai lap a költségvetéssel kapcsolatban azokat az eredményeket emelte ki, amelyeket az ország tavaly elért:
- májusban megkezdték a harmadik kínai repülőgép-hordozó, az elektromágneses katapultokkal felszerelt Fujian éles tesztelését,
- decemberben elkészült a világ első szintén elektromágneses katapultokkal felszerelt kétéltű támadóhajója, a Sichuan 2024 decemberében futott be,
- az Airshow China légi bemutatón pedig debütált Kína második lopakodó vadászrepülőgépe, a J-35A.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítást jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Be sem ült a székbe, máris temeti a projektet: Vitézy Dávid szerint az életben nem fognak 200-zal száguldani a vonatok a Budapest–Belgrádon
