Reagálnak a kihívásokra a jegybankok: így alakulnak az alapkamatok a világban

Svájcban és a Fidzsi-szigeteken a legalacsonyabb az alapkamat 0,25 százalékkal. A Svájci Nemzeti Bank (SNB) márciusban negyed százalékponttal csökkentette a rátát, az amerikai kereskedelempolitika globális hatásaival kapcsolatos növekvő bizonytalanságra hivatkozva. Az SNB jelezte, hogy kész további kamatvágásra az árstabilitás fenntartása érdekében – derül ki a Visual Capitalist összegzéséből.

Ezzel szemben Venezuela (59,4 százalék) és Törökország (46 százalék) rátája a legmagasabb a világon. A két ország központi bankja a vágtázó infláció és a valutájuk dollárral szembeni gyengesége miatt kénytelen ilyen magas szinten tartani a kamatlábat. A világ legnagobb gazdaságai közül Kínában 3,1 százalék, Indiában 6 százalék, míg az Eurózonában 2,1 százalék az alapkamat.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a hónap elején 4,25–4,5 százalékon, változatlanul hagyta irányadó kamatsávját, míg a briteknél 4,5 százalékos, Japánban 0,5 százalékos a ráta. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, áprilisi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot, amely így még mindig 6,5 százalékon áll.

Magyarország szomszédos országai közül Romániában 6,5 százalék, Szerbiában 5,75 százalék, Ukrajnában 15,5 százalékos a ráta. A régióban Csehországban 0,25 százalékkal mérsékelték alapkamaton, amely így 3,5 százalékra csökkent. Lengyelországban 50 bázisponttal vágták vissza az irányadó kamatlábat, így az most 5,25 százalékon áll.

Mi az alapkamat és miért fontos?

A jegybanki alapkamat az a kamatráta, amelyet adott ország központi bankja határoz meg, az ország gazdasági életének szabályozása, az árstabilitás és pénzügyi stabilitás fenntartása végett. Mivel az alapkamat szabja meg, hogy a központi bank milyen hozamot fizet a kereskedelmi bankok nála elhelyezett, kéthetes lejáratú betéteire, így értéke hatással van a kereskedelmi bankok által ügyfeleiknek nyújtott hitelek kamataira. 

Vagyis ha az infláció magas, a jegybank növelheti az alapkamatot, emiatt a bankok egymás közötti kamata, valamint a hitelekre kínált kamatok is emelkednek. Ez csökkenti a hitelkínálatot és a keresletet, így fékezve a drágulást. A központi bank a ráta mérséklésével növeli a hitelkínálatot és a keresletet, amivel a gazdasági növekedést pörgeti.

2022 előtt több ország is élt a negatív kamatlábbal. Az alapkamatot több jegybank is nulla alá csökkentette, így a bankoknak pénzt kellett fizetniük azért, hogy a központi banknál tartják a pénzüket. A módszert az euróövezet, Svájc, Japán, Svédország és Dánia alkalmazták a 2010-es évek közepétől, de infláció megugrása miatt az érintettek felhagytak a gyakorlattal.