Kína megtiltotta légitársaságainak, hogy további Boeing repülőgépeket vegyenek át, válaszul az amerikai–kínai kereskedelmi háborúra, amelynek során Donald Trump amerikai elnök akár 145 százalékos vámokat is kivethet kínai árukra – értesült a Bloomberg.
Peking arra is utasította a kínai légitársaságokat, hogy állítsák le az amerikai cégektől származó repülőgép-alkatrészek és kapcsolódó berendezések vásárlását.
Az ukáz azt követően érkezett, hogy Kína a múlt hét végén 125 százalékos válaszvámokat jelentett be amerikai termékekre. Ezek a vámok önmagukban is több mint megkétszerezték volna az amerikai gyártmányú repülőgépek és alkatrészek árát, így gyakorlatilag ellehetetlenítve a kínai légitársaságok számára a Boeing gépek átvételét.
A kínai kormány azt is fontolgatja, hogyan tudna támogatást nyújtani azoknak a légitársaságoknak, amelyek bérelt Boeing repülőgépeket használnak, és most magasabb költségekkel szembesülnek – tették hozzá.
A világ két legnagyobb gazdasága közötti gyorsan eszkalálódó vita közepén találta magát a Boeing, bár a helyzet gyorsan változhat. Trump korábban már visszavont néhány amerikai vámot, például az Apple iPhone készülékekre kivetett díjakat, amelyeket Kínából importálnak.
Jelenleg mintegy 10 darab Boeing 737 Max repülőgép van előkészületben a kínai légitársaságok flottájába való belépésre, köztük
Egyes gépek a Boeing seattle-i gyárbázisa mellett parkolnak, mások a kelet-kínai Csousanban található végszerelési központban vannak – állítja a gyártáskövető cég weboldala.
Egyes források szerint ezek közül néhány repülőgép esetében a szállításhoz szükséges dokumentumok és a kifizetések még a Kína által április 11-én bejelentett és április 12-én hatályba lépett válaszvámok előtt lezárultak, így ezek esetleg eseti alapon még beléphetnek Kínába.
A Boeing számára ez az újabb patthelyzet ismét jókora visszalépést jelent a világ egyik legnagyobb repülőgép-piacán. Előrejelzések szerint
Kína a következő húsz évben a globális repülőgép-kereslet 20 százalékát adja majd, 2018-ban a Boeing gyártásának majdnem egynegyede Kínába került.
Az amerikai repülőgépgyártó azonban az elmúlt években alig kapott jelentősebb megrendelést Kínából, részben a kereskedelmi feszültségek, részben saját hibái miatt.
Kína volt az első, amely 2019-ben földre parancsolta a 737 Max típusú gépeket két halálos baleset után. A Trump-, majd később a Biden-adminisztrációval folytatott kereskedelmi viták szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a kínai megrendelések inkább az európai Airbus SE felé tolódtak.
A patthelyzet arra is rávilágít, hogy Kína továbbra is nagymértékben támaszkodik külföldi beszállítókra az utasszállító repülőgépek terén, hogy ki tudja szolgálni lakossága egyre növekvő légi közlekedési igényeit. Bár az Airbus a fontosabb szállító, és a kínai légitársaságok egyre inkább számítanak a hazai gyártású Comac C919-re a keskenytörzsű gépek iránti igények kielégítésében,
flottájukban még mindig több száz Boeing repülőgép található, amelyek karbantartást, javítást és idővel cserét igényelnek.
A Boeing számos legyártott, kész repülőgéppel rendelkezik, amelyeket eredetileg kínai légitársaságoknak szántak. A vállalat arra figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi konfliktus további fokozódása károsíthatja az ellátási láncokat is, amelyek a világjárvány idején súlyos terhelést szenvedtek el, és csak nemrégiben kezdtek el újra helyreállni. A hír nyomán a Boeing árfolyama a piacnyitás előtti kereskedelemben 2,5 százalékkal esett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.